A tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, és mivel a kultúrnövények beporzását jórészt ezek a rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet. Ezért is számít szenzációnak, hogy a Jeruzsálemi Egyetem kutatói egy új, korábban még nem leírt méhfaj felfedezéséről számoltak be a belgiumi entomológiai társaság szakfolyóiratában megjelent tanulmányukban.

A Phys.org ismertetése szerint a Lasioglossum dorchini néven taxonómiai jegyzékbe vett új méhfajt a Földközi-tenger partvidékén, a korábbi eukaliptuszültetvények területén zajló élőhely-rekonstrukciók vizsgálata során azonosították az entomológusok.

A mediterrán homokdűnék ökoszisztémáiban eddig még ismeretlen fajt Alain Pauly, a brüsszeli Királyi Belga Természettudományi Intézet taxonómusa írta le, nevét pedig Achik Dorchin izraeli méhkutató után kapta.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Ki ad nevet az állatfajoknak? A kihalófélben lévő zootaxonómus

Bodnár Zsolt tudomány 2019. február 11.

Magyarországon nagyjából 40-50 ember foglalkozik zootaxonómiával, vagyis az állatfajok elnevezésével és leírásával. A tudományágba olyan kevés pénz áramlik, hogy a kutatók tízezer dollárokért árvereztetik el „a névadás jogát”, hogy aztán valaki például Donald Trumpról nevezhessen el egy féregszerű lényt.

A méhek a mélytanulás módszerével oldják meg a bonyolultabb feladatokat

Vajna Tamás tudomány 2020. október 5.

Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.

Milyen növények és gazdálkodás vonzza leginkább a méheket és a többi beporzót?

Qubit.hu tudomány 2020. április 30.

A Szent István Egyetem április 30-án, a méhek napján ismertetett kutatása szerint a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdálkodás van a legjobb hatással a beporzó rovarokra.