Rontja a memóriát és a tanulási képességet a fiatalkori cukorevés
A gyerekek és a tinédzserek a hozzáadott cukor legnagyobb fogyasztói, még akkor is, ha széles körben ismertek a cukorban gazdag táplálkozás egészségügyi hátulütői. Kevésbé közismert, hogy a fokozott gyerekkori cukorfogyasztás az agy fejlődését is befolyásolja. Egy új kutatás arra jutott, hogy ez a hatás a tanulásban és az emlékezésben fontos szerepet betöltő hippokampusz területén jelentkezik.
A Georgiai Egyetem és a Dél-Kaliforniai Egyetem közös kutatásában rágcsálókon mutatták ki, hogy a serdülőkori fokozott cukorbevitel hátrányosan befolyásolja a felnőttkori teljesítményt a tanulási és memóriateszteken. Sőt az is kiderült, hogy a bélbaktériumok összetételének megváltozása állhat a jelenség hátterében.
Utóbbi lehetőséget az is alátámasztja, hogy a kutatók megállapítása szerint a memóriafunkciók hasonló hiányossága figyelhető meg olyan – cukrot soha nem fogyasztó – állatokon, amelyeknek a bélrendszerében elszaporodtak a gram-negatív anaerob Parabacteroides nemzetségbe tartozó baktériumok. A kutatást a Translational Psychiatry folyóiratban publikálták március végén.
Mint Emily Noble, a Georgiai Egyetem docense, a tanulmány első szerzője elmondta, a korai életszakaszban fogyasztott cukor növelte a rágcsálókban a későbbi Parabacteroides-szintet, és minél magasabb volt ez az érték, annál rosszabbul teljesítettek az állatok a teszteken. A baktériumfajta önmagában, a cukor nélkül is kiváltotta ezt a hatást, és mint a kísérletekből kiderült, más memóriafunkciókat is károsított.
11 százalékos cukoroldat = üdítők
A jelenlegi amerikai irányelvek azt javasolják, hogy a naponta bevitt kalóriáknak kevesebb mint 10 százaléka származzon cukorból, ám a közegészségügyi hatóság, a CDC adatai szerint a 9-18 éves gyerekek által elfogyasztott kalóriák igen nagy része származik édesített italokból.
Mivel a hippokampusz a kamaszkor végéig fejlődik, és szerepe van egy sor kognitív funkcióban, a kutatók meg akarták tudni, mennyire teszi sebezhetővé ezt az agyi területet a cukorban gazdag diéta a mikrobiomon keresztül. Ennek érdekében a fiatal patkányok egy csoportjának a normál táp mellé 11 százalékos cukoroldatot adtak enni, ami nagyjából megfelel a kereskedelmi forgalomban lévő üdítők cukortartalmának. Később a kutatók a hippokampuszt megdolgoztató feladatokat végeztettek a patkányokkal, hogy megvizsgálják, mennyire képesek visszaemlékezni a kontextusra, amelyben egy ismerős tárgyat láttak korábban (ezt nevezik kontextusfüggő epizodikus emlékezetnek).
Noble szerint a kísérletben gyengült ez a képesség azoknál a patkányoknál, amelyek korai életszakaszukban cukrot ettek: kevésbé voltak képesek felismerni, hogy egy tárgy újdonság volt-e egy adott kontextusban, vagy sem. A cukormentesen etetett patkányoknak ez a feladat nem okozott gondot.
A másik hippokampusz-függő memóriafunkciónál azonban nem találtak különbséget a cukorral etetett patkányok és a kontrollcsoport teljesítménye között. Itt az alapvető felismerő emlékezet teljesítményét vizsgálták, magyarán az állat képességét arra, hogy felismerjen egy korábban már látott dolgot.
Kártékony baktériumok
A jelenség mikrobiális hátterét további elemzés tárta fel. A nagyobb cukorfogyasztás miatt elszaporodtak a bél mikrobiomjában a Parabacteroides fajok, és az is bizonyította, hogy ez vezethet a csökkent emlékezőképességhez, hogy a cukormentesen táplált, de Parabacteroidesszel dúsított patkányok memóriafunkciói is romlottak. Ennek a csoportnak a tagjai a hippokampusztól függő és attól független memóriafeladatokban is rosszul teljesítettek.
Noble szerint további kutatás állapíthatja meg, hogy milyen speciális úton-módon fejti ki hatását ez a bél-agy jeladás. „Az a kérdés, hogy vajon tényleg ezek a baktériumpopulációk változtatják-e meg az agy fejlődését. Ha megtudjuk, hogyan befolyásolják az agy fejlődését a bélben élő baktériumok, az azt is elárulja majd, milyen bakteriális kontextusban tud az agy egészségesen fejlődni.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: