Adatok bizonyítják, hogy a koronavírus nem csak az idősekre és az egyéb betegségekben szenvedőkre veszélyes
Javában zajlik a vita arról, főleg az USA-ban, hogy nem túlzók-e a jelenlegi korlátozó intézkedések. Egyes érvek szerint a gazdaság megmentéséért akár be is áldozhatunk pár olyan embert, akinek napjai amúgy is meg vannak már számlálva. Ez a narratíva arra fókuszál, hogy zömében olyanok halnak meg, akiknek van valamilyen egyéb betegsége is.
A brit intenzív ápolással foglalkozó kutatóközpont (Intensive Care National Audit and Research Center, ICNARC) a múlt héten kiadott egy jelentést az első néhány száz intenzív osztályokon ápolt betegről. Március 26-ig összesen 846 beteget kezeltek az intenzív osztályokon Angliában, Észak-Írországban és Walesben. Az ő jellemzőiket vetették össze azokéival, akiket a 2017–2019-es időszakban virális tüdőgyulladással kezeltek. Mindkét esetben hasonló korú emberekről van szó, az átlagéletkor 60 év.
Nem csak a nagyon öreg, életük végén levők betegek kerülnek kritikus állapotba
Az a makacs elképzelés is tartja magát, hogy a COVID-19 csak az idősekre veszélyes, a nyugdíj előtt állók viszont egy kis náthával megússzák egészet. Ez talán az influenza és már vírusok következtében kialakuló tüdőgyulladásnál igaz is lehet. Ezen esetek 25 százalékában olyan személy kerül az intenzív osztályra, aki a mindennapokban valamilyen segítségre szorul. A COVID-19 esetében viszont ugyanez az arány 9,4 százalék, tehát zömében magukat teljesen ellátni képes emberekről beszélünk.
Kijelenthető, hogy a COVID-19 egyéb fennálló betegségek hiányában is súlyos lefolyású lehet. Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az igen súlyos alapbetegségek mind magasabb vagy azonos gyakorisággal jellemzők a nem COVID-19 betegek között. Azaz más virális tüdőgyulladáshoz képest a COVID-19 esetében több olyan személy szorul intenzív ápolásra, akinek nincs súlyos alapbetegsége.
A súlyos COVID-19 betegségben szenvedőknek például csak a 3 százaléka immunszupresszált, míg más virális tüdőgyulladásnál ez az arány 9 százalék. (Az immunszuppresszív gyógyszerek elnyomják a szervezet immunreakcióját, és megakadályozzák, hogy a szervezet megtámadja saját sejtjeit.)
A kritikus állapotban levők fele meghal
A jelenleg tüdőgyulladásban szenvedő, kritikus állapotban levők 79 százalékát kell mesterségesen lélegeztetni, míg ez az arány más virális tüdőgyulladásnál csak 43 százalék.
Az intenzíven ápoltak közül 165 személy esetében ismert a kezelés végkimenetele: 48 százalékuk meghalt. Más virális tüdőgyulladásnál ez az arány 22 százalék. A vizsgált minta egyelőre természetesen igen kis méretű, de mindenképpen jelzi a betegség súlyosságát.
Az intenzív osztályokon elhunyt halottak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves. Négy 16–46 éves, az intenzív osztályon ápolt közül egy nem nagyja el élve az osztályt.
A férfiakra inkább hat a vírus
A kritikus COVID-19 betegségben szenvedők 70 százaléka férfi, miközben ugyanez a gyakoriság más virális tüdőgyulladásnál 54 százalék. A férfiak fele meghal az intenzíven.
Kínában feltételezték, hogy azért van több férfi súlyos vagy kritikus állapotban, mert ők gyakrabban dohányoznak. Egyre több adat mutatja ugyanakkor, hogy a dohányzás nem lehet a fő oka a nemek közötti ilyen markáns különbségnek. Olaszországban a halottak 70 százaléka férfi, és ez egész Európára hasonlóan alakul a WHO jelentése alapján.
A szerző biológus kutató.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: