A betegséget okozó baktériumokat az egyik boltban árult lágyhéjú teknősöknél mutatták ki, a járványügy bezáratta és fertőtlenítette a boltot. A hatóságok szerint nem kell járványtól tartani, a vuhani lakosok viszont érthető módon aggódnak.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
A tanárok szakszervezete haladékot kért és kapott a polgármestertől, hogy jobban felkészülhessenek a tantermi és digitális oktatásra. Így az 1,1 millió New York-i diáknak szeptember 21-én kezdődik a suli.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Az idősek védelme lett volna a svéd különutas járványkezelés elsődleges célja, ehhez képest a 3220 áldozat 90 százaléka 70 év fölötti. Sokan idősotthonokban fertőződtek meg, ahol kiszolgáltatott helyzetben vannak, és védőfelszerelés nélkül dolgozó ápolókkal kerültek kapcsolatba.
Csehországban mától újra kinyitottak a termelői piacok, az autószervizek és a profi sportolók edzőtermei is, de kész az ötlépcsős terv is a legtöbb járványügyi korlátozás feloldására, június 8-ig. Az iskolák újranyitására viszont csak szeptemberben van esély.
Szakértők egy 2016-os járványszimuláció után jelezték a brit kormánynak, hogy milyen lépések szükségesek egy pandémia kezeléséhez, ehhez képest Nagy-Britannia látványosan későn intézkedett a koronavírus-járvány alatt.
Mindenekelőtt az első pillanattól teszteltek, ahogy tesztelnek most is, és tesztelni fognak még hónapok múlva is. Az egy főre eső egészségügyi ráfordítások a németeknél jóval magasabbak, mint az Egyesült Királyságban, ahol ráadásul az egészségpolitika is centralizált, így nem engedi azt a rugalmasságot biztosító autonómiát, mint Németország.
A Németországban fuvarozó Böröndi Géza saját magára hívta ki a mentősöket, de a vizsgálatok káoszba fulladtak: nem létező tüdőgyulladást állapítottak meg nála, elvesztek az eredményei, majd olyan tesztet végeztek rajta, amiről kiderült, hogy haszontalan. Nagy a fejetlenség járványügyben.
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.