Az amerikai hadsereg több káros anyagot termel egy évben, mint egész Portugália

2017-ben 59 millió tonna szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázt bocsátott ki a Pentagon, illetve a felügyelete alá tartozó amerikai hadsereg – számolták ki az amerikai Providence-ben székelő Brown Egyetem kutatásában. A kibocsátás mértékében az az érdekes, hogy meghaladja a tízmillió lakosú Svédország és Portugália – valamint más iparosodott országok – összkibocsátását.

Ha az amerikai hadsereg ország lenne, ez az 55. legnagyobb CO2-kibocsátóvá tenné a világon – mondta Neta Crawford, a tanulmány szerzője, a Boston Egyetem munkatársa. „Itt aztán van hová csökkenteni a kibocsátást” – jegyezte meg. A Pentagon nem kommentálta a tanulmány megállapításait.

A tanulmány szerint az amerikai hadsereg energiafogyasztásának 70 százalékát a fegyverek használata, illetve a katonák és fegyverek szállítása tette ki, leginkább a kerozin és a dízel üzemanyagok alkalmazása miatt.

Portugália az 57., Svédország pedig a 65. legnagyobb kibocsátó ország a világon a Global Carbon Atlas adatai szerint. A hasonló lélekszámú Magyarország pedig 50 millió tonnás évi CO2-kibocsátással 59. a világon.

A legnagyobb kibocsátó Kína 2017-ben csaknem 9839 millió tonna szén-dioxidot engedett a légkörbe, míg a második Egyesült Államok 5270-et. A Pentagon januárban jelentést nyújtott be a Kongresszusnak, amelyben nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a klímaváltozást, és arról számolt be, hogy többféle intézkedéssel igyekeznek felkészülni a várható kataklizmára.

Crawford szerint az amerikai védelmi minisztérium 2009-hez képest jelentősen csökkentette az energiafogyasztását, járműflottája hatékonyabban használja fel az energiát, mint korábban, és a bázisokon is bevezették a megújuló energiaforrások használatát. A politikatudománnyal foglalkozó kutató azért további intézkedéseket is el tudna képzelni: például, ha az amerikai sereg felhagyna a Perzsa-öbölbeli, az olajkészlethez való hozzáférést biztosító küldetéseivel, hiszen a megújulók térnyerésével ennek már nem is kellene prioritásnak lennie. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2020-ra az EU-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, mint Magyarországon

Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.