Rontja a memóriát és a tanulási képességet a fiatalkori cukorevés
A gyerekek és a tinédzserek a hozzáadott cukor legnagyobb fogyasztói, még akkor is, ha széles körben ismertek a cukorban gazdag táplálkozás egészségügyi hátulütői. Kevésbé közismert, hogy a fokozott gyerekkori cukorfogyasztás az agy fejlődését is befolyásolja. Egy új kutatás arra jutott, hogy ez a hatás a tanulásban és az emlékezésben fontos szerepet betöltő hippokampusz területén jelentkezik.
A Georgiai Egyetem és a Dél-Kaliforniai Egyetem közös kutatásában rágcsálókon mutatták ki, hogy a serdülőkori fokozott cukorbevitel hátrányosan befolyásolja a felnőttkori teljesítményt a tanulási és memóriateszteken. Sőt az is kiderült, hogy a bélbaktériumok összetételének megváltozása állhat a jelenség hátterében.
Utóbbi lehetőséget az is alátámasztja, hogy a kutatók megállapítása szerint a memóriafunkciók hasonló hiányossága figyelhető meg olyan – cukrot soha nem fogyasztó – állatokon, amelyeknek a bélrendszerében elszaporodtak a gram-negatív anaerob Parabacteroides nemzetségbe tartozó baktériumok. A kutatást a Translational Psychiatry folyóiratban publikálták március végén.
Mint Emily Noble, a Georgiai Egyetem docense, a tanulmány első szerzője elmondta, a korai életszakaszban fogyasztott cukor növelte a rágcsálókban a későbbi Parabacteroides-szintet, és minél magasabb volt ez az érték, annál rosszabbul teljesítettek az állatok a teszteken. A baktériumfajta önmagában, a cukor nélkül is kiváltotta ezt a hatást, és mint a kísérletekből kiderült, más memóriafunkciókat is károsított.
11 százalékos cukoroldat = üdítők
A jelenlegi amerikai irányelvek azt javasolják, hogy a naponta bevitt kalóriáknak kevesebb mint 10 százaléka származzon cukorból, ám a közegészségügyi hatóság, a CDC adatai szerint a 9-18 éves gyerekek által elfogyasztott kalóriák igen nagy része származik édesített italokból.
Mivel a hippokampusz a kamaszkor végéig fejlődik, és szerepe van egy sor kognitív funkcióban, a kutatók meg akarták tudni, mennyire teszi sebezhetővé ezt az agyi területet a cukorban gazdag diéta a mikrobiomon keresztül. Ennek érdekében a fiatal patkányok egy csoportjának a normál táp mellé 11 százalékos cukoroldatot adtak enni, ami nagyjából megfelel a kereskedelmi forgalomban lévő üdítők cukortartalmának. Később a kutatók a hippokampuszt megdolgoztató feladatokat végeztettek a patkányokkal, hogy megvizsgálják, mennyire képesek visszaemlékezni a kontextusra, amelyben egy ismerős tárgyat láttak korábban (ezt nevezik kontextusfüggő epizodikus emlékezetnek).
Noble szerint a kísérletben gyengült ez a képesség azoknál a patkányoknál, amelyek korai életszakaszukban cukrot ettek: kevésbé voltak képesek felismerni, hogy egy tárgy újdonság volt-e egy adott kontextusban, vagy sem. A cukormentesen etetett patkányoknak ez a feladat nem okozott gondot.
A másik hippokampusz-függő memóriafunkciónál azonban nem találtak különbséget a cukorral etetett patkányok és a kontrollcsoport teljesítménye között. Itt az alapvető felismerő emlékezet teljesítményét vizsgálták, magyarán az állat képességét arra, hogy felismerjen egy korábban már látott dolgot.
Kártékony baktériumok
A jelenség mikrobiális hátterét további elemzés tárta fel. A nagyobb cukorfogyasztás miatt elszaporodtak a bél mikrobiomjában a Parabacteroides fajok, és az is bizonyította, hogy ez vezethet a csökkent emlékezőképességhez, hogy a cukormentesen táplált, de Parabacteroidesszel dúsított patkányok memóriafunkciói is romlottak. Ennek a csoportnak a tagjai a hippokampusztól függő és attól független memóriafeladatokban is rosszul teljesítettek.
Noble szerint további kutatás állapíthatja meg, hogy milyen speciális úton-módon fejti ki hatását ez a bél-agy jeladás. „Az a kérdés, hogy vajon tényleg ezek a baktériumpopulációk változtatják-e meg az agy fejlődését. Ha megtudjuk, hogyan befolyásolják az agy fejlődését a bélben élő baktériumok, az azt is elárulja majd, milyen bakteriális kontextusban tud az agy egészségesen fejlődni.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Megvan, miért ízlik jobban a valódi cukor, mint a mesterséges édesítők
A marylandi Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatói, élükön Zuker professzorral úgy vélik, megtalálták az állatvilágban széles körben tapasztalható cukorimádat élettani okát, amely az embereknél is addiktív viselkedést válthat ki, és magyarázatot ad arra, miért nem pótolják a mesterséges édesítőszerek a valódi cukrot.
A Nestlé feltalálta az édes csokit, amihez nem kell hozzáadott cukor, sem édesítő
Japánban már ősztől árulják a 70 százalékos étcsokis KitKatet, ami már cukrozás nélkül édes – a kakaóbabot borító terméshús új felhasználási módjának köszönhetően.
Félre, aszpartám, le veled, szacharin! Feltalálták a szupercukrot, amiből kevesebb kell
A cukorból azért kell olyan sok, mert nem elég hatékonyan fejti ki ízhatását. Izraelben feltaláltak egy eljárást, amellyel 40 százalékkal kevesebb cukorral érhető el ugyanaz az íz. A német Südzucker ráharapott az ötletre.