Megmenekült a sör és a whisky: aszálynak ellenálló gént izoláltak az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói megtalálták az árpának (Hordeum vulgare) az egyik olyan fontos génjét, amely a szárazsággal szembeni ellenállásért felelős. Így a klímaváltozás fokozódó hatásaitól rettegő mezőgazdászok most egy kicsit megnyugodhatnak, a kutatás ugyanis génszerkesztéssel létrehozott, aszálynak ellenálló árpamezőket ígér a jövőben.

A kutatók öt éven keresztül tanulmányozták a sör- és whiskykészítésben is létfontosságú gabonát, és közel 39 ezer gén közül izolálták a szárazságnak ellenálló HvMYB1-et, amelynek erősebb kifejeződésével olyan árpa hozható létre, ami túléli a forró, száraz időszakokat.

Hogy a felmelegedés milyen komolyan érinti a gabonaipart, azt jól mutatják a 2018-as adatok: a skót egyetem élet- és földtudományi intézete szerint a tavaly nyári hosszú forróság miatt 8 százalékkal kevesebb árpa termett Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban. „Ez talán nem hangzik olyan soknak, de amikor 7,6 millió tonnáról 6,9 millió tonnára csökken a terméshozam, az óriási veszteség” – mondta az intézetben kutató Ross Alexander.

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance/AFP

A kutatást a skót kormány mellett a Skót Whisky Szövetség (SWA) finanszírozta, utóbbinak ugyanis lételeme a gabona fennmaradása, hiszen 90 százalékban skóciai árpából gyártják az italt. A skótwhisky-piac a BBC szerint több milliárd font értékű, és körülbelül tízezer embernek ad munkát, így a whisky árának és elérhető mennyiségének ingadozása sem elhanyagolható probléma.

„A kísérleti növényeinknek megvan az a képességük, hogy sokkal több vizet tudnak megőrizni, mint a normális árpa. Ez annak köszönhető, hogy az apró pórusok, amiken keresztül a víz távozik a növényből, sokkal szűkebbek” – mondta a kutatást vezető Peter Morris a génszerkesztett árpáról. A HvMYB1 emellett egyfajta főkapcsolóként is funkcionál, vagyis „bekapcsolt állapotban” olyan egyéb géneket is aktivál, amelyek megvédik a gabonát a hőstressztől, és segítik abban, hogy vízhiányos időszakban is tovább nőjön.

A kutatók szerint ez jó hír a többi gabona, sőt gyakorlatilag minden növény számára is, mivel a HvMYB1 gén minden növényfajtában megtalálható. „A növénytermesztők útmutatóként használhatják a kutatásunkat, hogy olyan fajtákat alkothassanak, amelyek akkor is megnőnek, ha kint 25 fok van, és nincs semmi csapadék” – mondta a BBC-nek Ross Alexander.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.