Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

Tizedik születésnapján értékes ajándékkal lepett meg a Khan Academy: néhány napja a világméretű tanulási oldal magyar nyelvű verziója is elindult, igaz, első ránézésre tesztüzemmódban, minimális tartalommal. De vajon honnan indult ez az egész? Miért kell magyarítani egy ilyen felületet, illetve lehet-e egyáltalán? 

A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos játékokkal játszik, hanem a laptopján az akadémia videóit nézi, majd feladatok megoldásába kezd, pedagógusok pedig konferenciákon mutatják be, hogyan lehet osztálytermi környezetben használni a felületet. 

Salman Khan bangladesi-indiai-amerikai gyökerű pedagógus 2009-ben indította el nonprofit oktatási szervezetét és honlapját azzal a céllal, hogy bárki, bárhol kiváló minőségű oktatásban részesülhessen (ami egyben a szlogenje is: „our mission is to provide a free, world-class education to anyone, anywhere”). Ez annyira jól sikerült, hogy a Khan Academy jelenleg a világ legnagyobb webes, ingyen elérhető oktatási platformja, ahová az indulás óta több ezer videó, feladat, ellenőrző teszt került fel. 

Salman Khan

700 ezer regisztrált tanár, 78 millió diák vesz részt abban, hogy a 42 nyelvre lefordított tudástartalmak személyre szabottan tudjanak hozzájárulni a tanuláshoz. Eredetileg matematikai feladatokkal kezdték fejleszteni az oldalt, de ma már a természettudományoktól kezdve a történelmen át a művészetekig és életvezetésig tart a Khan-paletta. Azonban a matematikai nyitás annyira meghatározza a Khan Academy megítélését, hogy amikor megemlítettem pedagógus ismerőseimnek, hogy elindult a magyar oldal, legyintve annyit mondtak, hogy „á, én nem tanítok matekot”. 

Minden kezdet nehéz, de főleg ez

2017 tavaszától kezdték el toborozni a magyar fordításhoz az önkénteseket, akik elsősorban a Khan Academy Volunteer felületén jelentkeznek. Az Európai Tehetségközpont Budapest oldalán pedig elsősorban olyanokat kerestek, akik matematikai, informatikai és természettudományos szakterületen jártasak, igazolva azt a sztereotípiát, hogy a Khan Akadémia matekosoknak való. Nem is található más tartalom jelenleg a magyar oldalon (zenei videókat kivéve), történelem például egyáltalán nem. Egyelőre kevés, elsősorban általános iskolai, matematikai és természettudományos videót és feladatot találni. A természettudományoknál a magyar oldalon egy Kémia menüpont árválkodik, ezen belül 2 témakör alatt 7 videó található.

Lovas Eszter, az adaptációs munkát koordináló, 2018-ban létrehozott Akadémia Határok Nélkül Alapítvány ügyvezető kurátora elmondta, hogy az önkéntesekkel működtetett szervezet nehéz helyzetben van, mert eddig nem kapott semmilyen anyagi támogatást, továbbá a jelenlegi csapattal csak informatikai, zenei és természettudományos tartalmak fordítására és feltöltésére vannak perspektíváik, a történelemmel és életvezetéssel foglalkozó videók és feladatok fordítására nincs. Az ígéretek szerint szeptembertől várhatók további természettudományos (biológia, kémia) és zenei tartalmak, illetve év végéig tervezik publikálni a Bevezetés a JavaScript programozási nyelvbe tananyagot, amelynek a kétharmada már el is készült. 

A magyar felület tesztverzió érzete annak köszönhető, hogy jelenleg az úgynevezett demo site stádiumban van az oldal, amihez az alapszintű matematikai tartalmaknak kell készen lenniük. Ebben az állapotban épp hogy elindítható az oldal, de már ez is hatalmas munka volt, két év alatt több mint 400 ezer szó fordítását jelenti. A következő nagy lépés a live site verzióba való lépés lenne, amihez a teljes matematikai tartalmat (3000 videó) és még két tantárgy teljes fordítását kell megvalósítani, innentől indíthatnak telefonos applikációt is. 

Egyelőre se cégek, se állam a háttérben

Lovas szerint azonban a jelenlegi szervezeti háttérrel és munkatempóval ez 50 évig tartana. Ennek oka, hogy összesen 13 önkéntes dolgozik most a fordításokon, és Lovas kivételével mindenki más tevékenységek mellett, emellett nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie a fordításoknak, több lektor is átnézni az anyagokat a publikálás előtt. Lassítja a haladást továbbá, hogy bár sokan jelentkeznek fordítónak,  igen kevesen felelnek meg a szakmai feltételeknek, hiszen szakszövegekkel kell dolgozni. 

És persze hiányzik a megfelelő anyagi támogatás is: míg például Grúziában, Lengyelországban, Spanyolországban, Brazíliában nagy multicégek vagy az állam is részt vállal a projekt finanszírozásából, addig a magyar verzió anyagi hátterének stabilizálása csak most kezdődik el. A tervek szerint pályázatokkal, illetve szja 1 százalékokkal próbálják megteremteni a bázist, amiből finanszírozni lehet mind a közreműködők munkáját, mind a további anyagi források felkutatását.  

De mi lesz a történelemmel? A fejlődés és a munka irányát az határozza meg, hogy milyen szakértelemmel rendelkező fordítók jelentkeznek, így elsősorban most a természettudomány és az informatika van fókuszban. Továbbá nagy nehézséget jelent, hogy a humán videóknál a rengeteg szöveg miatt feltehetően újra kellene forgatni az összes videót, nem pusztán lefordítani és feliratozni azokat, ami újabb és újabb szakértők bevonását feltételezné. 

Kétféleképpen is támogathatjuk a szervezet munkáját a pénzadományon túl: fordítóként (vannak itt történelemtanárok?) és értékelőként. 

Mit kinál a Khan Academy? 

Pedig érdemes megnézni, hogy milyen logikára épül a felület, és mindez milyen lehetőségekkel kecsegtet (az angol nyelvű oldalon): 

  1. kiválasztunk egy számunkra érdekes/hasznos kurzust (ezt tantárgyként fordították magyarra), mondjuk a World historyt;
  2. kiválasztunk egy témakört az adott kurzuson belül (World history → The 20th century);
  3. ezen belül választunk magunknak egy témát (The 20th century → Human rights);
  4. a témát tovább specializáljuk kurzusvideókra (Human rights → Independence movements in the 20th Century).

A negyedik pontnál valójában eljutunk a Khan Academy Youtube-csatornáján lévő, általunk érdekesnek vagy hasznosnak talált videóhoz. A csatornának jelenleg közel ötmillió követője van, illetve több ezer videó segíti a legkülönfélébb témákban a tanulást. Ez a csatorna önmagában is böngészhető, illetve témakörönként összerakott alcsatornákkal is ismerkedhetünk, mint például a Khan Academy Teachers. A Khan Academy weboldala azonban nem csupán iránytű ezekhez a videókhoz. A videók megtekintése után különböző feladatokat kapunk, amelyekért pontok járnak, illetve szinteket léphetünk egy-egy tantárgyban. Ezeket a feladatokat nem szükséges egymás után elvégeznünk, sorrendbe rakhatjuk őket a saját érdeklődésünk, képességünk szerint, akár ki is hagyhatunk bizonyos feladatokat. 

Mi az a gamifikáció, és hogyan működik a Khan Academyn? 

Gamifikációnak (játékosításnak) a játékelemek használatát nevezzük nem játékos környezetben, például munkahelyeken. Az oktatásban ez azt jelenti, hogy a tanulási folyamatot játékos struktúrába ültetve, szintek és pontok elérésével ösztönözzük a tanulókat a különböző tudástartalmak feldolgozására, elsajátítására. 

Ez a gamifikációs ösztönzési mód segítheti a diákokat abban, hogy újabb és újabb tartalmakat ismerjenek meg, és motiváltak legyenek a továbblépésre, hiszen eldönthetik, hogy milyen irányban akarnak tovább dolgozni, bizonyos információkhoz pedig csak akkor juthatnak hozzá, ha korábbiakat már megismertek. Emellett a tanárokat is támogatja abban, hogy lássák, hol tartanak a diákjaik, ki milyen feladatokat végzett el, mivel kell még foglalkoznia. Mindez a megfelelő körítéssel: különféle díjakat lehet szerezni, durrog a virtuális tűzijáték, ha eredményeket értünk el. Éppen úgy, ahogy az addiktívnak mondott számítógépes játékokban. 

A gamifikáció az oktatásban három nagyon fontos elemre épül, és ezeket követi a Khan Academy is. 

1. A folyamatos értékelés elve. A hagyományos értékelési rendszerben egy-egy nagyobb témakör végén történik egy átfogó számonkérés (témazáró dolgozat), illetve közbeiktatva történhetnek mérföldköveket értékelő mozzanatok (felelet, dolgozat, röpdolgozat). Ezek közül csak a felelet, ami személyre szabott, míg a dolgozatokat mindenki ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan körülmények között kell, hogy megírja (amitől apróbb eltérések lehetnek). Ezek összessége ad ki egy osztályzatot. A Khan Academy gamifikációs értékelési folyamata ennél sokkal dinamikusabb, személyre szabottabb, a tanulói autonómiát jobban támogatja, hiszen minden elvégzett feladat pontot ér, ezeket nem szükséges egymás után teljesíteni, sőt még az adott témaköröknek sincs meghatározott sorrendisége.

2. Egyéni tanulási útvonalak támogatása. A hagyományos osztálytermi tanulási folyamatban egy tanulási út lehetséges. Az osztály halad a tankönyv vagy a tanár tanítási stratégiája szerint, ezt az együttműködést pedig dolgozatokkal, feleletekkel értékelik. A játékosított rendszerben azonban a tanuló saját maga szervezi tanulási irányát az érdeklődése, a ideje és a képességei mentén. 

3. Nincs negatív értékelés. Ha egy dolgozat rosszul sikerül, akkor a tanuló egyest kap, amit nagyon nehéz kijavítani, hiszen előáll az az abszurd helyzet, hogy egy elégtelen osztályzat (ami azt jelenti, hogy a tanulónak kevés tudása van egy adott anyagról) és egy jeles osztályzat (ami viszont kimagasló tudást feltételez), az adott témából még mindig közepes tudásúnak minősíti a diákot, pedig valójában már ötösre tudja az anyagot. A gamification azonban kerüli a negatív értékelést, a nem tudás nem jelenik meg negatív módon, minősítésként. Ha egy tanuló nem tud vagy nem akar megoldani egy-egy feladatot, akkor azért nem kap pontot, így a továbblépéshez más, vagy több feladatot kell elvégeznie. 

A World history tantárgyon belül a 20th Century témakört kiválasztva 12 témát találunk (például az első világháború kezdetei, Mussolini, Adolf Hitler, Hidegháború, Emberi jogok). Ezen a témakörön belül kell elérni 900 pontot. Olyan sorrendben nézzük meg a videókat, ahogy szeretnénk, egy fontos cél van, hogy pontokat szerezzünk. Ezt úgy lehet elérni, hogy egy adott témánál elvégzünk feladatokat (ha 4 kérdésből 3-ra válaszolunk, akkor 50, ha 4-re, akkor 80 pontot kapunk), illetve kitöltjük a teszteket. A feladatokat olyan sorrendben oldjuk meg, ahogy csak szeretnénk. Ha elérjük a megadott pontszámot, szintet lépünk. Egy tanár úgy támogathatja a diákokat ebben a folyamatban, hogy időkereteket állít, vagy megszervezi, milyen témákkal foglalkozzanak.   

Amennyiben tanárként regisztrálunk az oldalra, személyes adataink mellett beállíthatjuk  tanulói csoportjaink adatait, koordinátáit is – nekik adhatunk aztán feladatokat. Ki kell választanunk azt is, hogy milyen tantárgyat, illetve azon belül milyen korosztályt és témát tanítunk (ezek a magyar verzióban nagyon szűk keresztmetszetben adhatók meg egyelőre). Ezek után figyelemmel tudjuk követni, hogy diákjaink éppen hol tartanak, milyen eredményeket tudnak felmutatni.

Nem minden tantárgyhoz kapcsolódnak feladatok. Több is van, ahol az ember megnézheti a videókat, de sem feladatokat, sem pontokat nem kap értük. A Karrier tantárgyban a „kezdjek saját üzletbe, vagy legyek szabadúszó?” témakörnél például nehezen lehetett volna értékelő rendszert összehozni. 

Sikeres lesz-e a magyar Khan Academy?

A magyar verzió jelenlegi állapotában inkább egy örömteli pillanat, egy lehetőség, semmint hosszú távra tervezhető oktatási segédeszköz. Iránymutatás. Mindemellett Magyarországon a digitális eszközök használata az osztálytermekben nem rendszeres. Rengeteg tanár nem ismeri vagy nem támogatja a digitális eszközök használatát az osztálytermekben, ahogy Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája is feltárta. A stratégia szerint: 

  • a digitális szövegértés fejlesztése még nem eléggé integráns része az iskolában átadandó tudásnak: a tanulók jelentős része digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést;
  • a tanítási és tanulási folyamat támogatására a pedagógusok kevéssé használják az infokommunikációs technológiát (IKT);
  • a meglévő eszközök kihasználtsága alacsony, más esetekben a pedagógusok az eszközök hiányára vagy az elavult eszközparkra hivatkozva utasítják el azok osztálytermi alkalmazását;
  • jelenleg Magyarországon az európai tagállamok között az egyik legalacsonyabb az IKT-val támogatott tanórák aránya, ennek fő oka nem elsősorban a megfelelő technológiai eszközök, hanem a pedagógusok megfelelő képzettségének, motivációjának és támogatásának a hiánya. Magyarországon a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka használ a tanórák több mint 25 százalékában IKT eszközöket;
  • a pedagógusok jelenleg inkább a tanítás és nem a tanulás folyamatának gazdagítására használják az informatika által kínált lehetőségeket, továbbá az online térben végzett közös alkotómunka meglehetősen ritka.

A Khan Academy magyarítása remek kezdeményezés, de számos olyan szegmens fejlesztésére is szükség lenne mellé az oktatásban, ami eredményessé teheti a használatát. ilyen a hagyományos osztályzástól való eltérés, a lineáris oktatási szemlélet változása, a digitális eszközök hatékonyabb használata az oktatásban, vagy a személyre szabott, autonóm tanulást segítő pedagógiai szemléletek támogatása, esetleg a szülőedukáció.  

Hiszen hogyan támogathatná egy pedagógus vagy szülő azt a folyamatot, amikor a diák a számítógépét használva, saját maga által összerakott tanmenet szerint tanul a saját tempójában olyan dolgokat, amelyek érdeklik, ha sem a pedagógus, sem a szülő nincs felkészítve arra, hogy hogyan reagáljon a gyerek laptophasználatára, vagy arra, hogy az önirányított tanulását támogatni, ne pedig iránytani próbálja? A Khan Academynek és a hozzá hasonló tanulási felületeknek nemzetközi és hazai szinten is az a missziója és talán a felelőssége is, hogy felhívja a figyelmet egy, a hagyományostól eltérő tanulási modellre, amelyben a modern technológia nem félelmetes és elvetetendő dolog, hanem a tanulást támogató eszköz, az önirányított tanulás pedig nem pusztán játék, hanem egy olyan pedagógiai koncepció, amelyben módosul a pedagógus, a szülő és a tanuló tanulási folyamatban betöltött szerepe. 

A szerző tanulásszervező, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium munkatársa. Korábbi cikkei a Qubiten itt olvashatók.  

További kapcsolódó cikkek: