A fővárosi zöldövezet lakóit rettegésben tartó állomány gyérítésének kegyetlensége ellen tiltakozó civil állatvédők a befogást és a leölést mellőző „humánusabb” módszereket követelnek.
A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
Az urbanizált környezethez alkalmazkodó ragadozók kutyaszerűbbek, mint vidéki társaik, állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói.
A madarak meglehetős magabiztossággal döntik el, hogy az emberi javak közül mi ehető és mi nem, ráadásul láthatóan úgy, hogy nem próba szerencse alapon választják ki az adott holmi fogyaszthatóságát.
Egy francia tanulmány megmutatta a szépészeti ipar sötétebbik arcát: a szanaszét szálló hajszálak rátekerednek a városi galambok lábára, elszorítják a vérkeringésüket, és amputálják a lábujjaikat. A kutatók megszámolták a fodrászatokat és a galambujjakat, és meghökkentő összefüggésekre bukkantak.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.