Járványügyi vészhelyzetet rendelt el csütörtök este a japán kormány Tokióban és három környező prefektúrában, miután eddig nem látott szintre növekedett az új koronavírus-fertőzések száma. A koronavírus új, fertőzőképesebb variánsa már december végén megjelent az országban. Karácsony után a kormány a határok lezárásával reagált, és az utazási tilalmat január végéig tartják fenn, legalábbis a mostani tervek szerint.

Vészhelyzethez képest Szuga Josihide miniszterelnök meglehetősen enyhe intézkedéseket jelentett be, és azokat is csak javasolta: távmunkára szólította fel az állampolgárokat, hogy az ingázók száma 70 százalékkal csökkenjen, az éttermeknek pedig mostantól – önkéntesen – este 8-kor illik bezárniuk. Arra is csak kérte a lakosságot, hogy feleslegesen senki ne hagyja el az otthonát esténként, illetve kilátásba helyezte a sport- és kulturális események látogathatóságának további korlátozását. Az iskolák és a boltok továbbra is nyitva maradnak. A vészhelyzetet egy hónapra rendelte el.

A viszonylag enyhe korlátozások azt jelentik, hogy még ha stabilan nő is az esetszám november közepe óta, Japán továbbra is azt a taktikát választja, hogy jól célzott helyi intézkedésekkel fékezi meg a járványt. A miniszterelnök visszautasította, hogy az intézkedések túl enyhék vagy megkésettek lennének. Szerinte mivel a legtöbb új tokiói eset éttermi vacsorákhoz kötődik, az a helyes, ha oda koncentrálják a korlátozásokat.

Alkotmányos kényszer is az országban, hogy lokális, részleges korlátozásokra szorítkozzanak, mivel tilos a lakosság szabad mozgásának akadályozása. A vészhelyzet is csak arra hatalmazza fel a kormányt, hogy önkorlátozásra kérje az állampolgárokat és önkéntes zárásra a cégeket, amihez a lakosság 2020-ban szorosan tartotta is magát.

Bár a helyzet napról napra romlik, a világ 24. legsűrűbben lakott országában jelenleg 2046 fertőzés és 30 COVID-19 miatti haláleset jut egymillió emberre. Magyarországon csütörtökön 34 707-nél és 1070-nél járnak ezek a számok. A 126 millió lakosú országban így alakult az új koronavírus-fertőzések száma az év eleje óta:

A Diamond Princess tanulságai

A fenti grafikonon még nem szerepel, de a helyi média jelentései szerint csütörtökön először lépte át a hétezret az országszerte regisztrált új fertőzöttek száma, és 24 óra leforgása alatt 72 embert halt meg a COVID-19 miatt, ami az eddigi legmagasabb szám. Pedig nagyon sokáig működni látszott a japán módszer, vagyis az, hogy a gazdaság megkímélése mellett lassítsák a vírus terjedését.

Japán és a koronavírus együtt először a Diamond Princess óceánjáró apropóján került be a hírekbe: bár a fertőzöttekkel lassan telezsúfolódó szállodahajó rossz ómennek látszott, a korai kitettség valójában segített a hatóságoknak a járvány kezelésében – méghozzá úgy, hogy Japán a világ legerősebb gazdaságai közül az egyik legkevésbé érintett ország maradjon. Bár lakosságarányosan többen fertőződtek és haltak meg a járványban, mint a kínai hivatalos adatok szerint, a G7 országai közül messze a legjobban vészelte át a járványt, és mindezt szigorú lezárások és tömegtesztelés nélkül érte el. Japán nemcsak az összes G7-tagnál tesztelt jóval kevesebbet, de Magyarország is bőven előzi ezen a téren (288 ezer vs. 41 ezer teszt egymillió lakosra vetítve).

Hitosi Ositani virológus, a kormány tanácsadó testületének tagja szerint meg sem próbálkoztak a vírus feltartóztatásával, legalábbis nem úgy, mint a G7 nyugati országai. Ennek oka, hogy egy Japán méretű országban lehetetlenség azonosítani az összes fertőzöttet, különösen hogy az esetek nagy részében tünetek nem vagy alig jelentkeznek. Hitosi szerint még ha minden embert hetente tesztelnének, akkor is lenne olyan koronavírus-fertőzött, akit nem szűrnének ki.

Felfigyeltek arra, hogy a Diamond Princess fedélzetén olyan ápolók és karanténhelyzetben járatos hivatalos személyek is megfertőződtek, akik a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védelemre készültek fel, ebből pedig leszűrték, hogy a SARS-CoV-2 alighanem a levegőben is terjed. Így már márciusban komoly felvilágosító kampányba kezdtek, és ehhez a szan-micu (angolul 3 C) szlogent választották, leegyszerűsítve az üzenetet, miszerint mindenki tartózkodjon a zárt terektől (closed spaces), a tömegtől (crowded places) és a közeli érintkezéstől (close-contact settings). A Dzsijukokuminsa kiadó a szan-micut decemberben nem véletlenül választotta a 2020-as év szavának.

A Diamond Princess-eset tanulsága volt az is, hogy fokozottan figyelni kell a vírusgócokra; a kormány márciusban külön munkacsoportot hozott létre erre a célra. Japán az intézkedések finomhangolására tette fel a járvány elleni védekezést ahelyett, hogy mint sok nyugati társadalom, a szigorú, totális lezárás, majd az intézkedések jóformán teljes feloldása között ingadozott volna.

Szuperszámítógép és szabad mozizás

Nisimura Jasutosi, a járványkezelést felügyelő miniszter szén-dioxid-mérőt hord magánál, hogy ellenőrizze, megfelelő-e a légmozgás a szobában, ahol éppen tárgyal. Amikor az Economistnak nyilatkozott, akkor is nála volt a szerkezet, és 506 részecske per milliót mért, ami bőven alatta maradt a szellőzés szempontjából már aggályos (és az egészségre egyébként is ártalmas) 1000 ppm-nek. Az interjút egyébként plexipajzsok mögött, maszkban, egy nagy asztal két végén ülve folytatták le.

A kutatók a világ jelenleg leggyorsabb szuperszámítógépét, a Fugakut is bevetették a különféle forgatókönyvek modellezésére. Kijött, hogy a tömött metrók nem jelentenek olyan nagy veszélyt, ha nyitott ablakkal közlekednek, az utasok pedig maszkot viselnek. 75 százalékkal csökkenti a fertőzés kockázatát, ha nem egymással szemben, hanem átlósan ülnek. A mozik is biztonságosnak látszanak a japán modellek szerint, még akkor is, ha a nézők popcornt eszegetnek közben. A Demon Slayer című animét 2020-ban sokáig teltházzal játszották a mozik, miközben Nyugaton az utcára is alig lehetett kilépni. Eközben azonban a hatóságok a szan-micu direktíváit kiegészítették azzal, hogy nem javasolták

• az alkoholfogyasztással együtt járó bulikat;
• azt, hogy négy főnél nagyobb társaságok együtt egyenek-igyanak;
• a maszk nélküli beszélgetést zárt helyen;
• az alvást diákszállókon vagy egyéb megosztott, szűk terekben;
• a közös öltözők és pihenőszobák használatát.

Mindezt csak kérte a kormány, tehát a sikerhez arra is szükség volt, hogy a japán átlagemberek megfogadják a tanácsot még úgy is, hogy semmilyen szankció nem járt, ha nem így tettek. Így aki tüneteket észlelt magán, otthon maradt karanténban. (Ebben az elemében a japán módszer a svédországira emlékeztet, ahol ugyan maszkot nem hord az emberek nagy része, az önkéntes korlátozásoknak azonban a többség fegyelmezetten aláveteti magát.) Ahogy a miniszter fogalmazott: „néha szokták azért kritizálni Japánt, mert túlságosan homogén a társadalma, de azt hiszem, ezúttal ez jól jött”.

Az amúgy is tip-top japánok még szőrszálhasogatóbbak lettek a higiéniát illetően, és amikor az Egyesült Államokban arról folyt a vita, hogy vajon az arc eltakarása mennyire sérti a szabadságjogokat, a japánok a Uniqlo új maszkkollekciójáért álltak sorba. Nem csoda, hogy a 2020-as influenzaszezon első tíz őszi hetében mindössze 148 influenzás akadt, az elmúlt öt év átlagának kevesebb mint 1 százaléka.

Néhány további tényező is segítette, hogy Japánban kézben tartsák a járványt. Olaszországban sajnos nagyon rosszul jött a járvány első hullámában, hogy a lakosság jelentős része elöregedett. Nem úgy Japánban! Bár aránytalanul sok az idős, tehát a COVID-19 negatív következményeinek kitettebb ember az országban, a japán népességről az is elmondható, hogy szokatlanul jó egészségnek örvend. A felnőtt lakosság mindössze 4,2 százaléka elhízott (a túlsúly ugyancsak növeli a súlyosabb tünetek kialakulásának kockázatát), ez a legalacsonyabb ráta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD-n) belül. A japán egészségügyi rendszer kiváló, a biztosítás mindent fedez, és sok jól felszerelt kórház áll rendelkezésre, sőt az 1930-as évek óta épített közegészségügyi hálózat számos kiképzett kontaktkutatóval rendelkezett már a koronavírus-járvány előtt is.

Készülnek az olimpiára

Elemzők szerint a közegészségügyi válság hatása Japánban 2021-ben jóval kisebbnek ígérkezik, mint tavaly. Az idei év első negyedévére ugyan 0 százalékhoz közeli növekedést vár például a tokiói Goldman Sachs, de az előrejelzés szerint tavasztól jelentős ütemben erősödhet újra a gazdaság, mihelyst elegen megkapják a koronavírus elleni oltást.

A Suntory nevű szeszes- és üdítőitalgyártó cég vezérigazgatója, Niinami Takesi szerint a gyorsabban terjedő járvány gazdasági hatását korlátozza, hogy az évnek ebben az időszakában amúgy is visszaesik a forgalom, a kormány pedig feltehetőleg további anyagi támogatásban részesíti a szolgáltató szektort. Niinami, aki a miniszterelnök vezető tanácsadója is, úgy látja, hogy ha a vészhelyzetet más területekre is kiterjesztik, annak viszont már jelentős gazdasági következményei lehetnek.

A japán helyzet azért is érdekes, mert nagyban függ tőle, hogy 2021-ben megrendezhetik-e az olimpiát. Egyelőre úgy tűnik, hogy igen, amennyiben februárban és március elején ismét csökkenni kezd az aktív koronavírusos esetek száma. A miniszterelnök ragaszkodik hozzá, hogy az olimpiát meg kell rendezni már csak azért is, hogy a vírus fölötti győzelem szép szimbóluma legyen, és persze nyilván az sem lenne baj, ha a japán adófizetők és cégek óriási befektetése után meg is térülne valami. Egyelőre azonban Japán határait nem léphetik át idegenek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: