„Ezt az érettségit nem lenne szabad a meghirdetett módon lebonyolítani május negyedikén” – ezzel az egyenes mondattal kezdődött a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) április 30-i nyilatkozata, amelyben az egészségügyi kockázatok felsorolása és a szervezés fejetlenségének bemutatása mellett jogilag is támadhatónak ítélte az írásbeli érettségi lebonyolítását.

Május negyedikén, országos szinten az Európai Unión belül elsőként, megkezdődtek a 2020-as érettségi vizsgák Magyarországon. Az erről szóló döntés annak fényében még meglepőbb volt, hogy napokkal korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a szakemberek szerint május harmadikára várható a koronavírus-világjárvány hazai tetőzése.

Április végén tetőzött a tájékoztatási káosz

Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai vezetője április 23-án azt mondta, azért tartják jó időpontnak a május 4-ét, mert „nagyon alacsony szintű a járvány terjedése Magyarországon a zárt intézményrendszeren kívül. A kockázatot csökkenti, hogy a gyerekek érintettsége ehhez képest is sokkal alacsonyabb, mint az átlagnépességé. Alacsony a gyerekek érintettsége, mert otthon ülnek, és mert kevésbé fogékonyak, halálos kimenet a körükben igen ritka.”

Másnap a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben jelezte, hogy csalódottan vették tudomásul a kormány ragaszkodását az érettségi vizsgák május 4-i megkezdéséhez. „A Maruzsa Zoltán által meghatározott időpont ellentmond minden eddig bevezetett korlátozó intézkedésnek, veszélyezteti többszázezer ember egészségét, életét” – írta a szakszervezet. Még egy nappal később a Magyar Orvosi Kamara is állást foglalt az ügyben, miszerint „a jelenlegi járványügyi intézkedésekhez képest mindenképpen kockázatot jelent az érettségi megszervezése.”

Gyarmathy Éva pszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa azt is kifogásolta, hogy az érettségivel kapcsolatos fontos információkat nem hivatalos felületeken közlik, hanem kormányközeli sajtótermékeken vagy helyettes államtitkári Youtube-csatornákon keresztül csepegtetik, így ha a pedagógusok ezeket nem követik, a diákok tájékoztatása is veszélybe kerül.

Érettségifétis

Miután látszólag hiába buzdította a tanárokat és a szülőket arra, hogy bojkottálják a korlátozások logikájának ellentmondó érettségit, a PDSZ április 30-i összefoglalójában dokumentálta a vizsgák sürgetett lebonyolítása mögötti káoszt. Az érdekvédelmi szervezet az írás szerint 30 másik szakmai csoporttal együtt hónapokkal felajánlotta szakértelmét a rendkívüli oktatásügyi kérdésekben, de „az érettségi egy fétissé vált a kormányzat kezében, egy harci feladattá, amit mindenáron teljesíteni kell.” A PDSZ pontokba szedve magyarázta el, mik a legnagyobb problémák a május 4-i érettségiztetéssel.

Mivel az érettségizők és hozzátartozóik között is olyan arányban fordulnak elő krónikus betegek, mint a szélesebb társadalomban (30 százalék körül), és sok háztartásban veszélyeztetett korú idősek is élnek, nagyjából 30 ezer ember egészsége kerülhet veszélybe azzal, hogy egy terembe zárják őket másokkal. A diákok érdekei azzal is sérültek, hogy az érettségi időpontja körüli bizonytalanság miatt nem tudtak zavartalanul készülni a vizsgákra, ráadásul a távoktatás miatt a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kapott a családi hátterük, és az, hogy környezetük megfelelő-e az otthon tanuláshoz.

Az érettségi lebonyolítását ráadásul jogszabály szabályozza, és amennyiben nem annak megfelelően alakul a szervezés, a vizsgák eredménye is támadható. Márpedig a felügyelő tanárok nem kapták kézhez a megbízásaikat határidőn belül; a diákok nem kapták meg időben az értesítéseiket; a felügyelő tanárok képzettségi kritériumainak nem felelnek meg a toborzott diákok vagy kormányhivatali tisztviselők; és a jogszabályban meghatározott 15 nap helyett még 4-5 nappal az első vizsga előtt sem volt mindenhol érettségi elnök, akinek többek közt az a feladata, hogy felügyelje a jogszabálynak megfelelő lebonyolítást.

„Az oktatási kormányzat a szakmai szervezeteket nem tekinti partnernek, nem hajlandó egyeztetni. A kormányzat közérdekű adatokat tart vissza, lehetetlen választások elé állítja a jobb sorsra érdemes diákságot, a szülőket és a pedagógusokat is, akiknek hiányos adatok alapján kell dönteniük, sok esetben súlyos következményeket felvállalva” – foglalta össze a PDSZ.

A diákok 97 százaléka érettségizni akar vs. 81,2 százalékuk nem ért egyet a lebonyolítással

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy nappal korábban, az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette az érettségi vizsgák biztonsági intézkedéseit. Ezek szerint a kormány nem rendelt el lázmérést az érettségizőknél, ahogy mondta: aki beteg vagy lázas, az ne vegyen részt a vizsgán. Azt is hozzátette, hogy szerinte a lázmérés egyébként is felesleges lenne, mert az két Cataflam bevételével is átverhető. A kormány mindenkinek biztosít maszkot, a tanároknak kesztyűt is, az intézményeket pedig kézfertőtlenítővel látják el, és többszöri takarítást rendeltek is elrendeltek. Egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó lehet, a másfél méteres távolság megtartásával, az intézményekbe történő beléptetést több bejáraton kell végezni, az ablakokat pedig nyitva kell hagyni.

Az államtitkár emlékeztetett, valamivel szűkítették az érettségizők körét, mert az előrehozott vizsgákat nem engedélyezték, valamint 2455-en éltek a visszalépés lehetőségével (ők ősszel vizsgázhatnak, késleltetve esetleges felsőoktatási tanulmányaik kezdetét), így az eredetileg jelentkező 113 387 főből végül 84 284-en érettségizhetnek májusban. A személyes kontaktusok pedig azzal eleve megfeleződnek, hogy a szóbelik eltörlésével csak írásbeli vizsgákat tartanak. Maruzsa a PDSZ tevékenységét is kommentálta: azt javasolta, hogy nevezzék át magukat Vörös Hadsereg Frakcióra, vagyis egy német terrorszervezethez hasonlította a pedagógusok szakszervezetét.

Bár Maruzsa a májusi vizsgáktól visszalépő diákok 3 százalékos arányát úgy értelmezte, hogy a diákok 97 százaléka érettségizni akar, egy közvélemény-kutatás arra jutott, hogy leginkább csak az eléjük tárt kényszerhelyzetet fogadja el a túlnyomó többség. Egy mesterszakos neveléskutató kérdőívét több mint 3000 érettségi előtt álló diák töltötte ki, és az április 28-án ismertetett eredmények szerint „a diákok többsége nem szeretné az érettségi vizsgák elhalasztását, de még mindig bíznak egy méltányosabb és kevesebb kockázatot jelentő megoldásban.” A kutatás szerint

• a kitöltők 81,2 százaléka nem ért egyet az érettségi bejelentett menetével, főként az egészségügyi kockázatok miatt, és mert a fertőzéstől való félelem a vizsgaeredményeiket is negatívan befolyásolhatja;
• 71,7 százalékuk azt a megoldást tartaná a legjobbnak, ha kizárólag a felvételi tantárgyakból kellene vizsgát tenni;
• bár a vizsgák elhalasztását mindössze 16,5 százalékuk szeretné.

A közvélemény-kutató cégek reprezentatívnak mondott mérései azonban egymással ellentétes eredményre jutottak: a kormányközeli Századvég szerint a magyarok négyötöde egyetért „az írásbeli érettségi szigorú biztonsági szabályok melletti megtartásával“, míg a mobilapplikáció alapú mérésekkel foglalkozó Pulzus szerint a magyarok kétharmada úgy véli, hogy „a járvány tetőzésének idején nem lehet biztonságosan megrendezni az érettségit“. Ennek az Index összefoglalója szerint a kérdések megfogalmazása lehetett az oka, mivel a Századvég a szigorú biztonsági szabályokra fókuszált, a Pulzus pedig a május 3-i tetőzés jóslatát hangsúlyozta kérdésében.

Alternatívák márpedig vannak

A Civil Közoktatási Platform (CKP) még április közepén mutatta be, hogy a kormányzati kommunikáció („aki a májusi érettségit akadályozza, az a diákok továbbtanulását veszélyezteti”) ellenére számos olyan alternatíva létezik, amely nem sodorja veszélybe 80 ezer tanuló és közvetlen környezete egészségét.

• A 12. évfolyamos végbizonyítvány jogosíthatna – akár ideiglenes jelleggel – érettségihez kötött szakma tanulására, érettségihez kötött munkakör betöltésére.
• A szakgimnáziumok 13. évfolyamára lépés a jelenlegi jogszabályok szerint is lehetséges érettségi nélkül, kötelező őszi érettségivel – ezt lehetne közismertté tenni, meghatározva hozzá az őszi érettségi feltételeit.
• A felsőoktatási felvételi feltételeket módosítani lehetne akár általánosan, akár a pótfelvételinél; azokra a felsőoktatási szakokra, intézményekbe, ahova nincs számottevő túljelentkezés, fel lehetne venni mindenkit, aki valamilyen előírt középiskolai eredménnyel rendelkezik.
• Minimálisra lehetne csökkenteni a vizsgák számát a jegyek megajánlásával (valamilyen számítási mód szerint), lehetővé téve valamilyen korrekciót, vizsgát azoknak, akiknek ez nem felel meg.
• Ahol elengedhetetlennek látszik a sorrend vizsgával való megállapítása, lehetne csak a felvételi tárgyakból vagy csak emelt szinten vizsgázni.
• Ha csak kevesen vizsgáznának, lehetne online szóbelit szervezni, mint ahogy a felsőoktatásban most a vizsgákat szervezik.
• A felsőoktatás még akkor is tudna időben kezdődni, ha csak augusztusban tartanák a vizsgákat (azoknak, akiknek erre szükségük van); ha erre augusztusban sem ad a járvány lehetőséget, akkor a felsőoktatásnak úgyis később kell kezdődnie.

Európában a legtöbb ország ezek közül az alternatívák közül válogatott. A CKP gyűjtése, valamint az UNESCO jelentése szerint Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Norvégia, Svédország és Szlovákia is az idei érettségi eltörlése, és a megajánlott év végi jegy mellett döntött, különböző variációkban (utolsó négy év átlaga, az adott tantárgyban szerzett végső jegy, tanári értékelések), míg például Észtországban vagy a mintaországnak tekintett Ausztriában felajánlják a lehetőséget a diákoknak az érettségizésre, de aki nem akar vizsgázni, az megajánlott jegyet is kaphat.

Többen átmeneti megoldásként az érettségi elhalasztását választották: Lengyelország, Csehország, Horvátország, Spanyolország, Lettország és Litvánia egyelőre júniusra tette át a vizsgákat, míg Olaszországot és Romániát azok között emlegetik, ahol nem halasztják el az érettségit – igaz, ezekben az országokban eleve júniusban kezdődik a vizsgaszezon.

A nagy kivétel Németország, ahol hagyományosan a tartományok hatáskörébe tartozik az oktatásügy, így egyes helyeken már április végén le is zajlott az érettségi, míg máshol júniusra halasztották azt.

Pedig épp egy német virológiai kutatás mondta ki a napokban, hogy hibás döntés ilyen korán újra iskolába terelni a diákokat, ugyanis a gyerekek fertőződési aránya és fertőzőképessége nem különbözik a felnőttekétől. A berlini koronavírustesztek eredményeit elemző kutatás szerint az igazolt fertőzéseknél nincs jelentős eltérés a különböző korosztályok között, így a SARS-CoV-2 hiába betegíti meg kevésbé a gyakran tünetmentes fiatalokat, ugyanolyan hatékonyan terjeszthetik a vírust.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: