Az Oxfordi Egyetem pénteken bejelentette, hogy új kutatóintézetet alapít Pandémiás Tudományok Központja néven, amely az egyetem globális kutatói együttműködéseire alapozva igyekszik majd összefogni azokat a tudományágakat, amelyek fontosak lehetnek a jövő világjárványainak időben történő felismerésében, a rájuk való felkészülésben és a védekezési stratégiák kialakításában.

„A mostani világjárvány megmutatta, hogy az oxfordihoz hasonló kutatóegyetemek milyen egyedi módon járulhatnak hozzá a pandémiákra való felkészültséghez. A fertőzéses betegségek kutatásának és az adattudományok több évtizedes múltjára és régóta tartó nemzetközi partnerségekre építkezünk, gyorsan tudunk alkalmazkodni és cselekedni. Az ipari szereplőkkel és a közegészségügyi szervekkel együtt biztosítani tudjuk, hogy a világot soha ne érje többé felkészületlenül egy hasonló esemény” – idézi az egyetem közleménye Louise Richardson rektort.

A pandémiás kutatóközpont számos terület elismert szakembereit tereli egy közösségbe, így a fertőzéses betegségek, a vakcinafejlesztés, az immunológia, a strukturális biológia, a diagnosztika, a gyógyszerfejlesztés, a klinikai vizsgálatok, az adattudomány, a közegészségügy, a társadalomtudományok és a politikatudomány kutatóit és szakértőit is.

Az intézet a tervek szerint három alapvető területre fókuszál majd:

• a kórokozókra és a fertőzöttekre vonatkozó adatok és ismeretek közel valós idejű nyomon követésére, és globálisan elérhetővé tételére;
• a kutatások valódi megoldásokká fordítására, hatékony és biztonságos egészségügyi technológiák, diagnosztikai eszközök, gyógymódok és vakcinák fejlesztése és elosztása révén;
• és a tudományba vetett hit és bizalom erősítésére, olyan módszerek kutatásával, amelyek javíthatnak a társadalmi és politikai részvételen, rugalmasságon és érzékenységen.

„Könnyű elhessegetni a gondolatot, hogy a mostaninál mennyivel komolyabb pandémiák is kialakulhatnak. Léteznek olyan kórokozók, amelyek 35-50 százalékos mortalitással rendelkeznek – képzeljük el, ha egy ilyen vírus okoz világjárványt, ahol minden harmadik fertőzött meghal. Azzal, hogy most a tudományba fektetünk, biztosítani tudjuk a rugalmasságunkat, a globális gazdasági stabilitást és az egészségügyi biztonságot a következő generációk számára” – mondta John Bell, az Oxfordi Egyetem orvosi karának egyetemi tanára.

A következő hónapokban 500 millió font befektetést szeretne összeszedni az egyetem filantróp üzletemberektől és hírességektől, vállalati partnerektől és különböző kormányoktól a kutatóközpont megalapításához. A központ első igazgatója az egyetem új fertőzéses betegségeket kutató intézetének professzora, Peter Horby Lesz, aki a SARS- és MERS-járványoktól az ebolán át a madárinfluenzáig számos járvány kutatásában részt vett.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2019-ben többször figyelmeztették a világot egy új járványra, csak senki nem vette komolyan

Bodnár Zsolt tudomány 2020. április 24.

Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.

Idén lenne 250 éves a magyarországi tisztiorvosi szolgálat, ha nem darálják be 5 évvel ezelőtt

Vajna Tamás gazdaság 2020. április 1.

„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.

Ha kitörne egy világméretű járvány, az ausztrálok járnának jól

Dippold Ádám tudomány 2019. október 4.

Az Otagói Egyetem szerint még egész jól állnak az Új-Zélandiak és az izlandiak is, aki viszont nem szigeten él, annak van egy rossz hírünk.