Észtországban kezdték el tesztelni a világ egyik első digitális immunitási útlevelét, amelyet egy startupokból kovácsolódott mérnökcsoport, köztük a Transferwise és a Bolt munkatársai fejlesztettek. Céljuk az, hogy a koronavírus miatti lezárások végeztével az emberek biztonságosabban kezdhessék újra munkahelyi életüket.

A digitális immunitási útlevél teszteredményeket gyűjt, és lehetővé teszi, hogy a felhasználó megoszthassa saját hivatalos immunológiai státuszát másokkal, például a munkáltatójával, amihez az eszköz egy digitális azonosítás után generált ideiglenes QR-kódot használ.

A digitális immunitási útlevél célja, hogy csökkentse a félelmet, és arra sarkallja a társadalmakat, hogy a járvány közepette is folytathassák az életüket – mondta Taavet Hinrikus, a Transferwise alapítója és az útlevelet kifejlesztő Back to Work (Vissza a Munkába) nevű nem kormányzati szervezet tagja, amelyben állami tisztviselők és helyi egészségügyi szakértők is szerepet kaptak.

Ellenérvek

A világ több országában rohamos gyorsasággal igyekeznek kontaktuskereső, illetve a fertőzés terjedését követő mobilalkalmazásokat fejleszteni. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ugyanakkor óvja a kormányokat attól, hogy immunitási útleveleket adjanak ki, mivel nincs rá bizonyíték, hogy a COVID-19-en átesettek, akiknek a szervezetében antitestek is vannak, valóban védettek lennének egy esetleges második fertőzési hullámtól.

A Nature oldalán csütörtökön közölt összeállításban tíz érvet hoznak fel az immunitási útlevelek ellen, ezek a következők:

• a koronavírus elleni immunitás egyelőre csak mítosz (erre hivatkozik a WHO is);
• a szerológiai (a vérszérumban található antitesteket kimutató) tesztek megbízhatatlanok;
• egyszerűen lehetetlen annyi tesztet elvégeztetni, amennyire szükség lenne;
• túl kevesen találtatnának alkalmasnak arra, hogy visszatérhessenek a munkába, így nem pörögne kellőképp a gazdaság;
• a monitorozás tovább sorvasztja a magánszférát, visszaélésre ad lehetőséget a személyes adatokkal;
• a marginalizált társadalmi csoportok több szúrópróbaszerű ellenőrzést kapnának a nyakukba;
• egyenlőtlen hozzáférés a tesztekhez;
• növelné az egyenlőtlenségeket és az országok közötti ellentéteket, egyből lennének immunkiváltságosok és immundepriváltak;
• új terepet adna a munkahelyi és egyéb diszkriminációra, különösen ha az immunológiai útlevélből mindent lefedő biológiai útlevél válna az idők során;
• és végső soron közegészségügyi veszéllyel járna, mert ha előjogok kapcsolódnának egy ilyen útlevélhez, sokan szándékosan megfertőznék magukat, hogy hozzájussanak.

A Radisson már teszteli

Hinrikus szerint az általuk fejlesztett útlevél akkor lesz hasznos, ha a tudomány már választ tud adni a COVID-19 utáni immunitással kapcsolatos kérdésekre. „Nincsenek még részletes és pontos ismereteink az immunitásról: vajon milyen erős a védelem, és meddig tart?” Hinrikus reméli ugyanakkor, hogy a kutatókkal párhuzamosan tudnak majd ők is haladni az immunitási útlevél fejlesztéséel.

Az útlevelet elsőként tesztelő cégek között van például a Radisson szállodalánc és az észtországi székhelyű PRFoods élelmiszergyártó. A tallinni Radisson Blu Sky Hotel igazgatója, Kaido Ojaperv azt mondta, minden lehetőséget megragadnak, hogy az alkalmazottak visszatérhessenek a munkába, a vendégek pedig a szállodába.

Észtország a függetlenné válása utáni években digitális kisállamként találta ki újra magát: az egészségügy strukturális problémáit digitális átállással igyekeznek orvosolni, és az internetes választási rendszert is sikerült úgy kialakítani, hogy a tavalyi parlamenti választáson a szavazatok 44 százaléka digitálisan érkezett. A három balti állam sikeresen kezelte a járvány mostani hullámát, így a múlt héten megnyithatták egymás előtt a határaikat, létrehozva Európa első utazóbuborékját.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: