Az elmúlt négy évben annyi műholdat küldtünk az űrbe, mint előtte 70 év alatt
A műholdak megzavarják az űrteleszkópok megfigyeléseit, és fényükkel akár 96 százalékos szennyezést okozhatnak az obszervatóriumok képeiben.
űrteleszkóp
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Egyre közelebb kerülnek a tudósok a sötét anyag létének megerősítéséhez
A sötét anyag létét csak indirekt módon, a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén lehet kimutatni, és ez már nincs is messze.
Egy gigantikus fekete lyukból kifújó nyalábot örökített meg a James Webb űrtávcső
Soha ilyen részletességgel nem láttuk még az M87 galaxis szupernehéz fekete lyukából kifújó forró plazmát. A megfigyelés segíthet megérteni, miként alakítja a hatalmas fekete lyuk galaxisának környezetét.
Káprázatosan néz ki galaxisunk legnagyobb csillagformálódási régiója a James Webb friss felvételein
A Sagittarius B2 vörös és magenta színekben világító por- és gázfelhőit példátlan részletességgel tárta fel az infravörös űrteleszkóp.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Az univerzum legkorábbi időszakaiból jöhet az az elképesztő fény, amelyet most észlelt a Webb űrteleszkóp
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Íme néhány abból a 380 ezer káprázatos galaxisból, amik az európai Euclid űrtávcső új galaxis katalógusát alkotják
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
Így néz ki négy exobolygó 130 fényév távolságból
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Váratlan felfedezést tettek a James Webb űrtávcsővel: a távoli galaxisok többsége azonos irányban forog
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
Mi történt az ősrobbanás után? Hamarosan erre adhat választ a NASA SPHEREx űrtávcsöve
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
Nyugdíjba vonult a Gaia űrtávcső, ami a magyar csillagászok munkáját is örökre megváltoztatta
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Einstein-gyűrűt találtak egy „közeli” galaxisban magyar csillagászok
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.