Az eddigi legősibb tervezett emberi táborhelyet fedezték fel egy dél-afrikai barlangban
A dél-afrikai Lebombo hegységben található Border-barlang az emberiség hajnalát kutató paleoantropológia egyik kincses bányája.
Az itt feltárt fosszíliák a Homo sapiens megjelenésének korai időszakáról tanúskodnak. A 200 ezer éves csontmaradványok mellett az UNESCO által világörökségként nyilvántartott barlang más, a korai emberek életmódjának megértését segítő nyomokat is megőrzött.
A Science Magazine augusztus 13-án ismertette azt a legújabb régészeti kutatást, amely szerint 200 ezer éve a korai emberek az élősködőket hatékonyan távol tartó speciális fűágyakat készítettek maguknak.
A barlang aljzatának vizsgálata során a Witwatersrandi Egyetem régészei a csontmaradványok radiokarbon-vizsgálata alapján jól meghatározható korú üledékben egyedi lenyomatokat fedeztek fel. A Science-ben közölt tanulmányuk szerint az állati, illetve növényi eredetű hamu és a Dél-Afrika ezen részén honos fűfélék szabályosan váltakozó rétegeinek nyomai arra utalnak, hogy a Border-barlangban élő emberek tudatosan alkották meg táborhelyük padlatát, amit időről időre égetéses módszerrel fertőtlenítettek. Szerintük mindez olyan humán tervezettségről és cselekvésről árulkodik, amely túlmutat az állatvilágból jól ismert fészeképítéshez szükséges viselkedési komplexen.
A maradványok vizsgálata ráadásul azt mutatta, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be a rovarok elűzésére és kártevőmentesítésre. A régészek szerint ez azt jelenti, hogy a 200 ezer évvel ezelőtt élt embereknek praktikus botanikai ismereteik voltak.
Az eddig ismert hasonló, a szintén Dél-Afrikában található Sibudu-barlangból előkerült fűágyak kora mindössze 77 ezer év. A táborhelyek padlójának hasonló rétegzettségét pedig már izraeli lelőhelyeken is megfigyelték, de ezek kora sem volt több mint 185 ezer év.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: