Ahhoz, hogy a világ visszatérjen a normálisra emlékeztető kerékvágásba, a Föld népességének legalább részben immunissá kellene válnia a SARS-CoV-2-re, a koronavírus-világjárvány okozójára.

Miközben tudományos műhelyek és gyógyszercégek fej-fej mellett fejlesztik a különféle vakcinákat – a Pfizer/BioNTech oltóanyagát már el is kezdték alkalmazni, a Modernáé pedig már sínen van –, számos praktikus kérdés merül fel az oltással kapcsolatban. Például az, hogy be kell-e oltatnia magát annak, aki már átesett a fertőzésen; aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából; illetve aki részt vett a vakcinakísérletekben, azért kaphat-e a piacra kerülő oltásból?

Tracy Hussell immunológus, a Manchesteri Egyetem gyulladásos betegségekkel foglalkozó egyetemi tanára szerint néhány immunológiai alapvetés megértése után egyértelművé válnak a válaszok. A koronavírus elleni vakcinák ugyanis mind azt a célt szolgálják, hogy immunválaszokat váltsanak ki azokra a fehérjékre, amelyeknek a segítségével a vírus megtámadja a sejteket. Akár vírusvektoros vakcinákról van szó, akár a vírus mRNS-ével dolgozó oltásokról, a kívánt végeredmény ugyanaz: az immunrendszer ismerje fel a SARS-CoV-2-re jellemző fehérjét, és egy későbbi fertőzés esetén állítson elő antitesteket és T-sejteket.

Nem baj, ha máshonnan kapom a második adagot?

A második, emlékeztető oltás az immunválaszt erősíti, és ahogy magyar nevében is szerepel, emlékeztetőt küld a vírusról. Hussell szerint nem számít, ha nem ugyanannak a cégnek a gyártmánya az alapozó és az emlékeztető oltás, legalábbis amíg mindkét vakcina tartalmazza a kritikus vírusfehérjét.

Az emlékeztető oltás bevett dolog, és változó, hogy mennyi időnek kell eltelnie a két adag között. Míg a tetanuszoltást a brit ajánlás szerint tíz évente javasolt beadni, a hepatitis A és a kanyaró elleni vakcinából egy is elég a szervezetnek.

A koronavírus-vakcináknál Hussell szerint még nem teljesen eldöntött, hogy valóban szükség van-e a második adagra: ez hosszabb távon derül majd ki, miután eleget vizsgálták a speciális antitestek és a T-sejtek mennyiségét a beoltottak vérmintáiban. Elképzelhető, hogy egyes csoportok, például az idősebbeknél másféle oltásprotokollt kell alkalmazni, de még időbe telik, amíg ez eldől.

Kell-e oltás, ha már átestem a COVID-19-en?

A Manchesteri Egyetem szakértője szerint annak is jót tehet az oltás, aki már átesett a koronavírus okozta betegségen. Rendelkezésre állnak már tudományos bizonyítékok esetekről, amikor a kórházban kezelt koronavírus-fertőzötteknél olyan súlyos tünetek alakultak ki, hogy az immunválasz gyengült, és az immunológiai memória sem működött megfelelően. Az ellenkező esetben – amikor valaki nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetek nélkül vészeli át a fertőzést – is szükség lehet a vakcinára, mert lehetséges, hogy az immunrendszer el sem jutott odáig, hogy megjegyezze a vírust.

Bár az oltás a legtöbb országban valószínűleg nem lesz kötelező, Hussell mindenkinek a figyelmébe ajánlja, hogy a vakcinák több embert mentettek meg eddig, mint bármely gyógyszer a Földön. A hosszú távú utóhatások és az esetleges súlyos tünetek, valamint a fertőzés továbbadásának veszélye miatt kockázatosabb elkapni a COVID-19-et, mint oltást kapni – ennyire egyszerű.

Mit tegyek, ha részt vettem a teszteken?

Jelentkezzen-e oltásra az, aki részt vett valamelyik koronavírus elleni vakcina kísérleteiben? Az immunológus szerint lehetséges, hogy a kísérleti alanyok hamarabb elérik a szükséges immunitási küszöböt, mint azok, akik szűzként vetik bele magukat az oltási folyamatba. Ahogy az is előfordulhat, hogy a kísérleti vakcina annyira hatásos volt, hogy a bejegyzett változatot már nem kell beadatni.

Fontos, hogy a vakcinafejlesztők figyelemmel kövessék a kísérleti alanyok további életét, pontosabban az immunrendszerük reakcióját, illetve hogy egyáltalán kialakult-e bennük az immunitás. Az alanyok immunreakcióit hosszú ideig, türelmesen kell követni, és az is lényeges, hogy ez az utólagos ellenőrzés a páciensek mindenféle csoportjára (idősek, fiatalok, különféle etnikai csoportok, drogfüggők, kemoterápiára járók stb.) kiterjedjen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: