Az Akadémia ellenáll a kormány akaratának

2019. május 6.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Hétfőn indult a a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlése, és rögtön ellenállásba torkollt: a kora délután rendezett sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a testület ugyan elfogadta, hogy az akadémiai kutatóhálózat egy új irányító szervezet alá kerüljön, de azt nem, hogy a kormány kiszervezze azt az Akadémia alól. 

A közgyűlés ragaszkodott a kutatóintézetek eddigi alapfinanszírozásához, és úgy döntött, hogy a kormány delegáltjainak csak egyharmados képviselete legyen, szemben a Palkovics László vezette Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezetében szereplő 50 százalékos részaránnyal.  A közgyűlés 74 és 90 százalék közötti arányokkal megszavazta annak kimondását is, hogy elfogadhatatlannak tartja a kényszerítésnek azokat a módszereit, amelyekkel az ITM a korábbiakban élt. 

A miniszter és Lovász László, az MTA elnöke által közösen tartott sajtótájékoztatón az ITM vezetője csalódottságának adott hangot, mondván, hogy a döntések „nagyon nagy részben nem feleltek meg annak, amit a kormány akar”. Palkovics elmondta, hogy szerinte további tárgyalások szükségesek, „ugyanis nem jutottunk sehova sem. A kormány azt, ami történt, nem tudja elfogadni, mert a tisztán kommunikált álláspontunkkal ez teljes mértékben ellentétes”.

A további tárgyalások szükségességét a közgyűlés is megszavazta. Az MTA elnöke erről azt mondta: „Észérvekkel jól alátámasztott álláspontunk van, ezt egészen addig képviselni fogjuk, amíg a parlament máshogy nem dönt. Utána vigyázzba állunk”.

Palkovics László miniszter, Lovász László MTA-elnök és Pálinkás József akadémikus, az MTA korábbi elnöke a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén 2019 május 6-án
Fotó: Szigeti Tamás/ MTA

Lovász a kutatói hálózatról is döntő közgyűlést megnyitó köszöntőjében sorsdöntőnek nevezte az eseményt, ahol, mint mondta „a teljes magyar tudományosság jövőjét alapvetően meghatározó döntéseket kell meghoznunk”.

A világhírű magyar matematikus szerint ugyanis az „akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van. Meggyőződésem, hogy ez az eredmény az Akadémiának is köszönhető”. 

Palkovics a közgyűlés előtti órákban megjelent lapinterjújában úgy fogalmazott, hogy amennyiben az MTA közgyűlése nem fogadja el javaslatait az intézethálózat kiszervezéséről, a helyzetet a kormánynak kell megoldania úgy, hogy módosíttatja a Parlamenttel az MTA jogállásáról és működéséről rendelkező akadémiai törvényt.

Korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk az MTA vs. ITM vitával:

Az MTA nemet mondott a magyar kormánynak

Az MTA nemet mondott a magyar kormánynak

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. február 13.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.

Ne darálják be az Akadémiát, vagy legalább ne így

Ne darálják be az Akadémiát, vagy legalább ne így

Vajna Tamás tudomány 2019. február 8.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.