A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Elkezdődött a korábban hozott rehabilitálási határozatok felülvizsgálata. Abban az országban, ahol 110, Sztálinnak emléket állító köztéri szobor és dombormű áll, talán már azt sem lesz nehéz elhitetni, hogy a terror és a kiterjedt politikai repressziók nem is voltak teljesen alaptalanok.
A csecsenek tiltakoztak amiatt, hogy az új tankönyvek méltánytalanul kezelik a kitelepések borzalmait, és sikerült kiharcolniuk a változtatást. Ami az 1956-os események fals bemutatását illeti, a nemzeti önbecsülésre oly sokat adó magyar kormánynak jó lesz úgy, ahogy van.
Az orosz nacionalizmus lényege a birodalmi állam és a rendszerváltásokon átnyúló folytonosság, és ezt mi sem mutatja jobban, mint a marxizmussal sok hasonlóságot mutató műfaj, a kortárs orosz science fiction.
Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
Putyin szavazóinak 42 százaléka tisztelettel gondol a nagy szovjet vezérre. Sz. Bíró Zoltán szerint a Krím-félsziget elszakítása és Oroszországhoz csatolása a lakosság nagy többségének körében azt a meggyőződést keltette, hogy országa újra tekintélyt parancsoló nagyhatalommá vált.
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.