Túllépte a svédországit az egymillió főre jutó COVID-19-halálozás Magyarországon

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

December 17-ére újabb 157 ember halt bele Magyarországon a koronavírus szövődményeibe. A járvány kezdete óta elhunytak száma 7538-ra nőtt, ezzel az egymillió főre jutó COVID-19 miatti halálozás elérte a 781-et, ez a 23. legnagyobb érték a világon.

A Magyarországnál valamivel népesebb, 10,128 millió lakosú Svédországban december 16-án 26 halálesetről érkezett jelentés, a COVID-19 miatt elhalálozottak száma összesen 7802, így 770 áldozat jut egymillió lakosra a december 17-i adatok szerint.

Míg Magyarországon jóval nagyobb veszteséggel jár a koronavírus-járvány második, őszi hulláma – december 5-én regisztrálták a legtöbb, 193 koronavírus miatti halálesetet –, a védekezés alternatív módját választó Svédországban a tavaszi hullám halálosabbnak bizonyult, mint az őszi, még ha ősszel jóval magasabb esetszámokat regisztráltak is. Egyébként a svéd halálozás tavaszi rekordértékei sem közelítik meg a magyarországit: április 8-án és 15-én 115-115 ember halt bele a koronavírus szövődményeibe. Svédországban az egymillió főre jutó tesztek száma több mint másfélszerese a magyarországinak (394 ezer vs. 251 ezer), az összes esetszám pedig 348 585 a magyarországi 291 549-hez képest.

A fordulat már a december eleji halálozási trendek alapján megjósolható volt, hiszen, mint írtuk, Magyarországon jóval többen haltak meg a koronavírus miatt ebben a hónapban, mint a hasonló méretű országokban, így Svédországban is.

Különutas járványkezelés

A szigorú lezárások helyett felvilágosítással próbálkozó svéd járványvédekezés kezdettől fogva az érdeklődés középpontjában állt, mivel Európában nem volt más ország, amely meg merte volna kockáztatni ezt már akkor, amikor még vészesen kevés információ állt rendelkezésre a vírus terjedéséről. Ahogy arról többször is írtunk, Svédországban tavasszal nem kötelezték az embereket otthon maradásra, és az iskolákat sem zárták be, csak javasolták a távolságtartást, a kézhigiéniát és a távmunkát. 

És bár ennek hatására a svéd COVID-halálozási adatok jobban nőttek, mint a hasonló társadalmi és demográfiai adottságokkal rendelkező skandináv országokban, az egymillió főre eső halálozásban a volt és jelenlegi EU-tagállamok közül jelenleg Belgium, Olaszország, Szlovénia (a kétmilliós államban több mint ezren haltak meg), Spanyolország, az Egyesült Királyság, Csehország, Franciaország, Bulgária és immár Magyarország is előzi. Ha pedig a regisztrált esetek egymillió lakosra jutó számát nézzük, még több európai ország múlja felül a svédeket.

Most hatalmaznák fel a kormányt, hogy egyáltalán korlátozhassa a boltokat

Októberben és novemberben Svédországban is jelentősen megnőtt a napi új esetek száma, megdőltek a tavaszi rekordok (különösen a november 13-i adat volt kiugró), de a halálozás nem követte a trendet. A növekvő esetszámok miatt a miniszterelnök ki is hirdette az első korlátozásokat november közepén, igaz, ezek messze nem olyan mérvűek, mint a kontinens más országaiban: bevezették, hogy nyilvános helyen legfeljebb nyolc fő gyülekezhet, valamint betiltották az alkoholárusítást este 10 óra után. A boltok és az edzőtermek zavartalanul működnek, maszkot továbbra sem kell hordani még a tömegközlekedési eszközökön sem, ugyanis a svéd hivatalos álláspont szerint nem látják bizonyítottnak az előnyeit.

A nagy esetszám Svédországban az egészségügyi ellátásban komoly gondot okoz, főként a kórházak intenzív osztályain, amelyek majdnem elérték kapacitásaik végső határát. A svéd kórházakban kezelt COVID-19-páciensek száma hétfőn 2406 volt, ami mindössze hattal maradt alatta az áprilisi csúcsnak. Magyarországon jelenleg 7522 koronavírusos beteget kezelnek kórházban – a szám szerencsére csökken, ahogy a napi halálesetek és a lélegeztetőgépen lévők száma is. 

Az egészségügyi vészhelyzet miatt a svéd állam december 14-e óta az eddigi javaslatok helyett már előírásoknak nevezi a járványügyi szabályokat, de szankció továbbra sem jár a megszegésükért.

A svéd járványügyi lazaságnak egyébként nemcsak tudományos, gazdasági és társadalmi, hanem jogszabályi okai is vannak: a svéd kormánynak egyszerűen nincs joga korlátozni például a boltok nyitvatartási idejét. Év elején hoztak egy átmeneti törvényt erre, ám ez június 30-án lejárt, anélkül, hogy valaha is éltek volna vele a döntéshozók. A napokban a kormány beterjesztett egy törvényt arról, hogy vész esetén mégis korlátozhassa az üzletek nyitva tartását és a vásárlók számát, de megígérték, hogy csak a legvégső esetben élnek ezzel az eszközzel – ami hihető is az eddigi svéd járványvédekezés fényében.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: