Idén kezdik az emberkísérleteket az első univerzális koronavírus-vakcinával a következő világjárvány megelőzésére
Mennyire másként alakult volna az elmúlt másfél év, ha az emberiség már rendelkezett volna olyan oltással, amely megelőzi a SARS-CoV-2, a jelenlegi világjárványt okozó koronavírus terjedését! Kutatók most azon dolgoznak, hogy univerzális, a koronavírusok ellen hatásos oltóanyagot fejlesszenek ki a következő koronavírus okozta járvány nagyon is valószínű esetére.
Több intézmény több kutatócsoportja keresi az univerzális vakcinát, és az első emberes klinikai kísérletek már idén megkezdődhetnek. Ha ezek a vakcinák beválnak, a COVID-19 mellett a SARS, a MERS és egyes megfázást okozó vírusok ellen is hatásosak lehetnek, nem beszélve azokról a koronavírusokról, amik még nem kerültek elő.
A nagy mutációs hajlamú vírusok ellen vakcinákat kikísérletező ConserV Bioscience nevű brit biotechnológiai cég már kifejlesztett egy mRNS típusú vakcinát, amelytől Kimbell Duncan vezérigazgató szerint azt várják, hogy a koronavírusok teljes spektruma ellen védeni fog. A végső cél egy olyan vakcina kifejlesztése lenne, amit néhány évente beadhatnának az eljövendő világjárványok megelőzése érdekében. Hasonló vakcinán dolgozik az Észak-karolinai Orvosi Egyetem epidemiológusa, Ralph Baric vezette kutatócsoport is.
Ennek megvalósítása természetesen óriási kihívás: bár a különböző koronavírusoknak vannak közös jellemzőik, például a tüskefehérjék, amelyek nagy segítségükre vannak a sejtek megtámadásában, a reménybeli oltóanyagnak olyan tulajdonságukat kell megcéloznia, ami nemcsak közös vagy nagyon hasonló a koronavírusokban, de a túlélésük szempontjából is kulcsfontosságú.
Kutatók már évekkel a pandémia előtt is beszéltek az univerzális koronavírus elleni oltásokról, és történt is némi előrelépés, ám a COVID-19-világjárvány kialakulása még sürgetőbbé tette a feladatot. Baric szerint nagyon is elképzelhetők olyan magas patogenitású (betegségokozó képességű) koronavírustörzsek, amelyek fertőzőképessége a SARS-CoV-2-éhez hasonló, a mortalitási rátájuk azonban 10-15 százalékos. Mint mondta, „ez komoly fenyegetést jelent, és nagyon fontos, hogy odafigyeljünk rá”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
2019-ben többször figyelmeztették a világot egy új járványra, csak senki nem vette komolyan
Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.
Egy influenzavírusból lehet a rettegett „disease X”, a 21. század spanyolnáthája
100 éve pusztított el 50-100 millió embert a spanyolnáthavírus. A járványügyi szakemberek ma világszerte ismét az influenzavírust tartják a legesélyesebbnek arra, hogy a Föld lakosságát megtizedelje. A H1N1 és a H5N1 altípus után most a H7N9 az új mumus.
Mi lesz a koronavírussal, ha egyszer vége a járványnak?
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
