Az eddigi legősibb tervezett emberi táborhelyet fedezték fel egy dél-afrikai barlangban
A dél-afrikai Lebombo hegységben található Border-barlang az emberiség hajnalát kutató paleoantropológia egyik kincses bányája.
Az itt feltárt fosszíliák a Homo sapiens megjelenésének korai időszakáról tanúskodnak. A 200 ezer éves csontmaradványok mellett az UNESCO által világörökségként nyilvántartott barlang más, a korai emberek életmódjának megértését segítő nyomokat is megőrzött.
A Science Magazine augusztus 13-án ismertette azt a legújabb régészeti kutatást, amely szerint 200 ezer éve a korai emberek az élősködőket hatékonyan távol tartó speciális fűágyakat készítettek maguknak.
A barlang aljzatának vizsgálata során a Witwatersrandi Egyetem régészei a csontmaradványok radiokarbon-vizsgálata alapján jól meghatározható korú üledékben egyedi lenyomatokat fedeztek fel. A Science-ben közölt tanulmányuk szerint az állati, illetve növényi eredetű hamu és a Dél-Afrika ezen részén honos fűfélék szabályosan váltakozó rétegeinek nyomai arra utalnak, hogy a Border-barlangban élő emberek tudatosan alkották meg táborhelyük padlatát, amit időről időre égetéses módszerrel fertőtlenítettek. Szerintük mindez olyan humán tervezettségről és cselekvésről árulkodik, amely túlmutat az állatvilágból jól ismert fészeképítéshez szükséges viselkedési komplexen.
A maradványok vizsgálata ráadásul azt mutatta, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be a rovarok elűzésére és kártevőmentesítésre. A régészek szerint ez azt jelenti, hogy a 200 ezer évvel ezelőtt élt embereknek praktikus botanikai ismereteik voltak.
Az eddig ismert hasonló, a szintén Dél-Afrikában található Sibudu-barlangból előkerült fűágyak kora mindössze 77 ezer év. A táborhelyek padlójának hasonló rétegzettségét pedig már izraeli lelőhelyeken is megfigyelték, de ezek kora sem volt több mint 185 ezer év.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.
Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.