A távol-keleti országok diákjai taroltak a PISA-teszten, a magyarok a középmezőnyben vannak
Itt vannak a kedd délelőtt közzétett eredmények számokban.
pisa-teszt
A magyar diákok minden eddiginél gyengébben teljesítettek a PISA-teszten szövegértésből és matematikából
A most közölt adatokból kibontakozó hosszú távú trendek ijesztő képet festenek nemcsak a 15 éves diákok képességeiről, hanem a magyar oktatási rendszer állapotáról is. Az oktatási minisztérium az alapkompetenciák erősítésével, olvasási kampánnyal és AI-stratégiával reagálna a romló eredményekre.
Már csak egyet kell aludni, és jönnek a legújabb PISA-mérések eredményei
Szeptember 8-án, kedden teszik közzé a 2025-ös tesztek eredményeit – ez volt a PISA történetének eddigi legnagyobb adatfelvétele. Az eredmények között most először szerepel majd a számítógépes problémamegoldás és a digitális környezetben való tanulás.
A diákok nem veszik komolyan, az iskoláknak és a tanároknak túl nagy teher a kompetenciamérés
Patinás budapesti gimnáziumok csúsztak ki a HVG tavalyi top 100-as rangsorából, miközben korábban nem a legjobbak között számon tartott vidéki iskolák meglepetésre felkerültek rá. Mi történt?
A férfiak problémáiról alig esik szó, pedig, ha értenénk őket, tenni lehetne azért, hogy ne a szélsőjobbra szavazzanak
Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
Új kompetenciát vezettek be az idei PISA-mérésen
2018-tól a matematikai tudás, a természettudományos ismeretek és a szövegértés felmérése mellett már az úgynevezett globális kompetenciát is vizsgálták, de a magyar diákok nem vettek részt a tesztekben.
Ami a közoktatás esélykiegyenlítő szerepét illeti, Magyarország abszolút sereghajtó
A PISA-felmérés friss elemzésének egyik legnyomasztóbb adata szerint az OECD-országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók társadalmi-gazdasági háttere. Egy korábbi javaslat szerint Lengyelország mintájára javíthatnánk az egyre romló helyzeten.