Futótűzként terjed az álhír, hogy a koronavírus-vakcinák meddőséget okoznak
Ahogy egyre több embernek válnak elérhetővé a koronavírus elleni védőoltások, úgy kerülnek felszínre az oltásellenesek újabb és újabb elméletei arról, hogy miért nem szabad őket beadatni. Az elmúlt hetekben például újra sláger lett az a tavaly év végén terjedő álhír, miszerint a vakcinák meddőséget okoznak – hogy nőknél, férfiaknál vagy mindkettőnél, az posztról posztra mutálódik, akár maga a vírus.
A mindenféle tudományos alapot nélkülöző állítás egy 2020. december 1-én közzétett levélből indult, amelyben két férfi arra szólította fel az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), hogy állítsák le a koronavírus-vakcinák (főként a Pfizer–BioNTech-oltás) klinikai vizsgálatait, mivel nincs kizárva, hogy az oltás hatására termelődő antitestek a méhlepény kialakulásáért felelős fehérjéket is megtámadják, így női meddőséget okozhatnak.
A feltételes mód a hír terjedésével kijelentővé alakult, a sztori „megtörtént” esetekkel színesedett, és semmi sem mutatja jobban a közösségi média dezinformációs hatalmát, mint hogy egy felmérés szerint januárra a beoltatlan amerikaiak 13 százaléka már „hallott arról, hogy a koronavírus-vakcinákról kiderült, meddőséget okoznak.” Az álhír a globális vakcinázás gyorsulásával új erőre kapott, és márciustól kezdve olyan jelentős tévhitté vált, hogy Kentuckytól Alabamáig, Londontól Belgrádig és persze Budapestig arra kell időt szakítaniuk a szakorvosoknak, hogy a médiában harsogják: az állításoknak semmi közük a valósághoz.
Honnan indult az álhír?
A magyar Facebook legmélyebb bugyrait („Marika, tedd oszthatóvá!”) is elérő felhajtást megalapozó, az EMA-nak címzett levelet két olyan személy írta alá, aki a megelőző hónapokat aktív dezinformálással töltötte a közösségi médiában, és akinek nézeteitől a globális orvosközösség egyöntetűen elhatárolódott.
A német Wolfgang Wodargra tüdőspecialistaként és korábbi népegészségügyi miniszterként hivatkoztak a futótűzként terjedő hírek, de a valóságban hajóorvosként dolgozott az 1970-es években, a nyolcvanasokban pedig egy néhány tízezer lakossal rendelkező város közegészségügyi hivatalát vezette. 1994 és 2009 között szociáldemokrata képviselő lett, és a gyógyszercégek, valamint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nagy ellenségeként híresült el.
Wodarg a COVID-19 járvány kezelését a kezdetek óta támadja, mivel a SARS-CoV-2-t egy enyhe szezonális légúti vírusnak tartja, ami szerinte a média és a politika segítsége nélkül elsikkadt volna az időszakos fertőzések között. A Transparency International német szárnya 2020 márciusában szakította meg vele a kapcsolatot, mivel a tudományos konszenzussal összeférhetetlen nézeteit szélsőséges, összeesküvés-elméleteket terjesztő médiumokon keresztül közvetítette.
A másik aláíró személye azért is dobott nagyobbat a sztorin, mert Michael Yeadon korábban a Pfizer légúti fertőzésekkel foglalkozó szakértője és alelnöke volt, és ez a konteós oldalak fordításában persze már úgy jelent meg, hogy Yeadon „a Pfizer kutatási vezetője” – így, jelen időben. Bár Yeadon a levél közzététele után már csak oltásellenes csoportok videóiban volt látható, a Reuters a korábbi Twitter-aktivitása alapján nyomozta ki pálfordulásának részleteit.
Míg 2020 márciusában még azt posztolta, hogy a vakcinafejlesztés elengedhetetlen, hiszen „a Covid-19 nem tűnik el addig, amíg nincs rá vakcinánk, vagy nem érjük el a nyájimmunitást,” és az oltásellenes kommentelőkkel is szembeszállt, a tavaszi brit lezárás idején már azt írta: „Semmi félelmetes nincs a covid 19-ben, nem különösebben virulens, majd szépen eltűnik. Egy átlagos vírus, amit túlreagált a világ.” Azt jósolta, legfeljebb 40 ezer brit eshet a covid áldozatául – a halálesetek száma ma már 127 ezer fölött jár.
Miután volt kollégái döbbenten figyelték, ahogy Yeadont egyre jobban beszippantja a kétségkívül nagyon összetartó járványtagadó-konteós közösség, többen aggódó levelekkel bombázták a Pfizer exalelnökét. A 61 éves férfi végül bocsánatot kért a megtévesztő posztok miatt, törölte magát Twitterről, és a LinkedIn-profilja szerint most már „teljesen visszavonult.”
Mit állítottak, és mi a tudományos álláspont?
Wodarg és Yeadon levele „nagy csalódást okozott az orvosok körében,” állítja Katherine Apostolakis-Kyrus, a floridai St. Petersburg Johns Hopkins gyerekkórházának anya-magzat specialistája. Szerinte azért volt különösen nagy hatása a levélnek, mert ugyan nem szakorvosok írták, de az, hogy a két férfi egykor jelentős pozíciót töltött be a gyógyszeriparban és az egészségügyben, sokak számára hitelessé teszi őket, az elmúlt időszakban végzett tevékenységüktől függetlenül.
A levél szerint a vakcinák nemcsak a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen hatékony antitestek termelését indítják be, hanem egy nagyon hasonló fehérje, a méhlepény kialakulásában fontos szerepet játszó szincitin-1 ellen is kiválthatják az immunválaszt. Többek között emiatt javasolták az embereken végzett vizsgálatok felfüggesztését, amíg nem bizonyosodnak meg – például állatkísérletek útján – arról, hogy ez a „határozatlan idejű terméketlenség” nem jelentkezik mellékhatásként a beoltott nőknél.
Apostolakis-Kyrus négy pontban foglalta össze, miért nincs értelme a felvetésnek, pláne az abból kinőtt, még súlyosabb állításokat megfogalmazó álhíreknek.
- Az immunrendszerünk van olyan kifinomult, hogy különbséget tudjon tenni a vakcinák által támadásra kijelölt tüskefehérjék, valamint a szincitin-1 aminosavjai között. Semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, és a kutatóknak okuk sincs azt feltételezni, hogy az antitestek ilyen hibát vétenének.
- Bár a klinikai tesztek során nem vizsgáltak célzottan terhes nőket, többen teherbe estek a Pfizer és a Moderna vizsgálatai alatt. Összesen 36 ilyen esetet jegyeztek fel, és míg a placebót kapottak közül hárman elvetéltek, a beoltottak nőknél nem jelentkezett probléma a terhesség során.
- Ha a vakcina hatására termelt antitestek összekeverhetnék a koronavírus tüskefehérjéjét a szincitin-1-gyel, akkor a természetes megfertőződés után kialakult antitesteknek is össze kellene keverniük a kettőt. Ennek ellenére sem a terméketlenség, sem a vetélések statisztikái nem mutattak növekedést a járvány alatt, pedig valószínűleg már több mint egymillió nő elkapta a fertőzést az elmúlt egy évben.
- És állatkísérletek is zajlanak a SARS-CoV-2 elleni vakcinákkal, de azok során sem jegyeztek még fel terméketlenségre, vetélésre vagy szülési rendellenességekre utaló jeleket.
Magyarországon a legtöbbször Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója nyilatkozik a témában, egy interjúban például kifejtette:
„A szincitin-1 szerepet játszik a megtermékenyített petesejt beágyazódásának bizonyos részfolyamataiban: segíti a placenta megtapadását (invázióját), illetve az ún. trophoblastok egymás közötti kapcsolatának kialakulását. Ez a fehérje szerkezetében valamelyest – de csak nagyon minimálisan – hasonlít a COVID-19 megbetegedésért felelős SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjére, ezért vetődhetett fel, hogy a vírus antigénje ellen termelődő antitestek esetleg keresztreakciót adhatnak a beágyazódást irányító proteinnel. Megbízható szakirodalmi adatok, illetve biológiával foglalkozó nagy tudású szakemberek véleménye szerint azonban ez a hasonlóság olyan csekély mértékű, hogy igazán komoly jelentősége nem lehet. Minden mértékadó tudományos forrás azon az állásponton van, hogy az oltással kiváltott immunreakció nem fog átfedést mutatni a szincitin-1 fehérjével.”
Miért ennyire hatékony az ilyen dezinformáció?
Mivel ez az állítás már nemcsak az emberek saját egészségét, hanem a családalapítást is veszélyeztette, azok bizalmát is megrengette a vakcinákban, akik egyébként nem túl fogékonyak a konteókra. A Guardian cikke szerint az álhír olyan, a harmincas éveik elején járó diplomás nőket is elbizonytalanított a híresztelés, akik ugyan nem oltásellenesek, de úgy gondolják, hogy egyszerűen nem fér bele, hogy még egy lehetséges akadályt gördítsenek a megtermékenyülés elé.
A brit szülészek és nőgyógyászok szervezete közleményt adott ki, miszerint „a jelenlegi vakcináknak nincs olyan biológiailag lehetséges mechanizmusa, amelynek bármilyen hatása lenne a nők termékenységére.” A Brit Termékenységi Társaság és a gyermeknemzéssel foglalkozó kutatók szövetségének állásfoglalása szerint „semmiféle bizonyíték vagy valószerű elmélet nem mutat arra, hogy a vakcinák bármelyikének hatása lenne a nők vagy a férfiak termékenységére.” Az ajánlások szerint a termékenységi kezelést akár azonnal oltás után el lehet kezdeni, ahogy a petesejt- és spermadonorok is beoltathatják magukat. Azoknak sem kell tartaniuk az oltástól, akik többszöri vetélés után újra próbálkoznak tehernek esni.
„Ezzel az álhírrel nagyon nehéz megküzdeni. A közösségi média sokak életében óriási szerepet tölt be, és könnyen összeesküvések felé és más sötét helyekre vezetheti az embert. Ha vannak az életedben olyan dolgok, amik miatt szorongsz, akkor azokra biztosan megerősítést találhatsz” – mondta a lapnak Virginia Beckett, a brit egészségügyi szolgálat (NHS) vezető reprodukciós szakorvosa. Beckett egy Twitter-videóban igyekezett eloszlatni a kétségeket, elmagyarázva, hogy a vakcinák állítólagos meddőséget okozó hatása biológiailag lehetetlen, ellenben egy dolog biztos: a koronavírus-fertőzés veszélyt jelent a terhes nőkre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: