Európában is átveheti az uralmat a delta vírusvariáns

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Mára több mint 74 országban azonosították a koronavírus B.1.617.2 vírusváltozatát, vagyis a delta, korábbi nevén indiai variánst, amelyik az Egészségügyi Világszervezet szerint rövid időn belül világszerte a domináns vírusvariánssá nőheti ki magát. Az elsőként Indiában azonosított mutáció mára Nagy-Britannián kívül dominánssá vált Portugáliában, megjelent Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában is, és az elemzések szerint fokozatosan Európában is átveheti az eddigi variánsok helyét. 

Hatására Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban elrendelt szigorú karantént. A dél-kínai Kuangcsou bizonyos körzeteiben tízezrek szorultak ismét lakásaik falai közé, miközben önvezető járművek szállítják ki hozzájuk az ételt, és 60 drón felügyeli felettük körözve, hogy senki ne hagyja el a lakását. 

Egyre közelebb

Az Egyesült Államokban Scott Gottlieb, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet korábbi vezetője szerint kéthetente megduplázódnak a delta variáns esetszámai, de a valóságban még ennél is gyorsabb lehet a terjedés. Eric Topol, a Scripps Research Institute kutatója két napja Twitterén azt írta, csak az elmúlt hétben 10 százalékról 19 százalékra emelkedett a vírusvariáns jelenléte az országban.

Az átoltottságban rendkívül alacsony szinten álló Oroszországban is drasztikusan emelkedni kezdtek a fertőzésszámok, főleg Moszkvában, ahol az elmúlt két hétben megháromszorozódott az esetszám, és a város tisztségviselői 5000 kórházi ággyal bővítették a COVID-kórházakat, néhány helyen kötelezővé tették az oltást, és elkezdték visszavezetni a korlátozásokat: péntekig bezárólag 17 régióban léptettek újra életbe szigorításokat, Moszkvában pedig bezárták a futball-Eb miatt megnyitott szurkolói zónákat is.

A vírus genetikai változásait nyomon követő Gisaid adatbázisa alapján a Financial Times kiszámolta, hogy a Portugáliában szekvenált COVID-19 fertőzések 96 százaléka már a delta számlájára írható, és mára több mint 20 százalékot tesz ki Olaszországban, 16 százalékot pedig Belgiumban. Az Operatív Törzs osztrák változata szerint náluk jelenleg a fertőzések 6,3 százaléka köthető a deltához, és arra figyelmeztettek, hogy a vírusvariáns már a nyáron „rendszerszintű kockázatot” jelenthet. Magyarországon a hivatalos adatokban nem teszik közzé, hányan kaphatták el az új vírusváltozatot, a számok alapján csak annyit lehet valószínűsíteni, hogy tömegesen az osztrákokhoz hasonlóan még hozzánk sem ért el a delta.

Az oltatlanokra nézve fertőzőbb, és gyorsabban okoz súlyos tüneteket

Az Egészségügyi Világszervezet május 11-én minősítette „aggodalomra okot adó variánssá” a B.1.617.2-t, amely a kutatók szerint a koronavírus-fertőzés eddigi tüneteihez képest inkább hasi fájdalmakat, szédülést, hányást, étvágytalanságot, ízületi fájdalmakat és hallásvesztést okoz. A kutatók szerint pedig egyértelműen az eddigieknél fertőzőbb változatról van szó: a Public Health England (PHE) adatai szerint a delta variáns 64 százalékkal jobban növeli a közösségi terjedés esélyét, mint az alfa, vagyis a B.1.1.7 variáns, pedig az eredeti, Vuhanban azonosított kórokozónál már az is gyorsabban terjedt. A PHE június 18-án már több mint 75 ezer esetről számolt be az Egyesült Királyságból, ez 33 ezerrel több, mint a június eleji időszakban. A fertőzöttek nagyobb hányada viszont csak egy oltást kapott, vagy egyáltalán nem oltották be.

A legújabb információk szerint már megjelent a delta variáns még fertőzőbb mutációja is, az úgynevezett delta plusz vagy AY.1 vírusváltozat, amelyet egy rövid ideig nepáli variánsnak is neveztek. Ez a variáns a tüskefehérje K417N mutációját hordozza, amellyel a kutatók az elsőként Dél-Afrikában felfedezett béta (B.1.351) variáns esetén találkoztak. Deepti Gurdasani, a londoni Queen Mary Egyetem klinikai epidemiológusa szerint valószínűleg ez a mutáció lehet a felelős azért, hogy a vírus könnyebben kikerüli az oltások generálta immunválaszt, és még fertőzőbbé teheti a kórokozót. Jelenleg a PANGO Lineages nevű, a SARS-CoV-2 génszekvenciák besorolására szolgáló weboldal szerint ebből azonban kevés bukkant fel.

Arról egyelőre kevés információ érhető el, hogy a delta variáns halálosabb-e a korábbi változatoknál. Annyi tudható, hogy az Egyesült Királyságban február 1. és június 18. között összesen 73 ember halálát okozta a delta variáns, ami 0,1 százalékos halálozási rátát jelent, ez pedig az alfa variáns 1,9 százalékos rátájához képest jelentős csökkenés. Ez annak is betudható, hogy a delta variánssal inkább a fiatalabbak fertőződnek meg. Mindenesetre ettől még könnyen előfordulhat, hogy a beteg súlyos tüneteket mutat, és kórházi kezelésre van szüksége. Sőt, a Lancet folyóiratban június 14-én megjelent tanulmány szerint, amelyben a kutatók április és június között 5,4 millió, Skóciában élő ember adatait elemezték, a delta változat esetében az alfa variánshoz képest közel kétszer nagyobb a kórházba kerülés kockázata.

Kuangcsouban az egészségügyi tisztségviselők arról számoltak be, hogy a delta variánssal fertőzött páciensek 12 százaléka a tünetek megjelenését követő 3-4 napon belül került súlyos vagy életveszélyes állapotba, vagyis majdnem négyszer gyorsabban, mint a korábbi járványkitöréseknél.

Egy oltás nem véd, kettő viszont nagyon is

A PHE májusi adatai szerint a koronavírus elleni vakcinák első adagja – Nagy-Britanniában ez elsősorban Pfizer és AstraZeneca, kisebb mennyiségben Moderna és Janssen oltásokat jelent – általában véve kevésbé hatásos a delta variáns esetén, mint az eddigieknél. A tünetes fertőzés elleni védelmet a második adag viszont már a kutatók által átlagosan mért 33 százalékról 81 százalékra növeli.

A korábban említett skót kutatás arról számolt be, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina két adagja 79 százalékos védettséget nyújt két héttel a második oltást követően, míg az AstraZeneca oltóanyaga 60 százalékosat. Ez az alacsonyabb érték a kutatók szerint viszont amiatt lehet, hogy az AstraZeneca esetén több időt vesz igénybe az immunitás kialakulása. Egy héttel ezelőtt mindenesetre még biztatóbb eredményeket közölt a PHE. Felmérésük arra jutott, hogy a Pfizer oltóanyaga a delta variáns esetén is 96 százalékban véd a kórházba kerüléstől, míg az AstraZenecánál ez az arány 92 százalék - abban az esetben, ha valaki mindkét adagot megkapta az oltásból.

Aggasztó ugyanakkor, hogy Izraelben is felütötte a fejét a delta variáns, méghozzá két általános iskolában. A közel-keleti állam júniusban kezdte el oltani a 12-15 éveseket, akik így még nem élvezik az oltás jelentette védelmet. Észak-Izraelben 44 diák, egy Jeruzsálem közelében lévő iskolában 11 diák fertőződött meg nagy valószínűséggel a delta variánssal. A kormányzat hétfőn arra kérte a 12-15 éveseket, hogy minél előbb oltassák be magukat.

Felpörgő oltási kampányok

Mivel az elmúlt hónapban az Egyesült Királyság területén megháromszorozódtak a koronavírusos esetek, és a delta variáns teljesen átvette az uralmat, a kutatók és az egyes országok vezetői árgus szemekkel figyelik, mi történik a briteknél, és milyen esetleges intézkedésekkel lehetne elejét venni az esetszámok újbóli emelkedésének.

Az első és legfontosabb a vakcináció. Mivel az Egyesült Királyságban jelenleg 47 százalékos az átoltottság, és még messze vannak a nyájimmunitástól, a kormány elkezdte felpörgetni az oltási kampányt. Egyrészt lerövidítik a két oltás közötti időt, valamint minden 18 év feletti brit számára lehetővé teszik az oltakozást, sőt az egészségügyben és az idősgondozásban kötelezővé tennék a vakcina felvételét.

Kínában szintén dübörög az oltási kampány: a hírek szerint naponta 20 millió embert oltanak be, és már több mint 900 millió beadott dózisnál tartanak, ami a kínai populáció mintegy harmadának elegendő. Valójában ez lesz a kínai oltások, a Sinopharm, Sinovac és társai nagy hatásossági tesztje, ezért érdemes figyelni a Kínából érkező információkat.

Moszkvában néhány napja a fodrászoktól a tanárokon át a taxisokig több mint kétmillió, ügyfelekkel kontaktusba kerülő munkavállalót köteleztek az oltásra, miután múlt héten a delta variáns hatására 70 százalékkal nőtt a kórházba kerültek  száma, és az orosz főváros egyik alpolgármestere úgy nyilatkozott, a város 2-3 héten belül kifogyhat a kórházi ágyakból. Nem csoda, ha az orosz hatóságok bekeményítettek: Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt szombaton jelentette be, hogy 144 millió oroszból csupán 18 millióan kapták meg az oltást, miközben Oroszország is egyike az Eb házigazdáinak.

Még túl sok a kérdőjel

Nagy-Britanniában az oltási kampány turbófokozatra kapcsolásán túl Boris Johnson kormánya múlt héten amellett döntött, hogy egy hónappal elhalasztja a koronavírus miatti korlátozások enyhítését. Ez számos európai országot óvatosságra inthet: jó néhányan úgy gondolnak jelenleg Nagy-Britanniára, mint a szén-monoxid szintjét tesztelő kanárira a szénbányában. Bruno Lina, a francia kormánynak tanácsot adó lyoni virológus a Financial Times-nak például azt mondta, a brit döntések laboratóriumként szolgálnak egész Európának.

Mivel azonban a delta variánsról egyelőre túl kevés információ áll a tudósok rendelkezésére, és a terjedéséről sem tudnak eleget – Dániába például körülbelül ugyanakkor érkezett meg az új vírusvariáns, mint az Egyesült Királyságba, ott mégis csak az esetek elenyésző százalékát teszi ki a delta –, egyelőre csak találgatni lehet, mi miért történik, és mi lenne rá a megfelelő válaszlépés. Jeff Barrett, a cambridge-i Wellcome Sanger Intézet Covid-19 Genomikai Kezdeményezésének igazgatója szintén úgy véli, továbbra is rejtély, miért terjed más ütemben a delta variáns az egyes európai országokban.

Amiben a legtöbb tudós mégis egyetért, az az, hogy növelni kell a két oltással oltottak számát, és csökkenteni a vírus terjedését. Lina szerint az üzenet világos: ennek még nagyon nincs vége.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: