Nagy-Britanniában engedélyezték az AstraZeneca vakcináját
Január 4-én, hétfőn megkezdődhetnek az oltások az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca közösen fejlesztett koronavírus-vakcinájával, miután az oltóanyag megkapta az engedélyt Nagy-Britanniában. Az ország 100 millió adagot rendelt a szerből, ami 50 millió ember beoltására elég – ez a Pfizer és a BioNTech közös vakcinájából rendelt adaggal együtt elég a teljes népesség beoltására.
Boris Johnson miniszterelnök a brit tudomány diadalának nevezte a frissen engedélyezett vakcinát, míg Matt Hancock egészségügyi miniszter jelentős pillanatnak tartja az engedélyezést a vírus elleni harcban, és szerinte „2021 a remény és a kilábalás éve lehet, mert már látjuk a kiutat a világjárványból.”
Mit tud az oxfordi vakcina?
A vakcina egy csimpánzoknál megtalálható, emberre veszélytelen adenovírus genetikailag módosított változatába csomagolja a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló mintát, amely oltás után immunválaszt vált ki az emberi szervezetben, vagyis antitestek termelődnek, és aktiválódnak a T-sejtek, hogy elpusztítsák a fertőzött sejteket, majd immunitást biztosítsanak ellenük.
A vakcinából négy hét különbséggel kell két adagot beadni, hogy hatékony védelmet nyújtson a COVID-19 ellen. Az AstraZeneca kisebb botrányt okozott azzal, hogy elhallgatott egy különös jelenséget, ami a klinikai vizsgálatok során merült fel: míg az egy fél és egy egész dózist kapott alanyoknál 90 százalékos hatékonyságot mértek, a két egész adaggal ellátott pácienseknél ugyanez csak 62 százalék volt. A csoportok korosztály- és létszámbeli különbségei miatt novemberben újra kellett indítani a vizsgálatokat ezek figyelembe vétele mellett.
A kutatók arra jöttek rá, hogy az eltérő adagolás ellenére egyetlen részvevőnél sem alakult ki COVID-betegség, és kórházba sem került senki az első dózis beadása után, míg a fiataloknál és az idősebbeknél egyaránt kiváltotta a vakcina a kívánt immunválaszt. Az előzetes jelek szerint az oxfordi vakcina nemcsak a súlyos betegségeket, de a tünetmentes fertőzéseket is megelőzheti, de erről egyelőre nincs biztos adat – ahogy arról sem, hogy az AstraZeneca és a Pfizer oltása mennyi ideig nyújt védelmet a koronavírus ellen.
Az oxfordi vakcina előnye a Pfizerével szemben, hogy -70 Celsius-fokos környezet helyett egyszerű hűtés mellett is lehet tárolni és szállítani, így egyszerűbb lesz eljuttatni a kijelölt intézményekbe, ráadásul 3-4 fontos árszabásával olcsóbb is a Pfizer vakcinájánál.
Három hét alatt 600 ezer
Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot a BBC-nek elmondta, hogy a kiosztott vakcinák számát fokozatosan növelik, és március végére akár heti kétmillió dózis kiszállítására is képesek lesznek. A tervek szerint világszerte több mint egymilliárd adagot osztanának szét a vakcinából.
Nagy-Britanniában mára több mint 600 ezren részesültek COVID elleni oltásban, mióta december 8-án egy 91 éves északír nő először kapott koronavírus-vakcinából klinikai vizsgálatokon kívül.
Eközben kedden 53 135 új koronavírusos esetet regisztráltak az országban, ami a legmagasabb szám a tömeges tesztelés kezdete óta, és több millió brit készülhet arra, hogy a legszigorúbb, 4-es szintű korlátozások alá vetik a következő napokban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
