Szántó T. Gábor fiktív elemekkel tarkított életrajzi regénye eddig legfeljebb szűk körben ismert tényekkel is megismerteti az olvasót: Gonda börtönévéről, az MSZMP-re gyakorolt hatásáról vagy épp a nagy női testek iránti vonzalmáról eddig keveset tudhattunk.
A szombaton induló olimpiai cselgáncstorna több tízmilliós rajongótáborának tagjai közül kevesen sejtik, hogy a dzsúdó egyik első európai hídfőállása Lágymányoson jött létre, 1906 tavaszán.
Az évszázadokon át a nemzetgazdaság meghatározó exportágazatának számító lótenyésztés reformkori modernizációjának és a vakszerencsének köszönheti a lóversenyvilág a megdönthetetlen rekordot felállító magyar csodakancát.
A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.
Tehetsége villámgyorsan magasba emelte, kapcsolatai révén túlélte a vészkorszakot, az államosítás után pedig a keleti tömb Coco Chaneljaként csinált karriert. Kiszolgálta a háború előtti arisztokráciát, de később Kádár és Tito feleségeit is, derül ki Simonovics Ildikó művészettörténész nemrégiben megjelent Rotschild Klára-monográfiájából.
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
Az első pesti áruháztól a falusi miniszoknya-őrületen át a kommunizmus Levi's-re adott válaszáig, a Trapperig minden fontos dologról szó esett a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett divatkonferencián.