Az emberhez szokott vadállatok elfelejtenek védekezni a ragadozók ellen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.  

A vadállatok urbanizációjával párhuzamosan drasztikusan csökken a zsákmányállatok ragadózókkal szembeni viselkedésének hatékonysága – állítja az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Public Library of Science-ben (PLOS) megjelent tanulmány.

Amerikai, francia, izraeli és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét igazgató evolúcióbiológus-ökológus, Garamszegi László Zsolt révén magyar részvétellel zajló nemzetközi vizsgálat során 173 korábbi kutatás elemzésével jutott a fenti eredményre. A kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében. 

Tőkés réce (Anas platyrhynchos) gácsér és tojó korzózik Párizs belvárosában 2020. április 14-énFotó: THOMAS COEX/AFP

Nem meglepő, hogy az úgynevezett antipredátor tulajdonságok elvesztése, vagyis a ragadozókkal szembeni különféle elkerülési, menekülési és védekezési mechanizmusok hiánya a háziasított állatoknál a legerősebb, bár a macskáknál és kutyáknál azért még tetten érhető. 

A kutatók szerint az emberi jelenlét nagyon gyorsan felszabadítja az állatokat a predátorok jelentette szelekciós nyomás alól és ez egyáltalán nem kedvez a túlélés szempontjából. 

Az összehasonlító elemzésekből kiderült, hogy a háziasított állatoknál az antipredátor viselkedés csökkenése erősebb volt a növényevőknél, mint a mindenevőknél vagy a húsevőknél, és a magányosaknál, mint a csoportos fajoknál. Ugyanez a csökkenés erősebb volt a betelepült, urbanizált fajok esetében, leginkább a legtöbbször vizsgált madaraknál, míg a legkevesebb hatást a fogságban tartott fajoknál lehet felfedezni.

Kiderült az is, hogy az antropocén evolúció hatására a tulajdonságokban bekövetkező változások az akaratlan emberi beavatkozások, vagyis az urbanizáció során is gyorsan, pár generáció alatt bekövetkeznek. A kutatók szerint nyilvánvalók a háziasítás és az urbanizáció által gyakorolt szelekciós nyomások közötti hasonlóságok. 

A tanulmány szerzői szerint az ilyen változások összességében befolyásolhatják az állatok túlélését az eredeti környezetükben, ahhoz azonban további kutatásokra van szükség, hogy mélyebben meg lehessen érteni, hogy az embernek való kitettség mikor és hogyan módosítja ezeket az evolúciós fitneszhez kapcsolódó tulajdonságokat.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: