A Floridai Természettudományi Múzeum kutatói egy frissen megjelent tanulmányukban megcáfolták azt a korábbi elképzelést, hogy az urbanizáció hatására csökken az emlősök testmérete. Ezt azért gondolták így, mert általánosságban jellemző, hogy a melegebb éghajlaton élő emlősök kisebbek, a városok környékén pedig melegebb van, de úgy tűnik, hogy ennek épp az ellenkezője igaz.

A kutatók több mint 140 ezer városi és vidéki emlős testméretének összehasonlítása után arra jutottak, hogy a városban élő állatok hosszabbak és kövérebbek, mint vidéki fajtársaik. A vizsgált mintában száznál is több faj egyedei szerepeltek, amelyeket az elmúlt nyolcvan évben gyűjtöttek be.

Robert Guralnick, a múzeum kurátora meglepőnek nevezte a felfedezést, de hozzátette, hogy az urbanizáció evolúciós szempontból egy viszonylag új fejlemény, ezért nem várható el, hogy a hidegebb éghajlat és a nagyobb testtömeg összefüggéséről szóló Bergmann-szabály ezekre a körülményekre is érvényes legyen. A kurátor szerint a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy az ember milyen nagy hatást gyakorol a környezetére.

Máskülönben összemennek

A kutatók nagyjából egy évtizede figyeltek fel arra, hogy az állatok kezdenek összemenni, ezért pedig – a Bergmann-szabálynak megfelelően – a klímaváltozást, végső soron pedig az emberi beavatkozást okolták. Számos madár, hal és emlős egyedein figyelték meg, hogy csökkent a testméretük, ez pedig a feltételezések szerint ahhoz vezet, hogy az összezsugorodott állatok utódai is kisebb termetűek lesznek. Ez katasztrofális következményekkel járhat a faj túlélésében, de nem jó a ragadozóknak sem, amelyeknek jóval többet kell vadászniuk ahhoz, hogy megfelelő élelemhez jussanak.

Guralnick szerint az eddigiekben figyelmen kívül hagyták az urbanizáció testméretre gyakorolt hatását. Maggie Hantak, a tanulmány vezető szerzője szerint ráadásul a különböző fajok különbözőképpen reagálnak az élőhelyük változásaira: azok az állatok, amelyek téli álmot alszanak, érzékenyebbek a hőmérséklet változásaira, és ezek az állatok jellemzően kisebb termetűek lesznek, ahogy alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.

A városi környezet amellett, hogy számos veszéllyel jár, sok faj számára igazán csábító lehet: kevés a ragadozó, élelem viszont bőven akad, bár Hantak szerint az még kérdéses, hogy a szemétben tobzódó opportunista állatok egészségére hosszabb távon milyen hatással lesz az urbánus életmód.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egymástól lesik el a trükköket a kukabúvár kakaduk

Dippold Ádám majom 2021. július 23.

A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

Schneider Zoltán vélemény 2021. május 27.

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

Az élőlények és a városok közös elmélete

Szilva Attila gazdaság 2019. augusztus 26.

Létezhet-e 200 méteres ember? Létezik-e felső határ az állatok méretére? Létezik-e maximális méret a városokra nézve? Meddig nő és meddig él egy élőlény? Meddig nő és él egy város? Létezik-e mindezekre valamilyen matematikai képlet?