Több mint egy év telt el azóta, hogy „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásként” azonosították az első koronavírus-fertőzést a kínai Vuhanban, de a statisztikákban egyelőre nyoma sincs a járvány végének. Több mint 80 millió megbetegedés és 1,7 millió haláleset jelzi a SARS-CoV-2 pusztítását, és akármennyire szeretnénk hinni, a karácsonyi időszakban számos európai országban bejelentett szigorítás és az új koronavírus-variánsok feltűnése sem arról tanúskodik, hogy a tüskefehérjével borított apró kórokozó 2021. január elsején varázsütésre eltűnik majd az életünkből.

A tisztánlátás kedvéért az alábbiakban összeszedtük az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos krónikáját: hogyan jutott el a koronavírus néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.

2019. december: Vuhan és az ismeretlen eredetű tüdőgyulladás

Ahogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) későbbi jelentései erről beszámoltak, az első fertőzést december 8-án azonosították a kínai Vuhanban. Miközben a világ a karácsonyra készült, a város hét kórházában napokon belül sürgősségi szimpóziumot hívtak össze a tanácstalan orvosok, akiknek több tucatnyi betegük mutatta egy „ismeretlen eredetű tüdőgyulladás” jeleit. Több orvos, köztük Li Venliang próbálta figyelmeztetni környezetét a vírus elszabadulására, a kínai hatóságok azonban elhallgattatták.

A helyi sajtó – és ennek nyomán december 30-án egy nemzetközi, betegségeket monitorozó szolgálat – számol be arról a közös elemről az összes addigi esetben, hogy mindegyik beteg ellátogatott a vuhani halpiacra. A területet napokon belül lezárják. Elterjednek a pletykák a városban, hogy ismét felütötte fejét a SARS.

December 31-én a vuhani önkormányzati egészségügyi bizottság jelentést tesz az ENSZ-nek a fejleményekről. Ugyanazon a napon, jóval a WHO vagy bármilyen egészségügyi szervezet nemzetközi bejelentése előtt egy új fertőzés globális elterjedését jelzi előre az okos algoritmust használó BlueDot járványfigyelő alkalmazás. Későbbi tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy a COVID-19 Hupej tartományban addigra már hat hete terjedhetett, sőt Franciaországban és Olaszországban is felbukkanhatott.

2020. január: a járvány kiszabadul Kínából

Január negyedikén a WHO Twitter-oldalán közzéteszi, hogy tüdőgyulladásos eseteket találtak a Hupej tartománybeli Vuhanban, halálozás nem történt. A Qubit első híre a témában január 6-án jelenik meg, és arról szól, hogy még mindig nem tudni, mi fertőz Kínában, de az biztos, hogy nem a SARS. Néhány napon belül Csung Nansan kínai légzőszervi specialista egy késő éjjeli közleményben az állami médiának megerősíti, hogy az új koronavírust – amelyik már három ember halálát okozta – már olyanok is elkapták, akik még életükben nem jártak a vuhani halpiacon, vagyis a vírus emberről emberre terjed.

Január 11-12-én a kínai hatóságok megosztják a világgal a SARS-CoV-2 névre keresztelt, új koronavírus genomszekvenciáját, így megkezdődhet a kórokozó alapos vizsgálata. A következő napokban a vírus felbukkan Thaiföldön, Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban is. Donald Trump már január 18-án megkapja az első jelentést a fejleményről, de a jelek szerint az aromás e-cigarettákra kivethető tilalom eltereli a figyelmét. A fertőzések gyors terjedésének megakadályozására a kínai hatóságok január 23-án lezárják a 11 milliós Vuhan városát.

Már januárban többen kétségbe vonják, hogy a kínai hatóságok megfelelően kezelték-e a járvány kitörését. Miközben a kínai tisztségviselők Csung Nansan bejelentése előtt már hat nappal tisztában voltak vele, hogy a vírus átterjedhet emberről emberre, mégis alacsonynak értékelték a kockázatot, és engedélyezték a vuhani tömegrendezvényeket.

A WHO szintén elkésett a válasszal: Vészhelyzeti Bizottsága január 30-án jelenti be, hogy nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet alakult ki. Aznap a szervezet helyzetjelentése már világszerte 7818 esetről számol be. A legtöbb esetet Kínából, 82 további esetet a világ 18 másik országából jelentik. A folyamatosan érkező hírekre tekintettel a magyar kormány január 31-én létrehozza az operatív törzset.

2020. február: az első haláleset Európában

Február 2-án a Fülöp-szigeteken regisztrálják az első, Kínán kívüli halálesetet. Ekkorra a 44 éves férfival együtt több mint 360 halálos áldozatot követel a vírus. Néhány nappal később, február 6-án a kínai hatóságokkal szembeszegülő és a vírusról az elsők között figyelmeztetést kiadó Li Venliang is életét veszíti a kórban.

A WHO hivatalosan február 11-én nevezi el az új betegséget, amely a COVID-19 nevet kapja a coronavirus disease 2019 rövidítéseként. A stigmák elkerülése érdekében a név semmilyen népcsoportra, helyre vagy állatra nem utal, amely kapcsolatba hozható a koronavírussal. Néhány nappal később, február 14-én regisztrálják az első halálesetet Kína területén kívül: egy párizsi kórházban életét veszíti egy 80 éves kínai turista.

Február közepére Kínában már 66 ezer fertőzésnél és 1500 halálesetnél tartanak, és a nyugati országokban eddig nem látott eszközökkel igyekeznek laposítani a járványgörbét: Vuhanhoz hasonlóan számos városban korlátozzák az emberek szabad mozgását, miközben milliók tesztelésébe kezdenek.

Miközben az intézkedések lassan eredményre vezetnek, a vírus elszabadul Olaszországban, például Bergamóban, megjelenik Iránban és Dél-Amerikában. Lombardiában lezárnak tíz várost, miután Milánótól délkeletre, Codognóban több tucatnyi esetet is regisztrálnak. Európában eddig példátlan módon a tartományban bezárnak az iskolák, valamint elmaradnak a kulturális és sportesemények is.

Február végére a vírus már Magyarországhoz is egyre közelebb ér, Ausztriában és Horvátországban is regisztrálnak fertőzöttet, miközben egy magyar nőt Bécsben koronavírus-gyanúval szállítanak kórházba. A folyamatosan érkező hírek hatására a boltokból elkezdenek fogyni a maszkok, a kézfertőtlenítők, a konzervek, a vécépapír és az élesztő.

2020. március: karantén Európa-szerte, avagy laposítsd a görbét!

Március elejére a WHO összesítése szerint a koronavírus már több mint 90 ezer fertőzésnél és háromezer halálesetnél jár világszerte, ebben a hónapban azonban szinte mindenhol elszabadulnak a számok. Március 11-én a szervezet kihirdeti: világjárvánnyal állunk szemben. Európában gyakorlatilag megszűnik a szabad mozgás lehetősége, Ausztrália hazahívja állampolgárait. Emmanuel Macron televíziós beszédében a hónap közepén azt mondja Franciaország népének: „háborúban állunk”.

A brit miniszterelnök az Imperial College London elemzését látva, amely szerint beavatkozás nélkül a koronavírus félmillió ember halálát okozhatja az Egyesült Királyságban, egy héten belül dönt a karantén bevezetéséről. Donald Trump szükségállapotot hirdet az Egyesült Államokban. Indiában Narendra Modi 1,3 milliárd indiai állampolgárnak ad utasítást arra, hogy India megmentése érdekében maradjon otthon. Március 24-én bejelentik, hogy egy évvel elhalasztják a Tokiói Nyári Olimpiai Játékokat. Eddig csak három esetben nem rendezték meg az olimpiát, háború miatt: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben.

Magyarországon március negyedikén jelentik be, hogy két iráni diák megfertőződött a vírussal. Pár nap múlva rendbontással gyanúsítják meg őket, majd erre hivatkozva a következő hetekben először 2, majd 13, később pedig még 4 egyetemistát kiutasítanak az országból. Müller Cecília országos tisztifőorvos március 23-án bejelenti: minden megyében van fertőzött. Pár nap múlva a megbetegedések száma meghaladja a 250-et, miközben az elvégzett tesztek száma 8000 körül jár. Március elején a kormány elindítja a koronavírus tájékoztató oldalt. A járványveszélyre hivatkozva március 11-én Orbán Viktor is kihirdeti a vészhelyzetet, majd március 19-én bevezetik az általános hitelmoratóriumot, március 27-én pedig a gyakorlatilag teljes kijárási korlátozást. A lakhelyet csak bevásárlás vagy munkavégzés miatt lehet elhagyni. Néhány nap múlva, március 31-én bevezetik Magyarországon a különleges jogrendet.

2020. április: karanténhúsvét Magyarországon

Április másodikára a világjárvány 171 országban már több mint egymillió embert betegít meg és 51 ezer ember halálát okozza. Tom Hanks, Károly herceg vagy Sophie Trudeau, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök felesége is megfertőződik a vírussal, majd április hatodikán Boris Johnson brit kormányfő vonul kórházba COVID-19 fertőzéssel, néhány napot az intenzív osztályon is kénytelen eltölteni.

Eközben április 8-án Vuhanban véget ér a karantén, hónapok óta először 11 millióan hagyhatják el otthonaikat. Április közepén néhány európai ország követi a kínai város példáját: Spanyolországban újrakezdődnek az építkezések, Ausztriában és Olaszországban kinyit néhány bolt, a dán gyerekek visszatérnek az iskolákba.

Magyarországon viszont az eredetileg kéthetes kijárási tilalmat április 9-én a kormány határozatlan időre meghosszabbítja, a húsvéti ünnepeket is beleértve. Megkezdődik a karanténélet: home office, digitális oktatás, házhoz szállítás, a kijárás teljes korlátozása. Statisztikák szerint a Netflix feliratkozóinak száma 2020 első negyedévében 16 millióra ugrik – majdnem 8 millióan iratkoznak fel három hónap alatt.

Az Egyesült Államokban fejetlenség uralkodik, minden állam máshogy kezeli a vírusveszélyt, miközben a fertőzöttek száma megállíthatatlanul emelkedik. Donald Trump április 14-én bejelenti, a WHO eredménytelen járványkezelése miatt leállítja a szervezet támogatását. Az elnök később többször is sokkolja kijelentéseivel a tudományos világot: április 23-án például felveti, a tudósoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy a fertőtlenítő betegekbe fecskendezése segíthet-e a fertőzötteken. Eközben néhány hét alatt közel 10 millió amerikai veszíti el az állását, és 6,6 millióan folyamodnak munkanélküli segélyért.

2020. május-június: az első hullám vége

Május 13-án a WHO illetékesei felvetik a lehetőséget, hogy a SARS-CoV-2 a HIV-vírushoz hasonlóan örökre velünk maradhat, és figyelmeztetnek a bekövetkező mentális egészségügyi járványra. A kijárási korlátozásokhoz hasonló, korábban elképzelhetetlennek hitt kormányzati lépések nyomán szerte a világon több száz millió ember kerül valamilyen formában karanténba, de a nyár elejére kiderül, az intézkedések működnek. Európában látványosan csökken az új COVID-19 fertőzések és a halálozások száma, Kelet-Ázsiában szinte teljesen megtörik a vírust, és végül azok a félelmek sem igazolódnak be, miszerint Afrikában teljesen elszabadulhat a járvány.

Június elején Új-Zélandon a határellenőrzésen kívül minden korlátozást megszüntetnek, a Jacinda Ardern vezette ország az elsők között tér vissza szinte teljesen a pandémia előtti normalitáshoz. Június közepén az Egyesült Királyságban újranyitják a boltokat, New Yorkban újra fodrászhoz járhatnak az emberek, megnyitják a reptereket az utazók előtt. Magyarországon május elején először vidéken, majd a fővárosban enyhítik a kijárási korlátozást, a hónap közepétől pedig kinyithatnak az éttermek, és újra lehet kisebb rendezvényeket tartani.

Fals illúzió azonban, hogy a világjárvány összességében alábbhagyott volna: Dél-Amerikában az esetek száma nyárra eléri az egymilliót, és a halálozások is megközelítik az 50 ezret. Az Egyesült Államokban a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen kezdődött tüntetések csak segítik a vírus terjedését. Június végére a globális halálozási számok meghaladják a félmilliót, az esetek pedig már tízmilliónál járnak.

2020. július-augusztus: felhőtlen, felelőtlen nyár

A globális számokat tekintve augusztus elején tetőzni látszik a járvány, habár a fertőzési ráta napi több mint 200 ezer új esetnél stabilizálódik. Spanyolország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság 100 ezer lakost tekintve naponta kevesebb mint 50 pozitív esetet regisztrál – a járvány kitörése óta ezek a legalacsonyabb számok.

Az élet Európában szinte visszatér a COVID-19 előtti kerékvágásba: az emberek utazgatnak, teraszokon kávézgatnak, éttermekbe járnak. Magyarországon a nyári újranyitás nagyot lendít a gazdaságon: a tavaszi bedőléshez képest 11,3 százalékos növekedést regisztrálnak, bár ez még mindig 4,7 százalékkal elmarad a tavalyi eredményektől.

Az egészségügyi szakértők azonban továbbra is borúlátók. A vírus egyáltalán nem tűnik el, és amíg nincs vakcina, addig a visszaszorítása is csak időleges lehet. Emiatt a háttérben nagy erőkkel zajlik a koronavírus elleni oltóanyagok fejlesztése: nyárra a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca/Oxford és a Moderna, valamint kínai fejlesztésű oltások klinikai tesztelései is a harmadik fázisba lépnek. Augusztus 12-én Oroszország pedig egyszerűen kihirdeti magát a globális vakcinaverseny győztesének. Ezt Donald Trump is szeretné megtenni, lehetőleg még az amerikai elnökválasztás, vagyis november 3-a előtt, a tudósok azonban türelemre és óvatosságra intik a politikusokat.

2020. szeptember: nyakunkon a második hullám

„Súlyos helyzet bontakozik ki a szemünk előtt” – fogalmaz Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szeptember 17-én, miután csupán a nyilatkozatot megelőző héten 300 ezer új fertőzést regisztrálnak Európában, és a heti esetszámok jóval meghaladják az első hullám adatait. Különösen azokban a régiókban szabadul el a vírus, ahol a tavaszi időszakot sikeresebben vészelték át. Szeptember 18-át követően Dániától Spanyolországon át Görögországig mindenhol újabb korlátozásokat vezetnek be a COVID-19 visszaszorítására.

Nem csupán Európában tombol a második hullám, Indiában például szeptemberre két hónap alatt ötmillió esetet regisztrálnak, habár más térséghez hasonlóan a járvány a kontinensnyi országban is inkább a fiatalok között terjed, így a fertőzöttek számához képest viszonylag alacsony a halálozások aránya. Az 1,3 milliárd lakosú ország azonban története legsúlyosabb gazdasági visszaesését tapasztalja.

Magyarországon szeptember közepére szintén meredeken megnőnek a fertőzésszámok: százezer lakosból száz fölé emelkedik a fertőzöttek aránya. Az iskolákban a tanév az előző félévvel ellentétben offline formában kezdődik el, így a vírus gyorsan terjedni kezd az oktatási intézményekben is. Szakértők szerint a hideg idő beköszöntével, amely zárt terekbe kényszeríti az embereket, a vírus terjedése még egyszerűbbé válik, így nem is prognosztizálnak gyors javulást, sőt arra figyelmeztetnek, hogy a védekezés lazulásával az influenza is komoly veszélyt jelenthet.

2020. október-november: indul a sötét, kilátástalan tél

A közép-európai régióban egyre jobban kúsznak fel a napi fertőzésszámok, novemberre már Olaszországtól Ukrajnáig húzódik a járványban legsúlyosabban érintett országok sora, a járványgörbe az összes környező országban régen túl van a tavaszi első hullám maximumán. Magyarországon a szeptember 30-án mért 773-ról november közepére megtízszereződik, 7477-re emelkedik a koronavírussal kórházban kezelt betegek száma. Szakértők szerint a magyar egészségügyi rendszer eléri tűrőképessége felső határát.

Magyarországon a környező országokhoz képest későn, november 4-e éjféltől lépnek életbe a sokat vitatott szigorítási szabályok, egyebek mellett az éjfél és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalom, a fizetős parkolás eltörlése, a diszkók és az álló koncertek rendezésére alkalmas koncerttermek bezárása, a mozikban, sporteseményekben és színházakban a ritkított ülésrend. A számokban nem türköződnek a szigorítások: november közepétől a halálozások napi átlaga tartósan száz fölött marad.

Ausztriában a járvány megfékezésére először korlátozott mértékű, majd november 14-én a nap 24 órájára kiterjedő kijárási korlátozást vezetnek be, bezárnak és digitális oktatásra állnak át az iskolák, csak a létfontosságú árucikkekkel kereskedő üzletek maradhatnak nyitva. Csehországban már októberben bezárják az iskolákat, és még az autóban is maszkot kell hordani. A közép-európai régióban a legtöbben kezdenek lemondani arról, hogy a karácsonyi időszak korlátozásmentesen átvészelhető lesz.

2020. december: az első oltások

A járvány december elejére a világ 218 országát érinti, és a nyilvánosságra hozott statisztikák szerint eddig több mint 1,7 millióan haltak bele a fertőzésbe. Magyarországon a halálozások száma december elején ijesztően magas, a hasonló népességű országokhoz képest gyakorlatilag a legmagasabb, miközben az őszi hullámban leginkább érintett Csehországban és Belgiumban fokozatosan csökkenni kezd. A kiábrándító járványadatok mellett azonban a vakcinák megjelenése felvillantja a fényt az alagút végén.

Történelmi pillanat, amikor december 8-án, bő egy évvel a járvány kitörése után az Egyesült Királyságban a 90 éves, észak-írországi Margaret Keenant elsőként beoltják a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú, azaz részben a vírus genetikai kódját tartalmazó vakcinájával, amelyet az előző héten engedélyeztek a brit hatóságok. Néhány nappal később az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet is zöld utat ad a Pfizer/BioNTech oltóanyagának, és megkezdődik a vakcinák elosztásának hosszadalmas folyamata.

Az öröm azonban nem tart sokáig: egyrészt kiderül, hogy a vírus már az Antarktiszra is eljutott, másrészt december első felében új koronavírus-variáns kezd el agresszíven fertőzni az Egyesült Királyság délkeleti részén. Boris Johnson brit miniszterelnök december 19-én új korlátozásokat jelent be a karácsonyi időszakra: kijárási tilalmat vezetnek be Londonban és Délkelet-Angliában. Miután Johnson kifejti, szakértői előzetes számításai alapján az új vírusvariáns akár 70 százalékkal is gyorsabban terjedhet, sorra pánikolnak be az országok: Kanada, Olaszország, Írország, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium is korlátozni kezdi az Egyesült Királyságból történő beutazást.

Ezen kívül Németországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Romániában, Hollandiában, Csehországban, Törökországban és Olaszországban is szigorú korlátozások (például kijárási tilalom) maradnak érvényben a karácsonyi és újévi időszakban, Magyarországon az ünnepek idején december 24-ét kivéve a novemberben bevezetett korlátozásokat tartják fenn. December 26-án aztán a második hullám tetőpontján lassan átlendülő Magyarországra is megérkezik a vakcina: beadják az első védőoltást, és elkezdődik az egészségügyi dolgozók folyamatos oltása. A vakcinákkal új korszak kezdődik a vírus elleni harcban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás