Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Talán semmi sem pörög úgy most a világban, mint az új koronavírus elleni vakcina- és gyógyszerfejlesztés, és a Science csütörtökön végre igazán jó hírt közölt: a jelek szerint megvan az első vakcina, amit sikeresen teszteltek állatokon, ráadásul a szóban forgó szert április 16-án már embereken is elkezdték tesztelni.

A pekingi székhelyű Sinovac Biotech kísérletében két különböző dózisban oltottak be összesen nyolc rézuszmajmot egy úgynevezett inaktivált vakcinával, majd három héttel később kitették az állatokat a SARS-CoV-2 koronavírusnak (a légcsövükön keresztül közvetlenül a tüdejükbe juttatták a vírusmintákat), de egyikük sem fertőződött meg.

Az inaktivált vakcina „az influenza elleni védőoltások klasszikus megoldása. A teljes vírust tartalmazza, de inaktivált formában. Általánosságban véve kevésbé hatékony immunitást ad, adjuválással kombinálják, de nem állnak fenn az élő kórokozót tartalmazó oltások kockázatai.”

Annak a négy majomnak az esetében, amelyek nagy dózist kaptak a vakcinából, a kutatók a vírus bevitele után hét nappal sem tudták kimutatni a koronavírus jelenlétét a tüdőben és a garatban, míg az alacsonyabb dózissal megkínált négy majom szervezetében ugyan kimutatták a vírust, de a (szakmai lektoráláson egyelőre át nem esett) tanulmány szerint körülbelül 95 százalékkal kisebb mennyiségben, mint a beoltatlan kontrollcsoport tagjainál, amelyeknél mind súlyos tüdőgyulladás alakult ki.

A Sinovac inaktivált vakcináiFotó: Zhang Yuwei/XINHUA via AFP

És mi lesz a mutánsokkal?

„Tetszik. Régimódi megoldás, de működhet. Az tetszik benne a legjobban, hogy ezt sok vakcinagyártó, még az alacsonyabb jövedelmű országokban is el tudja készíteni” – mondta a Science-nek Florian Krammer virológus, aki nemrég a fejlesztés alatt álló COVID–19-vakcinákról készített jelentést.

A Pittsburghi Egyetemen egy másikféle vakcinát próbálgató Douglas Reed szerint azonban a Sinovac kísérletében túl kevés állattal dolgoztak, így statisztikailag nem mérvadóak a kutatás eredményei. Reed és csapata épp egy olyan íráson dolgozik, amely a kínai cég kísérletének módszereit kifogásolja, szerintük ugyanis a rézuszmajmok szervezetébe bevitt koronavírus tenyésztése során olyan elváltozások jöhettek létre a kórokozóban, amelyek folytán már kevésbé hasonlít az emberre is fertőző vírushoz.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

A SARS-CoV-2 azonban mutálódik is, bár pontosan nem tudni, milyen mértékben, és ez a kifejlesztett vakcinák elé is akadályokat gördíthet. A Sinovac kutatói azonban egy kísérlet során beoltott majmoktól, patkányoktól és egerektől vett antitesteket kevertek össze kínai, olasz, svájci, spanyol és brit koronavírusos betegekből izolált vírustörzsekkel, és azt látták, hogy az antitestek hatásosan semlegesítették az összes vírustörzset, amelyek „a filogenetikai fa legkülönbözőbb pontjain foglalnak helyet.” Mark Slifka, az Oregoni Orvostudományi Egyetem immunológusa szerint ez afelé mutat, hogy a vírus nem mutálódik olyan mértékben, amely ellenállóvá tenné a vakcinákra.

A tapasztalt vakcinagyártóként ismert Sinovac saját bevallása szerint legfeljebb 100 millió adagot tudna elkészíteni a védőoltásból, és ha az embereken végzett tesztek is biztonságosnak és hatékonynak bizonyulnak, akkor más partnerekkel együtt kell tömeggyártásba fognia.

Fázisok és kiskapuk

A cég a Sanghajtól északra fekvő Csiangszu régióban kezdte meg nemrég a klinikai vizsgálatok első fázisát, amely során 144 önkéntes immunválaszait és a vakcina biztonságosságát mérik fel. A résztvevők három csoportra oszlanak: az egyik tagjai nagy dózist kapnak, a másikban alacsonyabb dózissal, a harmadikban pedig placebóval oltják be az embereket. A kutatók reményei szerint a hasonló felépítésű, de már több mint ezer embert tesztelő második fázist május közepén el tudják kezdeni, és június végére meglehetnek a vizsgálatok eredményei.

Ezután jöhet majd a harmadik fázis, ami a hatékonysági vizsgálatokat takarja – itt már több ezer ember részvételével hasonlítják össze a vakcinát egy placebóval. Hogy az első és második fázis után gyorsan hozzájusson hatékonysági adatokhoz, a Sinovac arra tervezi kérni a kínai és más országbeli állami szervezeteket, hogy a veszélyhelyzet miatt engedélyezze a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett emberek beoltását, például a vámosok vagy a rendőrök esetében, akik sok esetben még arcvédő maszkot sem viselnek.

Erre a Science a Kongói Demokratikus Köztársaságot hozza fel példaként, ahol 2018-ban egy kísérleti ebola-védőoltást kezdtek széles körben bevetni, és bár ukyeb szer először csak 2019 novemberében kapott engedélyt, a kutatások szerint a kísérleti oltás segített megfékezni a járványt az országban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listája szerint a Sinovac oltásán kívül még hat vakcina esetében kezdődtek meg az embereken végzett kísérletek, és ezeken kívül további 77 vakcinát fejlesztenek világszerte – a legtöbb projekt valamilyen géntechnológiával dolgozik, csak három kutatócsoport (két kínai és egy japán) választotta az inaktivált vakcinák fejlesztését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: