Már megint iskola közelében zuhant le egy kínai gyorsítórakéta, mérgező gázokat eregetve

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Hétfőn sikeresen lőttek ki egy műholdat szállító Hosszú Menetelés 4B típusú rakétát az észak-kínai szárazföldi Tajjüan kilövőközpontból. A több mint ötven éves űrkikötő Pekingtől alig néhány száz kilométerre délnyugatra fekszik. 

Ahogy kínai kilövések esetén ez már többször megtörtént, a gyorsítórakéta lakott területek közelébe zuhant, ezúttal egy iskola közelében csapódott be, és lezuhanva épp olyan nagy mennyiségű mérgező gázt bocsátott ki magából, mint az előre lehetett sejteni.

Ahogy az alábbi videó mutatja, a bámészkodók körében érthetően riadalmat keltett a szárazföld felé komótosan zuhanó rakéta látványa, és az abból felszabaduló narancssárga gázfelhő tisztán látszott egy közeli általános iskolából.

Biztonsági okokból építkeztek a szárazföldre

Kína azért épített számos űrállomást a szárazföldre a biztonságosabb tengerparti területek helyett, mert a hidegháborúban úgy gondolta, ez a biztonságosabb, az orosz és amerikai támadások esélyét minimalizáló megoldás.

Az utóbbi időben Kína is elkezdett kísérletezni a rakétákra szerelt speciális szárnyakkal (grid fin), amelyektől azt remélik, hogy a rakétákat biztosabban vezérlik vissza a Földre. Ezt azonban a jelek szerint kevésbé motiválja, hogy megvédjék a lakosságot a hasonló becsapódásoktól, inkább a drága anyagok újrahasznosítása iránti vágy dolgozik – erre utal legalábbis, hogy Kína 1968 óta vígan használja a Peking és más sűrűn lakott nagyvárosok közelében felépített Tajjüant.

A bajt tetézi, hogy Kína továbbra is használja a rendkívül mérgező hidrazin nevű rakéta-üzemanyagot. A két nitrogénatomból és hidrogénatomokból álló vegyület valóban hatékony és könnyen tárolható, de maró és súlyosan egészségkárosító hatású anyag, a NASA 2016 óta igyekszik kevésbé veszélyes anyaggal, például hidroxil-ammónium-nitráttal kiváltani. Amikor 2019 áprilisában a Crew Dragon, a SpaceX emberi utazásra tervezett űrhajója felrobbant, mérgező narancssárga gázfelhők keletkeztek, amelyeket jól lehetett látni a floridai tengerpartokról. Ezt a dinitrogén-tetroxid nevű oxidálószer okozta, amely a hidrazin üzemanyaggal együtt ég el.

A hidrazin már kiment a divatból

A rakétákat azonban a világ legtöbb részén már nem hidrazinnal indítják el, az Egyesült Államokban utoljára a 2018-ban nyugdíjazott Delta II rakétában használták, de ott is csak a második fokozatnál. Az orosz Proton rakétákhoz viszont még mindig hidrazint használnak az első és a második fokozatnál is.

A kínai rakétaflotta nagy részét ma is hidrazin üzemanyaggal és dinitrogén-tetroxid oxidálószer keverékével mozgatják, és mindegyiket szárazföldről indítják, ami jó néhány incidenst okozott az elmúlt években. Ennek az olcsó és viszonylag könnyen használható koktélnak az alkalmazása az indítórakéták fejlesztésének korában, az 1980-as, 1990-es években volt természetes.

Bár Kína ma is szünet nélkül használja a mérgező üzemanyagot, azért a modernizációt is megkezdte: a Hosszú Menetelés 5 rakétacsalád tagjait már kerozin és folyékony oxigén hajtja, akárcsak a SpaceX Falcon 9-ét. Ezeket a modern kínai rakétákat már persze az óceánon kialakított Vencsang kilövőállásról indítják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: