Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
A tanárok szakszervezete haladékot kért és kapott a polgármestertől, hogy jobban felkészülhessenek a tantermi és digitális oktatásra. Így az 1,1 millió New York-i diáknak szeptember 21-én kezdődik a suli.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Az idősek védelme lett volna a svéd különutas járványkezelés elsődleges célja, ehhez képest a 3220 áldozat 90 százaléka 70 év fölötti. Sokan idősotthonokban fertőződtek meg, ahol kiszolgáltatott helyzetben vannak, és védőfelszerelés nélkül dolgozó ápolókkal kerültek kapcsolatba.
Csehországban mától újra kinyitottak a termelői piacok, az autószervizek és a profi sportolók edzőtermei is, de kész az ötlépcsős terv is a legtöbb járványügyi korlátozás feloldására, június 8-ig. Az iskolák újranyitására viszont csak szeptemberben van esély.
Szakértők egy 2016-os járványszimuláció után jelezték a brit kormánynak, hogy milyen lépések szükségesek egy pandémia kezeléséhez, ehhez képest Nagy-Britannia látványosan későn intézkedett a koronavírus-járvány alatt.
Mindenekelőtt az első pillanattól teszteltek, ahogy tesztelnek most is, és tesztelni fognak még hónapok múlva is. Az egy főre eső egészségügyi ráfordítások a németeknél jóval magasabbak, mint az Egyesült Királyságban, ahol ráadásul az egészségpolitika is centralizált, így nem engedi azt a rugalmasságot biztosító autonómiát, mint Németország.
A Németországban fuvarozó Böröndi Géza saját magára hívta ki a mentősöket, de a vizsgálatok káoszba fulladtak: nem létező tüdőgyulladást állapítottak meg nála, elvesztek az eredményei, majd olyan tesztet végeztek rajta, amiről kiderült, hogy haszontalan. Nagy a fejetlenség járványügyben.
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.
Egy elméleti epidemiológusok által készített modell szerint lehetséges, hogy mire a COVID-19 járvány az első áldozatokat követeli, a lakosság fele-háromnegyede már tünetmentesen átesett a betegségen, és immunis lehet a vírusra. A nagy port kavaró tanulmányról Vokó Zoltán matematikai epidemiológus, Jankovics István virológus és Kertész János hálózatkutató véleményét kérdeztük.
A Glattfelder Tamás közgazdász és Török Ákos informatikus által javasolt, szakértők szerint működőképes módszer csoportos nyálmintákban mutatná ki az új koronavírust az országban már amúgy is rendelkezésre álló PCR berendezésekkel, anyagáron fejenként 317 forintból.
48 órával az olaszországi két fertőzött személy diagnosztizálása után Európában elsőként római virológusok izolálták és szekvenálták az új koronavírust.