A modern ember genetikailag legfeljebb csak 7 százalékban ember
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a mai emberek genomja, vagyis DNS-ben kódolt teljes örökítőanyaga jelentős átfedést mutat az őseinkével – a Max Planck Intézet szerint például a neandervölgyi gének körülbelül 30 százalékát hordozzuk ma is –, de a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói most azt is megállapították, hogy a modern ember sokkal kisebb arányban rendelkezik egyedi, csak rá jellemző genetikai információval, mint eddig gondolták.
A genetikus és evolúcióbiológus kutatók 279 modern emberi, két neandervölgyi és egy gyeniszovai emberi genom vizsgálata során egy algoritmus segítségével állapították meg, hogy a mai ember genomja – a különböző határértékek alapján – legalább 1,5 és legfeljebb 7 százalékban egyedi, vagyis túlnyomórészt olyan DNS-ekkel rendelkezünk amit még az őseinktől örökültünk.
„Az ilyen eredmények miatt fordulnak el a tudósok egyre inkább attól a nézettől, hogy a mai emberek olyan nagyon különböznének a neandervölgyiektől” – mondta a kutatást vezető Nathan Schaefer.
Ez a néhány százaléknyi DNS felelős minden olyan változásért, ami az elmúlt 600 ezer évben az emberi evolúció során történt, leginkább az idegrendszer és az agy fejlődésében. A kifejezetten modern emberi DNS-régiók vizsgálata során a kutatók olyan allélcsoportokat találtak, amelyek a sejtek adhézióját, a neuronok növekedését és a szinapszisok fejlődését segítő gének evolúciójáról tanúskodnak. Emellett számos olyan mutációt fedeztek fel, amelyek elősegítették az idegsejtek vándorlását és az agy megtisztítását a mérgező anyagoktól.
A tanulmány azt nem fejti ki, hogy a neandervölgyi és gyeniszovai emberekkel közös DNS-eink milyen funkciókat határoznak meg, és Schaefer szerint az ilyen kapcsolatot nem is olyan egyszerű megtalálni. Elmondása szerint korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a korai emberek és a modern emberek őseinek keveredése idején az immundrendszerhez köthető gének alléljai öröklődtek tovább, vagyis például a neandervölgyiek immunrendszere már hasonló lehetett a modern emberéhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
A nagy genetikai őskeresés
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?