Új-Zéland a legjobb hely, hogy átvészeld az emberi civilizáció összeomlását
Klímaváltozás, természetpusztítás, pénzügyi válság, járvány, növekvő politikai feszültség, esetleg ezek mind együtt – van néhány lehetőség, hogy az emberi civilizáció egyszer csak véget érjen, egyes előrejelzések szerint már 2040-ben. Kutatók most a Föld országait rangsorolták abból a szempontból, hol lehet a legnagyobb eséllyel túlélni a nagy összeomlást. Az első helyeken Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Tasmánia, az ausztrál szigetállam, valamint Írország végzett, eben a sorrendben.
Mint látható, a mérsékelt égövi, nem túl nagy népsűrűségű szigetek bizonyultak a legjobbnak a túlélés szempontjából. A rangsorhoz olyan szempontokat vettek figyelembe, hogy
- a terület mennyire képes élelemmel ellátni az ott élő populációt,
- mennyire védhetők a határai a tömeges bevándorlástól,
- alkalmas-e annyi áram termelésére, ami ellátja a lakosságot,
- és elfér-e ott némi gyártási kapacitás is.
A Sustainability című folyóiratban július 21-én publikált kutatás brit szerzői szerint a mostani modern, energiaintenzív ipari tevékenységen alapuló civilizáció valójában anomália az emberi történelem nagy részéhez képest, és egyre látványosabb, hogy ez így nem fenntartható, sőt az emberiség helyzete már veszélyesnek nevezhető, az emberi tevékenység egyre több területén növekszik az összeomlás kockázata. Azokat a helyeket, amelyek az előrejelezhető jövőben is nagyobb populációk számára lesznek élhetők, a szerzők úgy is nevezik, hogy „mentőcsónakok az összeomlásban”.
A felsoroltak mellett – klimatikus okokból és az ipar, energiagazdálkodás fejlettségét tekintve – olyan területek lesznek még élhetők a közepesen távoli jövőben, mint Skandinávia és Patagónia. Észak-Kanada és Oroszország is lakható maradhat, akárcsak a kisebb szélességi körökön, de hegyi régiókban fekvő területek. Ezek azonban nem elég elszigeteltek, így nagy tömegek bevándorlásra kell felkészülniük a Föld élhetetlenné vált területeiről.
Aled Jones professzor, az Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének munkatársa szerint tanulmányuk megmutatja, milyen tényezőkben kell erősödniük a Föld országainak, hogy felkészülhessenek a jövő kihívásaira. Norvégia például sok szempontból ideális hely lenne a túlélésre, mert jó klímájú, bőven el van látva energiaforrással, fejlett az ipara, és elszigetelt. Az azonban, hogy nagyon kicsi az országban a mezőgazdasági területek aránya, veszélyezteti a fenntarthatóságát abban a jövőben, amikor már 4 Celsius-fokkal lesz nagyobb a globális átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtt. Németországban az ipar, a mezőgazdaság, az energiagazdálkodás is fejlett, azonban elszigeteltnek egyáltalán nem nevezhető.
Jones nem lepődött meg, hogy Új-Zéland szerepel a listájukon. A koronavírus-járványt is remekül átvészelő országban évek óta vásárolják fel a földeket szílicium-völgyi milliárdosok, mégpedig azért, hogy az összeomlásra készülve bunkereket építsenek. Azon azonban csodálkoztak, hogy az Egyesült Királyság is erősnek és ellenállónak bizonyult a számításaik szerint, mert sűrűn lakott, hagyományosan külföldi beszállítókra támaszkodik az ipara, és a megújuló energiákra való átállásban sem volt éppen a leggyorsabb, élelmiszer-ellátásának pedig csak a fele alapul a hazai mezőgazdaságon. A kutatás szerint ugyanakkor megvan benne a potenciál, hogy átvészelje a nagyobb sokkokat.
Új-Zéland elsősége azon múlt, hogy a geotermikus és a vízenergiára is támaszkodhat, nagy mezőgazdasági területekkel rendelkezik, és alacsony a népsűrűsége.
Jones szerint szerencsénk van, hogy az elmúlt 1-2 évtized válságai – a pénzügyi és az egészségügyi krízis és a természeti csapások – nem egy időben érkeztek. A koronavírus-járvány mindenesetre megmutatta szerinte, hogy a kormányok képesek gyorsan cselekedni, ha a válság már tényleg a nyakukban van. „Érdekes, hogy milyen gyorsan le tudták zárni a határokat.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az emberiség sorsa a 2020-as években: együttműködsz vagy meghalsz
Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.
Könnyen lehet, hogy beválik az MIT tudósainak 1972-es jóslata, és 2040-re összeomlik az emberi civilizáció
Gaya Herrington, a KPMG vezető elemzője tanulmányában összevetette a múlt századi prognózist a friss empirikus adatokkal, és arra jutott, hogy jó úton járunk az összeomlás felé.
Újabb gyökeres átalakulás küszöbén áll a világ
A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?
