A NASA marsjárója, a Curiosity képein már korábban is szembetűnők voltak a hatalmas, hullámszerű képződmények és vájatok, amelyek súlyos természeti katasztrófára, gigantikus áradásokra engedték következtetni a szakértőket. Most egy kutatócsoport a marsjáró adatai alapján be is bizonyította ezt.

A Curiosity szedimentológiai (üledéktani) adatai szerint a Mars, de legalábbis a Gale-kráter környékének domborzatát 4 milliárd évvel ezelőtt hatalmas árvizek formálták át. A kutatók szerint az áradásokat egy meteorbecsapódás okozta, amely során olyan hő keletkezett, hogy óriási mennyiségű jég olvadt fel a bolygón.

Az esemény következtében felszabadult szén-dioxid és metán, valamint a vízgőz együttes hatására az éghajlat megváltozott, megállás nélküli esőzést és áradásokat eredményezve.

A megaárvizeknek is nevezett események során alakulhattak ki a Gale-kráter 9 méter magas és 140 méter szélesen elterülő antidűnéi – a víz közel 10 méter/másodperc sebességgel zúdulhatott a kráterre.

„A bolygón megvoltak a folyékony felszíni víz jelenlétéhez szükséges körülmények, és mint azt a Földön látjuk, ahol víz van, ott élet is van” – mondta a tanulmány egyik szerzője és a Cornell Egyetem csillagásza, A. G. Fairén az Engadgetnek. Most már a legújabb marsjáró, a Perseverance feladata, hogy bizonyítékot találjon a marsi életre, miután 2021 februárjában landol a bolygón.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Így alakította át a Marsról alkotott képünket a NASA bravúros marsjárója, a Curiosity

Tóth András tudomány 2019. május 11.

Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.

1,8 milliárd pixeles, több mint 2 gigabájtos panorámakép készült a Mars dűnéiről

Bodnár Zsolt TECH 2020. március 5.

A NASA egy zoomolható felületen és egy 2,25 gigabájtos képfájlban is elérhetővé tette a valaha készült legnagyobb felbontású marsi tájképet.

Ma délután útnak indul a Perseverance, ami végre kiderítheti, hogy volt-e valaha élet a Marson

Tóth András tudomány 2020. július 30.

2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.