A kókuszolaj termelése ötször jobban pusztítja a természetet, mint a sátáninak kikiáltott pálmaolajé
Veszélyben a pálmaolaj vezető helye a leggyűlöltebb étkezési olajak listáján. Miután újabb tanulmány igazolta, hogy a növényi olajak közül a legtöbb telített zsírsavat tartalmazó kókuszolaj nemhogy nem az egészséges életmód elengedhetetlen kelléke, hanem rendszeres fogyasztása szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet, még egy adag természetvédelmi aggály is felmerült az előállításával szemben.
Jó a marketingje, de mindennél jobban emeli a rossz koleszterin szintjét
Két éve a Harvard Egyetem közegészségügyi iskolájának epidemiológusa, Karin Michels szemléletes példával oszlatta el azt a nehezen megmagyarázható hiedelmet, hogy a kókuszolaj egészséges. Azt lehet tudni, hogy minél több telített zsírsavat tartalmaz egy zsiradék, annál egészségtelenebb. A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak – ilyen például a disznó- és a kókuszzsír is. A mértéktelen disznózsírfogyasztást talán senki sem köti össze az egészséges étkezéssel, pedig feleannyi telített zsírsav van benne, mint a kókuszzsírban, amelyben ez az arány több mint 80 százalék.
Az előadásában a divatos superfoodokat kritizáló Michels szerint míg a chiamag vagy a matcha csak simán túl van sztárolva, addig a szintén jó marketinggel megtámogatott kókuszolaj „színtiszta méreg”. Idén egy átfogó kutatás igazolta a professzor állításait: egy klinikai vizsgálatokon alapuló metaanalízis szerint „a kókuszolaj nem tekinthető egészséges zsiradéknak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére, így magas telítettzsírsav-tartalma miatt a kókuszolaj fogyasztásának korlátozása javasolt.”
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) folyóirata, a Circulation március 10-i kiadásában megjelent tanulmány 16 olyan kutatás eredményeit összegezte, amely során a kókuszzsír szervezetre gyakorolt hatását vizsgálták. Azt állapították meg, hogy a kókuszolaj a nem trópusi növényi olajokhoz képest 9 százalékkal jobban növeli az LDL-koleszterin, vagyis a rossz koleszterin szintjét, ahogy egyébként a HDL-ét, vagyis a jó koleszterinét is növeli valamennyivel.
A New York Times 2016-ban reprezentatív kutatást végzett az amerikai lakosság körében, amelyben arról érdeklődött, hogy ki mennyire tart egészségesnek egyes élelmiszereket. Ezután több száz táplálkozástudóstól kérdezték meg ugyanezt. A leginkább félreértett összetevőnek a granola bizonyult, de rögtön a második helyen ott van a kókuszolaj, amit a nép 72 százaléka egészségesnek tart, míg a táplálkozástudósoknak csak a 37 százaléka mondta ezt.
Az AHA ajánlása szerint egy evőkanál kókuszzsírban benne van egy felnőtt ember teljes napi ajánlott telítettzsírsav-adagja, míg az ENSZ-től kezdve a legtöbb közegészségügyi és táplálkozástudományi szervezet azt javasolja, hogy ugyan teljesen nem kell száműzni az étrendből, a kókuszolaj legyen csak ritka adalék a lehetőleg olíva- vagy avokádóolaj alapú ételekhez.
A törékeny trópusi biodiverzitást sodorja veszélybe
A Kenti Egyetem ökológusainak friss kutatása szerint ráadásul nemcsak mikro-, hanem makroszinten is károsak a kókuszból készült termékek: a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, ezzel több mint négyszer akkora a biodiverzitásra gyakorolt káros hatása, mint a többi növényi olajé összesen. A szintén dobogós olívaolaj és olajpálma előállítása egyaránt körülbelül 4 állat kihalását eredményezheti egymillió tonnánként.
Ahogy a jelentésben is szerepel, a pálmaolaj ökológiai lábnyomát sokan ismerik: hatalmas földterület kell a kitermeléséhez, ezért esőerdőket irtanak ki miatta, üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, és fokozódik a klímaváltozás, arról nem is beszélve, hogy a megművelt területeken orangután-, tigris- és elefántfajok kipusztulását idézhetik elő. Kevesen vannak viszont tisztában a kókusztermelés veszélyeivel.
„Nyugaton sok fogyasztó gondolja a kókuszból készült termékekről, hogy egészségesek, az előállítása pedig nem káros a környezetre. Ezt most újra kell gondolnunk” – mondta a Bloombergnek a kutatást vezető környezettudós, Erik Meijaard. A kutató szerint az elmúlt évtizedek életmódváltásai, például a veganizmus elterjedése arra késztette a fogyasztókat, hogy olyan egészségesnek és környezettudatosnak vélt termékeket vásároljanak, mint a kókusztej vagy a kókuszolaj. Ez azonban nem feltétlenül az ő hibájuk: a tanulmány szerzői is elismerik, hogy sokkal több információt kell feltárni az egyes élelmiszerek előállításának környezeti hatásairól, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozhassanak.
Ez a boltba kerülő termékek szabályozása miatt is lényeges, ugyanis míg a korábbi kritikák hatására felállt például a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal, addig a most a pálmaolajnál ötször pusztítóbbnak ítélt kókuszolaj felügyeletére nem létezik hasonló szervezet. Igaz, azt is megjegyzik, hogy a kutatásban csak a biodiverzitásra koncentráltak, az egyéb környezeti hatásokat, mint az üvegházhatású gázok kibocsátását nem vették figyelembe.
A legfrissebb becslések szerint a világon 20 millió hektárnyi olajpálma- és 12,5 millió hektárnyi kókuszpálma-ültetvény található. A kókuszfarmok létesítése azért jelent mégis nagyobb problémát a biodiverzitásnak, mert a kókuszpálma leginkább a sajátos élővilággal rendelkező trópusi szigeteken honos.
A kókuszkitermelésnek már két faj eltűnését is tulajdonították: a marianne-i pápaszemesmadár (Zosterops semiflavus) és a Pteropus howensis nevű repülőkutya utolsó egyedeit egyaránt 1945-ben látták olyan szigeteken, ahol hirtelen elszaporodtak a kókuszültetvények.
A Kenti Egyetem tanulmánya szerint a kókuszfarmerek jelenleg olyan, leginkább a Fülöp-szigetek és Indonézia területén őshonos állatok kipusztulását kockáztatják tevékenységükkel, mint a Fülöp-szigeteki kancsil (Tragulus nigricans), a Sangihe-koboldmaki (Tarsius sangirensis) vagy az ezüstös császárlégykapó (Eutrichomyias rowleyi).
A kutatók azt is megjegyzik, hogy tanulmányukkal nem egy újabb termékcsaládot akarnak levetetni a polcokról, hiszen minden terület környezeti hatásait fel kell tárni: egy 2019-es kutatás szerint például a spanyol olajbogyó-termelők évente 2,6 millió madarat ölnek meg azzal, hogy a betakarítás során a terméssel együtt a bokrokban fészkelő madarakat is felporszívózzák. Ahogy a kávé és a kakaó sem kivétel, ezért a kutatók szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a globális élelmiszer-ellátásban kell rendet tenni, a fenntartható termelésre törekedve.
Cirkuszi rabszolgaként tartott majmok szedik a kókuszt ezerszámra
A kókuszfarmereket ráadásul nemcsak az egzotikus állatfajok veszélyeztetéséért találták meg mostanában az állatvédők. A PETA július elején ismertette, hogy Thaiföldön emsemakákókat gyűjtenek be a vadonból, és napi akár ezer kókusz szedésére kényszerítik őket.
A szervezet nyolc olyan ültetvényre bukkant az országban, ahol majmokat dolgoztattak az exportra szánt kókusz betakarításánál. A makákókról azt tartják, hogy tízszer-hússzor több kókuszt képesek egy nap alatt leszedni, mint ami emberi munkával lehetséges.
Még bizarrabb, hogy a PETA majomiskolákat is talált a helyszíneken, ahol nemcsak a gyümölcsszedésre tanítják a makákókat, hanem biciklizésre vagy kosárlabdázásra is, mivel a farmerek egy kis zsebpénzt is szereznek azzal, hogy cirkuszi mutatványokra kényszerítik a majmokat, és belépőt szednek a turistáknak szánt előadásokra. „Ezek az állatok, amelyek közül többet illegálisan ejtettek foglyul kölyökkorukban, olyan viselkedési mintákat mutattak, amelyek az extrém stressz alatt állókra jellemzőek” – írta a szervezet.
A kiképzőtáborokban úgy készítik fel a majmokat a szüretelésre, hogy a testsúlyuknál nagyobb terheket cipeltetnek velük, az agresszív majmoknak pedig kihúzzák a szemfogait, hogy ne tudják megharapni az idomárokat. Amikor nincs munka, a makákók olyan apró ketrecekben „pihennek”, amelyekben meg sem tudnak fordulni.
„Ezek a kíváncsi, nagyon intelligens állatokat megfosztják minden pszichés stimulációtól, társaságtól, szabadságtól, és mindentől, ami miatt megérné élniük, csak azért, hogy kókuszdiók szedésére használják őket” – idézi a PETA-igazgató Elisa Allen szavait a BBC.
A botrányra először a nagy áruházláncok reagáltak, több amerikai, brit és holland hálózat levette polcairól a thaiföldi kókuszolajakat és kókusztejeket, de Thaiföld kormánya sem várhatott sokáig a válasszal: a múlt héten bejelentették, hogy ezentúl hitelesítő kóddal látják majd el azokat a kókusztermékeket, amelyek bizonyítottan majmokat nem alkalmazó farmról származnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
