Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
Hogyan képes a Fidesz választási győzelmeket aratni, miközben nem látszik, hogy az ország előre haladna? Szabó Andrea politológus szerint a kormányzó párt sokat tett azért, hogy kiépítsen egy minden mást felülíró integrációs rendszert, amely mindig összetereli a kellő mennyiségű választópolgárt.
A fiatalok lettek a covidjárvány legnagyobb vesztesei, hiszen épp akkor kellett otthon maradniuk, amikor leváltak volna a szüleikről, és egymás fizikai közelségére lett volna szükségük – derül ki Albert Fruzsina szociológus nemrég megjelent könyvéből.
Legalább 2026-ig kell várni az okosabb és személyre szabott Sirire, de ez csak egy gond a sok közül az Apple Intelligenciával, aminek eddig nem túl jó a fogadtatása. A Siri halasztása ugyanakkor komolyabb problémákra utal.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Mik voltak az elmúlt tizenkét év legnagyobb MNB-s vitái és botrányai? Bod Péter Ákossal, a Corvinus Egyetem professzorával Matolcsy György ma véget érő jegybankelnöki munkáját értékeltük.
Eltékozoltuk-e az előző 15 évet? Mik a lemaradásunk valódi okai? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Érdemes-e még helyesírást tanulnia a gyereknek? Miért csökken a tudományba vetett bizalom? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát a tudás fényének fakulásáról faggattuk.
Újra megjelent a középrétegekben az egzisztenciális elbizonytalanodás, a lecsúszás réme. A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában erről kérdeztük Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatóját és Krémer Balázs szociálpolitikust.
A magány mellett romló mentális egészség jellemzi a magyar fiatalokat, akik az inflációt, a gazdasági válságot és az oktatás helyzetét tartják a legaggasztóbbnak.
Németországban és Ausztriában 300 eurós, Olaszországban és Spanyolországban 200 eurós egyszeri segélyt kapnak a rászorulók megugró energiaköltségeik fedezésére.
Valóban a háború tehet a kibontakozó megélhetési válságról? Mennyire vált a hazai infláció önmagát gerjesztővé? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? Győrffy Dórával és Prinz Dániellel folytatódik a Qubit közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Az elektromos autócég főnöke körlevélben tájékoztatta a középvezetőket arról, hogy az aggasztó gazdasági helyzet miatt 10 százalékos leépítést tervez, és új munkatársakat sem vesznek fel.
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.