Jóval erősebb antitestes védelmet váltott ki időseknél, ha 12 hetet vártak a Pfizer két adagja között

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az Egyesült Királyságban nagy vitát váltott ki a döntés, amikor már decemberben átálltak a jóval hosszabb szünetre a Pfizer-vakcinák egy-egy adagja között, a klinikai vizsgálatokban javasolt három hét helyett tizenkét hetet kihagyva. 

Ezt elsősorban annak érdekében tették, hogy a lakosság minél nagyobb hányada jusson hozzá legalább egy adag koronavírus elleni oltáshoz. Azóta azonban arról is gyűlnek az empirikus bizonyítékok, hogy a második adag beadása előtti hosszabb kivárás a vakcina védő hatását is fokozhatja. A Financial Times pénteken adott hírt a Birminghami Egyetem és az angliai közegészségügyi hatóság kutatásáról, amely idős, 80-99 éves beoltottak körében vizsgálta az antitestes reakciót úgy, hogy 3, illetve 12 hét telt el a két adag között. Kiderült, hogy körükben a 12 hetes kivárás markánsabb antitestes védelmet eredményezett.

A birminghami kutatók szerint eredményei egyértelműen megerősítik, hogy helyes volt a decemberi döntés. Gayatri Amirthalingam, a közegészségügyi hatóság epidemiológusa, a szakértői ellenőrzés (peer-review) nélküli tanulmány egyik szerzője szerint akkoriban még vakmerő lépésnek tűnt fittyet hányni a hivatalos ajánlásra az életmentés érdekében. 

A vizsgálatba bevont 172 80 év fölötti ember mindegyike megkapta a Pfizer/BioNTech vakcina két dózisát, közülük 99-en három hét kihagyással, 73-an pedig 12 hetes szünettel.

A későbbi antitestvizsgálatokból kiderült, hogy azoknak a szervezetében, akiknél hosszabb periódus maradt ki a két adag között, jóval több, átlagosan 3 és félszer annyi antitest termelődött a második oltás után 2-3 héttel, mint azoknál, akiket a hivatalos ajánlás szerint oltottak be. Azt egyelőre nem tudják a kutatók, hogy vajon ez a megnövekedett antitestszint meddig tart ki, illetve hogy lefordítható-e a SARS-CoV-2 elleni hatékonyabb védelemre. Paul Moss, az egyetem hematológusprofesszora ennek ellenére bizakodó, szerinte az eredményeik alapján alakítható lenne a globális oltási stratégia. Ha növelnék a két adag közötti időt az idősebb beoltottaknál, talán a későbbi emlékeztető oltásokra is kevésbé lenne szükség – mondta.

Három hét kihagyással több T-sejt termelődött – egy ideig

A sejtes immunitást illetően az eredmények kevésbé voltak egyértelműek. A 3 hetes kihagyással beadott második adag esetén a SARS-CoV-2 elleni T-sejtek gyorsabban termelődtek, mint amikor 12 hetes szünetet tartottak, és magasabb szintet is értek el, utána azonban gyorsabb volt a hanyatlás. 15 héttel az első adag után már mindkét csoportnál hasonló mennyiségű T-sejtet találtak a kutatók.

Helen Parry hematológus, a tanulmány első szerzője szerint ebből még nem lehet egyértelmű következtetést levonni a különféle adagolásokkal elérhető sejtes immunitásra nézve, éppen ezért továbbra is vizsgálni fogják a kísérleti alanyok vérét, és megnézik, hogy hat hónap múlva hogy állnak az antitest- és T-sejt-szintjeik.

Eleanor Riley immunológus és infektológus, az Edinburgh-i Egyetem tanára – aki nem vett részt ebben a kutatásban – ugyancsak úgy látta, hogy a birminghami vizsgálat adatai szilárdan alátámasztják a brit gyakorlat helyességét, azaz hogy érdemes késleltetni a második adagot, amennyiben a vakcinák korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, a veszélyeztetett populáció pedig jelentős. A hosszabb távú utánkövetés pedig segít majd megállapítani, hogy a vakcinaadagok milyen időzítése lenne optimális a jövőben a járvány elleni minél hatékonyabb védekezéshez.

Az angliai közegészségügyi hatóság pénteken közzétett számításai szerint az oltások 11700 60 év fölötti ember COVID-19 miatti halálát előztek meg április végéig az Egyesült Királyságban, emellett mintegy 33 ezer 65 évnél idősebb brit nem került kórházba koronavírussal a vakcináknak köszönhetően.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: