Észtországban már tesztelik a világ egyik első immunitási útlevelét
Észtországban kezdték el tesztelni a világ egyik első digitális immunitási útlevelét, amelyet egy startupokból kovácsolódott mérnökcsoport, köztük a Transferwise és a Bolt munkatársai fejlesztettek. Céljuk az, hogy a koronavírus miatti lezárások végeztével az emberek biztonságosabban kezdhessék újra munkahelyi életüket.
A digitális immunitási útlevél teszteredményeket gyűjt, és lehetővé teszi, hogy a felhasználó megoszthassa saját hivatalos immunológiai státuszát másokkal, például a munkáltatójával, amihez az eszköz egy digitális azonosítás után generált ideiglenes QR-kódot használ.
A digitális immunitási útlevél célja, hogy csökkentse a félelmet, és arra sarkallja a társadalmakat, hogy a járvány közepette is folytathassák az életüket – mondta Taavet Hinrikus, a Transferwise alapítója és az útlevelet kifejlesztő Back to Work (Vissza a Munkába) nevű nem kormányzati szervezet tagja, amelyben állami tisztviselők és helyi egészségügyi szakértők is szerepet kaptak.
Ellenérvek
A világ több országában rohamos gyorsasággal igyekeznek kontaktuskereső, illetve a fertőzés terjedését követő mobilalkalmazásokat fejleszteni. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ugyanakkor óvja a kormányokat attól, hogy immunitási útleveleket adjanak ki, mivel nincs rá bizonyíték, hogy a COVID-19-en átesettek, akiknek a szervezetében antitestek is vannak, valóban védettek lennének egy esetleges második fertőzési hullámtól.
A Nature oldalán csütörtökön közölt összeállításban tíz érvet hoznak fel az immunitási útlevelek ellen, ezek a következők:
- a koronavírus elleni immunitás egyelőre csak mítosz (erre hivatkozik a WHO is);
- a szerológiai (a vérszérumban található antitesteket kimutató) tesztek megbízhatatlanok;
- egyszerűen lehetetlen annyi tesztet elvégeztetni, amennyire szükség lenne;
- túl kevesen találtatnának alkalmasnak arra, hogy visszatérhessenek a munkába, így nem pörögne kellőképp a gazdaság;
- a monitorozás tovább sorvasztja a magánszférát, visszaélésre ad lehetőséget a személyes adatokkal;
- a marginalizált társadalmi csoportok több szúrópróbaszerű ellenőrzést kapnának a nyakukba;
- egyenlőtlen hozzáférés a tesztekhez;
- növelné az egyenlőtlenségeket és az országok közötti ellentéteket, egyből lennének immunkiváltságosok és immundepriváltak;
- új terepet adna a munkahelyi és egyéb diszkriminációra, különösen ha az immunológiai útlevélből mindent lefedő biológiai útlevél válna az idők során;
- és végső soron közegészségügyi veszéllyel járna, mert ha előjogok kapcsolódnának egy ilyen útlevélhez, sokan szándékosan megfertőznék magukat, hogy hozzájussanak.
A Radisson már teszteli
Hinrikus szerint az általuk fejlesztett útlevél akkor lesz hasznos, ha a tudomány már választ tud adni a COVID-19 utáni immunitással kapcsolatos kérdésekre. „Nincsenek még részletes és pontos ismereteink az immunitásról: vajon milyen erős a védelem, és meddig tart?” Hinrikus reméli ugyanakkor, hogy a kutatókkal párhuzamosan tudnak majd ők is haladni az immunitási útlevél fejlesztéséel.
Az útlevelet elsőként tesztelő cégek között van például a Radisson szállodalánc és az észtországi székhelyű PRFoods élelmiszergyártó. A tallinni Radisson Blu Sky Hotel igazgatója, Kaido Ojaperv azt mondta, minden lehetőséget megragadnak, hogy az alkalmazottak visszatérhessenek a munkába, a vendégek pedig a szállodába.
Észtország a függetlenné válása utáni években digitális kisállamként találta ki újra magát: az egészségügy strukturális problémáit digitális átállással igyekeznek orvosolni, és az internetes választási rendszert is sikerült úgy kialakítani, hogy a tavalyi parlamenti választáson a szavazatok 44 százaléka digitálisan érkezett. A három balti állam sikeresen kezelte a járvány mostani hullámát, így a múlt héten megnyithatták egymás előtt a határaikat, létrehozva Európa első utazóbuborékját.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Magyarországon a járványt maguk az emberek állították meg azzal, hogy betartották a korlátozásokat
A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.
Jó ötlet szándékosan szabadjára engedni a járványt úgy, hogy csak az időseket zárjuk karanténba?
Nem jó ötlet. Hogy miért?
Meddig bénítja meg a világot a járvány, és lesz-e Magyarországon is második hullám?
Hogy nem túl rózsásak a kilátásaink a koronavírus elleni küzdelemben, az nem kifejezés: ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát a SARS-CoV-2 ellen, és a nyájimmunitás sem alakul ki, még sokáig velünk élő járványügyi intézkedésekkel kell számolnunk a hétköznapjainkban.
