Még a gyorsan alkalmazkodó madarak sem tudnak lépést tartani a klímaváltozással

Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképessége valószínűleg nem elégséges – ezzel a címmel jelent meg vészjósló tanulmány a Nature Communicationsben kedden. A cikket 64 szerző jegyzi, és több mint 10 ezer absztrakt, valamint 71 különböző tanulmány adatainak elemzésével készült.

„A kutatásunkban főleg a madarakra koncentráltunk, mivel más csoportokról kevés kielégítő adatot találtunk. Kimutattuk, hogy a mérsékelt övben az emelkedő hőmérséklet hozzájárult a biológiai események, például a párzás korábbi dátumokra tolódásához” – mondta Viktoria Radchuk, a tanulmány vezető szerzője. Név szerint a széncinegét, a kék cinegét, a szarkát és a kormos légykapót említi meg a tanulmány, mint ma még elterjedt fajokat, amelyek a jövőben veszélyeztetetté válhatnak.

A klímához való alkalmazkodás méréséhez két tudományterületet kellett segítségül hívniuk a kutatóknak: a morfológiát (alaktan) és a fenológiát (megjelenéstan). Előbbi a fiziológiai változásokra vonatkozik, mint amikor egyes fajok idővel összezsugorodnak, hogy kevesebb hőt kelljen leadniuk, utóbbi pedig az életesemények időzítését foglalja magában, vagyis hogy melyik fajnak hogyan változik idővel a párzási vagy vándoridőszaka.

Széncinege (Parus major)Fotó: Saviero Gatto/Biosphoto

A földi élőlények mindig jól tudtak alkalmazkodni a különböző éghajlati viszonyokhoz, ezért alakulhatott ki ilyen nagy biodiverzitás: ha a hőmérséklet ingadozása nem tetszett egy fajnak, bármikor továbbállhatott, vagy az evolúció útján idővel átváltozhatott egy másik fajjá, ami már bírja az adott klímát. Csakhogy most nem egyszerű klímaváltozásról van szó: „A most zajló felmelegedés nagyjából ezerszer gyorsabbnak történik, mint a kőkorszakban. Az alkalmazkodóképességnek is vannak határai” – tette hozzá Radchuk.

De nemcsak az egyes madárfajokat kell félteni, ökoszisztéma-szinten sokkal súlyosabb következményei lehetnek, ha a különböző állatok különböző ütemben alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. A Wired példája szerint például ha a rovarok korábban kezdenek el szaporodni, akkor a madaraknak is át kell variálniuk a naptáraikat, ami azt jelenti, hogy a madarakra vadászó ragadozóknak is korábbra tolódik az életritmusuk, és így tovább. „Egy faj egyetlen fenológiai változása továbbgyűrűzhet az egész rendszerre” – mondta a lapnak Peter Roopnarine, a Kaliforniai Tudományos Akadémia biológusa.

A tanulmány legijesztőbb része, hogy pont a madarak kudarcát mutatja be részletesen a klímaváltozás ütemével szemben, miközben az egyik legjobban alkalmazkodni képes állatcsoportról van szó – ha úgy hozza az élet, máskor vándorolnak, és a költési időszakot is tudják variálni. Kérdés, hogy milyen jövő vár azokra az állatokra, amelyek még ennyire sem rugalmasak fenológiai értelemben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.