Kelet-Európa teszt-, felszerelés- és demokráciahiányban küzd meg a vírussal

A kelet-európai járványhelyzetről adtak hírt a Guardian budapesti és krakkói tudósítói. Mint írják, félő, hogy a teszthiány miatt hirtelen ugrásszerűen nőni fog a fertőzöttek száma, illetve attól is sokan tartanak, hogy a járványvédelmi intézkedések még jobban aláássák a demokráciát az Európai Unió keleti szélén.

A koronavírus terjedését mutató térképekre nézve úgy tűnik, hogy Európa keleti felén jóval kedvezőbbek a kilátások, mint Nyugaton, ahol már ezrével mérik a fertőzötteket és százával a halottakat (Spanyolországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig még ezt is felülmúlja a nagyságrend). 

A több mint egy tucat kelet-európai országban a halálozási számok még együtt sem tesznek ki annyit, mint amennyi egyetlen nap vesztesége Olaszországban. A legtöbb fertőzöttet Csehországban és Lengyelországban tartják számon (jelenleg 2669, illetve 1717 eset), de ez is csak töredéke a nyugati országokra jellemző esetszámoknak - írja Shaun Walker Budapestről és Christian Davis Krakkóból. A csütörtöki és az egy héttel korábbi állapotot az alábbi térképen ábrázoltuk:

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ez részben annak köszönhető, hogy még idejében bevezették a korlátozó intézkedéseket: Csehországban például már több mint két hete intézkedtek a lezárásokról, Lengyelországban pedig azzal egyidőben csaknem az összes légi járatot törölték, és gyorsan intézkedtek a kocsmák, éttermek, mozik és iskolák bezárásáról is. Hatósági járművek folyamatosan járják az utcákat, és hangosbeszélőn figyelmeztetik a lakosságot az intézkedések betartására.

Teszt- és felszereléshiány

Ugyanakkor az az aggasztó feltételezés sem alaptalan, hogy a kis esetszámot az elenyésző tesztelés magyarázza: ahogy eleinte az Egyesült Államokban, ezekben az országokban is csak a tüneteket mutatóknak és más okból nagyobb kockázatúnak tartott pácienseknek tartalékolják a teszteket. Magyarországon negyedannyi tesztet végeztek (a mai napig több mint 12 ezret a hivatalos tájékoztatás szerint), mint a szomszédos Ausztriában, bár a népesség ott kisebb. Az Egyesült Királyságban, ahol igencsak gondot okoz a korai tesztelés elmaradása, több szűrést végeztek egymillió lakosra vetítve, mint a legtöbb kelet-európai országban. Walkernek egy budapesti kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő orvos azt mondta, „a kis esetszámnak természetesen nagyon sok köze van ahhoz, hogy kevés tesztet végeznek. Egy kollégám koronavírusos tünetekkel öt napja van otthon, és még mindig nem szűrték.”

Ha és amennyiben az elvárt esetszámugrás bekövetkezik, félő, hogy a térség alulfinanszírozottan küszködő egészségügyi rendszerei sorra összecsuklanak. A védőfelszerelés hiánya és a rossz állapotú intézmények természetesen nemcsak Kelet-Európában nehezítik az ellátást, hanem Nyugaton is, de a problémák itt még súlyosabbá válhatnak. 

A Walkernek nyilatkozó fővárosi kórházi orvos is azt mondta, hogy még mindig nincs elegendő védőfelszerelésük. Bár a beszélgetésük idején még csak 343 igazolt eset volt Magyarországon (ma, vasárnap 408), az orvos azt mondta, hogy még azoknak is csak szűkösen jut a felszerelésből, akik a koronavírusos betegekkel foglalkoznak. Mint mondta, csak azok az orvosok viselhetik a valódi védelmet nyújtó FFP2 maszkokat, akik legalább egy órát foglalkoznak koronavírus-fertőzöttekkel. Akik egy óránál kevesebbet vannak velük, csak egyszerű sebészmaszkot kapnak Walker információi szerint. Hasonló problémák nemcsak Magyarországon, hanem a többi kelet-európai országban is adódnak, különösen a vidéki kórházakban.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Egy Varsótól délre található kisvárosi kórház igazgatója, Barbara Gąsiorowska március 22-én a Facebookon hallatott segélykiáltást: „segítsenek, nincsenek kesztyűink, maszkjaink, overalljaink, fertőtlenítőnk, sem pedig pénzünk, amiből megvehetnénk ezeket”. A romániai Szucsáva városi kórházát be kellett zárni, mert száz orvos kapta el a vírust. Románia a kelet-európai országok között is párját ritkítóan sebezhető, mert az elvándorlás miatt nagyon masszív orvoshiány sújtja évek óta a rendszert.

A felszereléshiányt orvosolandó több kormány Pekingtől kért segítséget: a múlt héten a cseh és a magyar miniszterelnök is személyesen fogadta a Kínából érkező gépeket, Varsóba csütörtökön érkezett 150 lélegeztetőgép, 600 ezer orvosi maszk és 250 ezer overall, pénteken pedig Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök jelentette be, hogy Kínával megállapodott 50 lélegeztetőgép és 1,1 millió maszk megvásárlásáról.

A magyar miniszterelnök pekingi szállítmányt fogad március 24-én.Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

A tesztelés bővítésére is ígéretet tettek, Aleksandar Vucic szerb elnök a kínai szakértők tanácsára áll át állítólag a tömeges tesztelés gyakorlatára, ugyanakkor ezt hátráltatni fogja a laboratóriumi kapacitáshiány. Lengyelországban is ez okozhat problémát: „még ha több teszt állna is rendelkezésre, nincs ember, aki elvégezze őket” – mondta a Polska Times-nak Grażyna Cholewińska lengyel fertőzőbetegség-szakértő. Romániában pénteken lemondott az egészségügyi miniszter, miután két nappal korábban azt a teljesíthetetlen ígéretet tette, hogy a kormány megszűri Bukarest teljes, kétmilliós lakosságát. Románia cikk írásának idején 12 ezer tesztet végzett el.

Demokráciahiány

A hatóságok eközben több országban igyekeztek elnémítani azokat az egészségügyi dolgozókat, akik aggasztó dolgokat osztottak meg a nyilvánossággal: Lengyelországban egy kórházigazgató elbocsátott egy nővért, mert a Facebookon nyíltan írt a létfontosságú eszközök hiányáról és működési szabálytalanságokról.

Bulgáriában pánikkeltésért megrovásban részesített a rendőrség négy orvost, akik ugyancsak az eszközhiányra panaszkodtak. Magyarországon pedig néhány orvos, akikkel a Guardian tudósítója beszélt, arról számolt be, hogy a főnökeik a legszigorúbb szankciót helyezték számukra kilátásba, ha szóba állnak a médiával.

A cikk szerint félő, hogy a vészhelyzeti intézkedések tovább bontják a demokráciát Európa keleti felén. A Magyarországon hétfőn életbe lépő új szabályozás határozatlan időre ad felhatalmazást Orbánnak, hogy rendeleti úton kormányozzon, és börtönbüntetést helyez kilátásba azoknak, akik hamis információt terjesztenek. Sokan tartanak attól, hogy ez a rendelkezés a kormányzati intézkedésekkel szemben kritikus tudósítások elhallgattatását célozza. Bulgáriában az ellenzéki szocialista párt vezetője, Kornelia Ninova azt mondta, hogy a parlament vészhelyzeti felfüggesztése „az első lépés a diktatúra felé”.

Lengyelországban a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a járvány ellenére megtartsák a május 10-i elnökválasztást. Múlt vasárnap a lengyel parlament elfogadott egy kiegészítést a választási törvényhez, amely lehetővé teszi, hogy az idősebbek és a karanténban lévők postai úton szavazzanak. Az ellenzék halasztást kért azzal érvelve, hogy járvány idején lehetetlenség kampányolni.

A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését, és remélik, hogy a korai lezárások segítenek elkerülni az olaszországihoz hasonló összeomlást. 

A dolgok jó oldalához tartozik, hogy mint más országokban is, az egészségügyi dolgozók nagyobb támogatást kapnak a társadalomtól, mint valaha. Egy több évtizede praktizáló budapesti orvos úgy fogalmazott: „pályám során sosem kaptam még ennyi kedves és hálás üzenetet, szeretetet. Ez egyszer úgy érzem, valóban értékelik a munkámat.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: