Az Európai Unió több államában is ajánlásokat fogalmaztak meg arra, hogy mit kell összekészíteni egy készenléti táskába, ha közeleg a világvége. Az ajánlásban szerepelnek hétköznapi tárgyak is, de mit tegyünk, ha nem akarjuk halálra unni magunkat az apokalipszis alatt?
A városi mókusok képesek a komplex kockázatok kezelésére, és valószínűleg ezért is élnek túl zsúfolt, városi környezetben.
Nemcsak az ember és az emlős állatok képesek szorongani, hanem a puhatestűek is, derítették ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai és olasz kollégáik. Amellett, hogy a felfedezés ősi evolúciós mintázatokat tár fel, a gyógyszerkutatásokat is megkönnyíti.
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.
Rangsorolták a Föld országait abból a szempontból, hol ússza meg az ember a legnagyobb eséllyel az emberi társadalmak pusztulását. Az a rossz hír, hogy a legjobb helyek mind szigetek.
Egy japán tengerbiológiai kutatásban olyan csigafajra bukkantak, amelyik azt is túléli, ha lefejezik, sőt, saját magát fejezi le, és új testet növeszt. Az állatok valószínűleg így próbálnak szabadulni a parazitáktól.
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.
A világ nagy része hosszú évek óta röhög azokon, akik készletfelhalmozással és bunkerépítéssel készülnek a világvégére. Aztán jött a COVID-járvány, és míg a felkészületlenek a boltok üres polcait bámulták, a prepperek röhögtek a markukba.
Magyarország a tízmillió mikrobiológus és pék országa lett: ahogy a boltokból fogyni kezdett az élesztő, azok is nekiálltak kovászt készíteni, akiknek a kenyér egyet jelentett a szeletelt, csomagolt toasttal. De hogy működik a kovász, tényleg el kell-e nevezni, és vajon számít valamit, ha felolvasunk neki? Ember- és tésztakísérlet.
Számítógépes szimulációval készülnek az amerikaiak egy esetleges atomtámadásra. A programon még sokat kell csiszolni, de az már most is kiderült, hogy a túlélési arányt a kommunikáció javításával lehet a leginkább kimaxolni.