„Nincs jobb nap a mainál elkezdeni” – mondta csütörtökön Joe Biden, az Egyesült Államok január 20-án beiktatott, 46. elnöke a Fehér Ház frissen átrendezett Ovális irodájában annak a 17 elnöki rendelkezésnek az aláírása közben, amelyek közül számos intézkedés igyekszik villámgyorsan eltörölni a Trump-éra örökségét, és hatékonyabban fellépni a koronavírus-járvány és a klímaváltozás ellen.

Az elnöki rendeletek, memorandumok és kormányzati ügynökségekhez intézett direktívák közül környezetvédelmi szempontból kiemelkedik az Egyesült Államok visszaléptetése a párizsi klímaegyezménybe, az USA Egészségügyi Világszervezetből, a WHO-ból való kilépési folyamatának megállítása és a Kanadából az illinoisi és texasi finomítókba olajat szállító Keystone XL olajvezeték építési engedélyének visszavonása. Biden ezen kívül elődje, Donald Trump több mint száz környezetvédelmi intézkedésének felülvizsgálatát kezdeményezte különböző állami szervezeteknél.

Egyet előre: visszalépés a párizsi egyezménybe

Trump még 2017 júniusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a káros anyagok kibocsátását szabályozó párizsi klímaegyezményből, de az ENSZ bonyolult előírásai miatt formálisan az amerikai elnökválasztás másnapján, 2020. november 4-én kezdődött meg az egy évig tartó kilépési folyamat. Biden ezt állította le csütörtöki elnöki rendeletével, így a nemzetközi szabályozás értelmében az USA 30 napon belül ismét a párizsi egyezmény részese lehet.

A 2015-ben megszövegezett megállapodást közel kétszáz ország részvételével hozták tető alá, és ígéretet tettek benne az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a globális felmelegedés szélsőséges környezeti hatásaitól leginkább sújtott, szegény országok megsegítésével. Az egyik fő célkitűzés az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedés az iparosodás előtti korhoz képest ne lépje át a 2 Celsius-fokot – igaz, sokak szerint a felmelegedés felső határát inkább 1,5 Celsius-fokban kellett volna megszabni.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte Biden lépését: csütörtöki tweetje szerint az összes ország elkötelezettségével valós esély nyílik a klímakatasztrófa elhárítására. Guterreshez csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök és a világ számos vezetője is. Mindenesetre a várt kritikus hangok is megjelentek: Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora szerint Bident jobban érdeklik a párizsi állampolgárok nézetei, mint az, hogy Pittsburgh lakói megtarthassák a munkájukat.

Trump ment, a WHO maradt

Biden első intézkedései közé tartozik, hogy megállította az Egyesült Államok kilépését az Egészségügyi Világszervezetből. A frissen beiktatott elnök az amerikai delegáció élére Anthony Faucit, az USA vezető infektológusát nevezte ki, aki már a héten elkezdi a munkát új szerepkörében.

Trump még július 6-án küldte meg hárommondatos értesítését az ENSZ főtitkárának arról, hogy az USA hivatalosan is megkezdi kilépését a WHO-ból a több millió halálos áldozatot követelő, globális koronavírus-járvány kellős közepén. Trump szerint a WHO nem hajtotta végre a korábban kért és szükséges reformokat, és a volt elnök folyamatosan azzal vádolta a szervezetet, hogy Kínát segíti a koronavírus eredetének leplezésében, és lehetővé teszi a SARS-CoV-2 terjedését.

Miközben az amerikai politikai paletta mindkét oldalán bírálták a WHO-t rendszerszintű problémái miatt, szinte senki nem támogatta Trump döntését a szervezetből való kilépésről. Nancy Pelosi, a Képviselőház elnöke egyszerűen érzéketlen cselekedetnek nevezte a kilépést; Lamar Alexander, a Szenátus egészségügyi, oktatási, munkaügyi és nyugdíjügyi bizottságának republikánus vezetője sem támogatta a döntést, az EU pedig szinte könyörgött, hogy Trump gondolja meg magát az ügyben.

Győzelem az őslakosoknak és a környezetvédőknek: nem lesz Keystone XL olajvezeték

A Keystone XL olajvezeték az eredeti tervek szerint közel 1900 kilométeren, naponta mintegy 830 ezer hordónyi, homokolajmezőkből kitermelt nyersolajat szállított volna a kanadai Alberta tartományból Nebraskáig, hogy aztán ott egy már meglévő olajvezetékhez csatlakozva a Mexikói-öbölben működő olajfinomítókba juthasson.

A környezetvédők, köztük a Greenpeace, hevesen tiltakoztak a mintegy 8 milliárd dollárba kerülő vezeték megépítése ellen, mivel a nyersanyag olajhomokból történő kinyerése hordónként akár 30 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával is járhat, mint a hagyományos olajkitermelés, habár a kanadai kormány szerint az újabb technológiák már sokat javítottak ezen.

Az észak-albertai területeken évszázadok óta élő indián törzsek még évekkel ezelőtt beperelték a tartományi és a szövetségi kormányzatokat a homokolajmezőkön a megkérdezésük nélkül évek óta zajló kitermelésből származó károk miatt, és amiatt, hogy megsértették a területeken érvényben lévő vadászati és halászati jogaikat. Trump elődje, Barack Obama 2015-ben vétózta meg az olajvezeték megépítéséről szóló törvénytervezetet, Trump azonban 2019-ben hatályon kívül helyezte a vétót. Biden már az Obama-adminisztráció idején élesen ellenezte a projektet, az olajvezeték támogatói mégis meglepődtek a villámgyors lépésen. Ez ugyanis a kanadai kormány tiltakozása miatt gyengítheti az amerikai-kanadai kapcsolatokat, Justin Trudeau liberális kormányfő és kormányzata ugyanis évek óta a vezeték megépítéséért lobbizott.

Trump több mint száz környezetvédelmi intézkedését vizsgálják felül

Korábban megírtuk, hogy a leköszönő elnök nem vesztegette az időt, amikor a bolygót védő szabályozások eltörléséről volt szó. A Trump-adminisztráció utolsó heteiben több mint száz környezetvédelmi szabályozást bírált felül. November 9-én még gyorsan leváltották Michael Kuperberget, az évente kötelezően kiadott Nemzeti Klímaértékelés (National Climate Assessment) nevű kormányzati klímajelentés felelősét. A belügyminisztérium egy sor vadvédelmi intézkedést korlátozott, hogy több területet adhassanak bérbe olaj- és gázkitermelés céljából, az energiaügyi minisztérium pedig számos termék esetén lazított a hatékonysági szabványokon.

Biden első napján elnöki rendelettel írta elő a Trump-adminisztráció „közegészségügyre káros, környezetkárosító, a tudomány állása szerint nem támogatott vagy nem a nemzeti érdeket szolgáló” környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedéseinek felülvizsgálatát. Ebbe beletartozik a veszélyeztetett fajok védelme fellazításának, az olaj- és gázkibocsátásokat övező és számos környezetszennyezést csökkentő szabvány felpuhításának felülbírálata, a várható szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségeinek felmérése, illetve az, hogy a szövetségi intézmények az üvegházhatású kibocsátások teljes költségét figyelembe vegyék.

Az elnöki rendelet értelmében számos nemzeti műemlékvédelmi intézkedés azonnali felülvizsgálatát kezdik meg – ezeket Trump ipari érdekek miatt helyezte hatályon kívül. Átmeneti moratóriumot hirdettek az északi-sarkvidéki Nemzeti Vadvédelmi Körzet (Arctic National Wildlife Refuge) területén zajló olaj- és gázkitermelésre, az olaj- és gázkitermelésből származó metán mennyiségének és az energiahatékonyság szabályozásának előmozdítására, valamint a járművek kibocsátására vonatkozó szabványok szigorítására.

A környezetvédők üdvözölték Biden első intézkedéseit, de hozzátették, még többet is lehetne tenni a bolygóért. Ginger Cassady, a Rainforest Action Network ügyvezető igazgatója a Keystone XL olajvezetékről szóló közleményében például megjegyezte, miközben a fosszilis üzemanyagok ipara felett aratott győzelmet ünnepeljük, fontos tisztában lenni azzal, hogy az éghajlatváltozás ügyének előmozdítása megköveteli, hogy a klímatudományok logikáját és az őslakosok jogait követve teljesen végigvigyék a megkezdett folyamatot.

* * *

Mi vár ránk 2021-ben? Válságcunami vagy feltámadás? Január 25-én, hétfőn 18h-tól újra online vita az Energiahajón. Ne maradj le!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: