Mennyire szennyezett a levegő? Mérd meg magad!

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A hivatalos mérőállomásokkal szemben onnan szállítja az adatokat, ahol az emberek élnek: a Sensor Community (SC) lakások ablakában, erkélyén vagy a házak udvarán felállított szenzorai gyakran jóval nagyobb értékeket mérnek mint a hivatalos mérőállomásokra kihelyezett műszerek. 

A tudásmegosztást zászlajára tűző németországi Open Knowledge alapítvány Code for Germany programja két éve támogatja az OK Lab Stuttgart nevű civil szervezet kezdeményezését, amely  egy olyan egyszerűen összeszerelhető és installálható légszennyezettség-mérőt állított össze lakossági célra, amivel bárki ellenőrizheti, hogy környezetében mekkora a szállópor-terhelés. Az SC a Magyarországon elsősorban a madárszámlálások vagy a családi kutyakutatások révén ismerhető, úgynevezett közösségi tudomány (citizen science) keretei között működteti a két és fél percenként frissülő térképét, amely jelenleg több mint tízezer lakossági légszennyezettség-mérő adatait összegzi.

Koller Csaba, a szállópormérési mozgalom hazai úttörője a Qubitnek elmondta: 2018 végén nem elsősorban környezetvédelmi elkötelezettsége miatt csatlakozott az SC-hez, hanem mert a nyílt adatok használhatóságába vetett hite és a citizen science-szel kapcsolatos érdeklődése itt találkozott. Informatikai háttere miatt Koller rövid idő alatt egyike lett azoknak, akik a Levegő Munkacsoport segítségével civil workshopokon avatják be az érdeklődőket a szenzorépítés és -telepítés tudnivalóiba.  

A lefedettség még távolról sem teljes: a Magyarországon jelenleg beüzemelt lakossági eszközök száma alig haladja meg a tucatot, ugyanakkor az elmúlt két évben Németország határain kívül Dublintól Szófiáig, Brindisitől Budapestig, Moszkvától Lisszabonig sorra csatlakoztak a magánszemélyek által telepített szállópormérők a CS nyílt adatbázisához. Sőt, egyre több mérőeszköz található már Észak-Amerikában és Ázsiában is. 

Hivatalos vs. lakossági

A páratartalmat és a hőmérsékletet is detektáló eszköz lelke egy olyan optikai szenzor, amely a PM2,5-ös és PM10-es szállópor-koncentrációt méri a levegőben. (A jelölések a 2,5, illetve 10 mikronnál kisebb részecskeméretű, a levegőben nem leülepedő port jelentik.)  A műszert két darab egymásba illeszthető, 7,5 centiméter átmérőjű műanyag ereszkönyökcső védi a kültéri behatásoktól.

Az összesen 50 eurós (nagyjából 17 ezer forintos) befektetést igénylő műszer ugyan nem hitelesített, vagyis egyetlen Európában elfogadott mérésügyi hivatal sem kalibrálta, ugyanakkor 5-10-szer olcsóbb, mint a hivatalosan bemért és ugyanennyit tudó társai. 

A lakossági légszennyezettségmérő alaktrészeiFotó: Qubit

A hitelesítés hiányának az eszköz olcsósága a magyarázata, az érzékelőt azonban már több tudományos műhely is bemérte már. A vizsgálatok szerint a CS lakossági műszere alapvetően PM2,5 mérést tesz inkább lehetővé a PM2,5 és PM10 jeleinek kombinálásával, mivel önmagában a PM2,5 értékeket kissé alulbecsli, a PM10 értékeket pedig kissé felülbecsli. Jelenleg határt szab a pontosságának az is, hogy 75-80 százalékos páratartalom felett a vízcseppeket is porszemeknek érzékelheti.   

A műszer működésének lényege ugyanis, hogy egy ventilátor kültéri levegőt szív át egy lézerdióda előtt, a kibocsátott lézersugár a levegőben lévő porszemcséken szórodik, az érzékelő pedig a szóródási képet elemezve becsüli meg a levegő szálló por koncentrációját. Mivel a fény a levegőben lévő vízcseppeken is hasonló módon szóródik, mint a porszemcséken, ezért magasabb páratartalom esetén a szenzor felül becsülheti a szálló por mennyiséget.

Ennek ellenére a CS érzékelői a hivatalos adatokhoz közelítő eredményeket mutatnak, legalábbis Nyugat-Európában. A Lajtától keletre ugyanis egész más a helyzet. Az uniós országok állami mérőállomásainak adatait összegző Európai Levegőminőség Index gyakran kedvezőbb képet mutat, mint a SC-é.  

A hivatalos európai levegőminőségi mutatók 2020. január 20-án: a türkiztől a bíborig tartó skála a szállópor-koncentráció mértékét jelziForrás: European Air Quality Index
Európa szállópor-térképe 2020. január 20-án a Sensor Community oldalánForrás: Sensor Community

Koller elmondása szerint a stuttgarti fejlesztők már megtalálták azt az elérhető árú kalibrált szenzort, amellyel jelenleg az a gond, hogy túl kicsi az eddig használt, olcsó és praktikus könyökcsőfoglalathoz. Így még keresik azt a kültéri viszonyoknak ellenálló praktikus és könnyen szerelhető burkolatot, amely nem nehezíti meg túlságosan a lakossági alkalmazást. 

Amennyiben tovább terjed a közösségi kezdeményezés, a tavaly decemberi verőceihez hasonló lakossági mérések hasznos többlet információkkal egészíthetik ki a levegőminőség mérését és értékelését Magyarországon végző Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatait, amelyek az Időkép országos szmogtérképén, vagy a meteorológiai szolgálat városi légszennyezettséget előrejelző oldalán lehet nyomon követni az alábbi felbontásban.

Magyarország hivatalos szmogtérképeForrás: Időkép

Koller szerint  a jelenlegi páraérzékeny közösségi szenzor a kvantatív mérésre még így is nagyon jó. Mint mondja, egy lakossági érzékelőkkel sűrűbben lefedett területen, ha nem is pontos adatokat, de tendenciákat, a szállópor útját és forrását láthatóvá teszi. 

A közösségi levegőminőség-mérés létjogosultságát mutatja, hogy a Greenpeace 2018-as adatai szerint Magyarország a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országa. Országon belül Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest a tizenkettedik.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: