A Firefly Sparkle-nek elnevezett galaxist 600 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látjuk, és vizsgálata a kutatók szerint segíthet megérteni, miként jött létre saját galaxisunk, a Tejútrendszer.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.
A Hubble űrtávcső 20 év alatt gyűjtött adatai kellettek hozzá, de úgy néz ki, kutatók végre tényleg találtak egy még a fekete lyukak között is titokzatosnak számító objektumot. Az Omega Centauri gömbhalmazban rejtőző égitest a galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak születéséről is mesélhet.
A Sas-ködben található ikonikus csillagközi por- és gázképződmény mélyére vezető videóból az is kiderül, miért van szükség egyszerre két nagyon erős űrtávcsőre, a Hubble-re és a James Webbre is.
Egy nemzetközi kutatócsoport öt csillaghalmazt talált a James Webb űrtávcsővel egy hihetetlenül távoli galaxisban, amit egy kozmikus nagyítólencsének hála 13,3 milliárd évvel ezelőtti formájában látunk.
Egy nemzetközi kutatócsoport 79 új csillagrobbanást talált az űrtávcsővel, köztük a valaha észlelt legtávolabbit. A kutatók szerint az űrteleszkóp egy valóságos szupernóva-felfedező gép.
GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.
Az Európai Űrügynökség által csütörtökön közzétett öt, különböző objektumokról készült felvétel a kutatók szerint igazolja a sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid példa nélküli képességeit.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Csak januárban lőtték fel, és még tesztelés alatt áll, de máris elkápráztatta a tudósokat a közös európai-kínai röntgenteleszkóp, amely egy természetes jelenségre alapozva készít széles látószögű képeket.
A képen a Kis Súlyzó-köd színpompás gázfelhői láthatók. Az 1990. április 24-én fellőtt űrteleszkóp karrierje katasztrofálisan kezdődött, de aztán túlszárnyalta még a szakemberek legvadabb álmait is.