Valami olyasmi történt most Bangkokban, ami 1985-ben Mexikóvárosban is: a tragédia az alacsony frekvenciájú szeizmikus hullámok miatt következett be, amelyek több száz kilométerre is kifejthetik a hatásukat.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.
Rangsorolták a Föld országait abból a szempontból, hol ússza meg az ember a legnagyobb eséllyel az emberi társadalmak pusztulását. Az a rossz hír, hogy a legjobb helyek mind szigetek.
Gaya Herrington, a KPMG vezető elemzője tanulmányában összevetette a múlt századi prognózist a friss empirikus adatokkal, és arra jutott, hogy jó úton járunk az összeomlás felé.
Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.
Bár az egyes államok sokszor lassan hozzák nyilvánosságra, vagy egyenesen titkolják, hogy mekkora gazdasági visszaeséshez vezetett eddig a válság, és mi jöhet még, a magáncégek által közölt, valós időben követhető adatokból látványosan kirajzolódik a csökkenés mértéke.