A koronavírusnak ellenálló, szintetikus minifehérjéket állított elő egy amerikai kutatócsoport

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Megvédték a laboratóriumban előállított emberi sejteket a SARS-CoV-2 vírustól azok a számítógépes tervezésű minifehérjék, amelyeket a Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete állított elő – adta hírül a Scientific American.

David Baker biokémikus és kollégái olyan szintetikus peptidet (a fehérjék építőkövének számító aminosavak rövid szekvenciáját) hoztak létre laboratóriumi körülmények között, amely huszad akkora, mint egy monoklonális antitest (egyetlen molekulát célzó immunfehérje). 

A szintetikus peptidet úgy terveztek meg, hogy a koronavírus hírhedt tüskefehérjéjéhez kapcsolódjon. Amikor ez megtörténik, a vírus nem tud közvetlenül kapcsolódni az emberi sejtek ACE-2 receptoraihoz (angiotenzin-konvertáló enzim-2), és így gyakorlatilag egy koronavírus-fertőzött immunrendszere által előállított antitestként működik. Baker és kollégái a Science szeptemberi számában tették közzé minifehérje-inhibitorokról szóló kutatásukat.

A biokémikus szerint majmok sejtjeit vírusrészecskékkel keverve a szintetikus fehérjék képesek voltak megvédeni a laboratóriumi egereket és hörcsögöket a SARS-CoV-2 fertőzéstől. Ezeket az adatokat azonban még nem publikálták.

Olcsóbb és gyorsabb lehet a terápia

Számos kutatócsoport kísérletezik azzal, hogy a koronavírus emberi sejtekhez kapcsolódó tüskefehérjéit blokkolva vegye elejét annak, hogy a vírus bejusson a sejtekbe. Sőt már több, koronavírus elleni monoklonális antitesttel is megkezdődött a klinikai vizsgálat, Baker szerint azonban az általa kifejlesztett minifehérje-inhibitorok nagyobb eséllyel vethetők be a koronavírus-járvány ellen, hiszen hússzor kisebbek, mint ezek az antitestek, valamint olcsóbban és rövidebb idő alatt előállíthatók.

A Fehérjetervező Intézet január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Az adatokat algoritmusokkal nézették át, majd ennek alapján 118 ezer fehérjéket kódoló génjelöltet szűrtek ki. Ezt követően a kutatók nulláról felépítették a fehérjéket, és a laboratóriumban közvetlenül a víruson tesztelték a hatásukat. Hét fehérje, köztük az LCB1-protein tűnik ígéretesnek, amely tömegalapon körülbelül hatszor hatékonyabb, mint az eddig felfedezett vagy kifejlesztett monoklonális antitestek.

A számítógépes vegyészet fejlődésével az utóbbi években a biokémikusok számtalan fehérjét állítottak elő laboratóriumi körülmények között, amiből új gyógyszerek sora született, például a szívinfarktus megelőzésére szolgáló, Eptifibatide nevű trombocitagátló szer. A fehérjeszekvenciák online tárolására szolgáló Fehérje Adatbank több mint 160 ezer peptid és protein aminosav-szekvenciáját és teljes, háromdimenziós szerkezetét tartalmazza. Ez mindenesetre a természetben fellelhető több százmillió protein elenyésző hányada.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: