Ne próbáld ki otthon, de sokkal erősebb immunitást vált ki a koronavírus-fertőzés, mint az mRNS vakcinák két adagja

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Amikor minél több embert kellene meggyőzni arról, hogy oltassa be magát a koronavírus ellen a fertőzés súlyos következményeit megelőzendő, nem jön túl jól az az új izraeli vizsgálat, amely szerint a vírussal való megfertőződés nemhogy jobban véd a SARS-CoV-2 delta változatától, mint a vakcina, hanem egyenesen sokkal jobban véd. Igaz, az eredmény egyelőre csak preprint formában látott napvilágot, és számos korlátja is van a tanulmánynak.

A nagymintás izraeli vizsgálatot végző kutatók a „ne próbáld ki otthon” figyelmeztetéssel látták el a kutatást, azaz nem javasolják, hogy a delta variáns elleni erősebb védelem reményében COVID-partik szerveződjenek, még akkor sem, ha adataik szerint a SARS-CoV-2-vel való fertőződés jóval masszívabb immunvédekezést vált ki a testben, mint két Pfizer/BioNTech oltás. Vizsgálatuk szerint a fertőzést leküzdők utóbb sokkal kisebb valószínűséggel fertőződtek meg az először Indiában felbukkanó variánssal, mint a beoltottak, illetve ha egyszer elkapták, ritkábban fordultak elő körükben kórházi ápolást igénylő tünetek, vagy egyáltalán bármilyen tünetek.

A tanulmány rámutat az emberi immunrendszer szuperképességeire, ugyanakkor – mint azt a fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők hangsúlyozzák – a koronavírus elleni oltóanyagok ettől függetlenül erős védelmet nyújtanak a súlyos, akár halálos megbetegedés kialakulása ellen. A beoltatlan emberek szándékos (ön)megfertőzése az immunhatás reményében pedig óriási kockázatot jelentene, akár bele is lehet halni – hívta fel a figyelmet Michel Nussenzweig, a New York-i Rockefeller Egyetem immunológusa, aki a SARS-CoV-2-re adott immunválaszokat kutatja, de az izraeli tanulmány elkészítésében nem vett részt.

A fertőzötteknek is jól jön az oltás, de talán túlzás a két adag

Az izraeli kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akik korábban átestek koronavírus-fertőzésen, de utána egy adagot a Pfizer-vakcinából is kaptak, erősebb az újrafertőződés elleni védelem, mint azoknál, akik valaha elkapták a vírust, de nem oltatták be magukat. 

A szakértő kutatók ellenőrzésén még nem átesett tanulmány eredményei mindenesetre felvetik a kérdést, hogy a korábbi koronavírus-fertőzötteknek vajon feltétlenül meg kell-e kapniuk a Pfizer- vagy a Moderna-vakcina mindkét adagját. A jelenlegi amerikai ajánlás például nekik is két adagot javasol, és ez az eljárás Magyarországon is. Ugyanakkor vannak kutatók, akik megkérdőjelezik ennek szükségességét, és több országban, így például Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Izraelben csak egy vakcinadózist kapnak azok, akik átestek a fertőzésen.

Izrael elsőként pörgette fel a koronavírus elleni oltási programot, és bár a lakosság 60 százalékos átoltottságával ma már nincs a legelsők között, számos hasznos adattal tudott szolgálni a járványügyi szakembereknek. Ezúttal több tízezer izraeli állampolgár kórtörténetét vonták be a kutatásba, nyomon követve fertőzöttségüket, tüneteiket, az esetleges kórházi ápolásukat június 1-je és augusztus 14-e között, amikor Izraelben tetőzött a delta variáns (a fertőzésszám egyébként továbbra is növekszik az országban, és nemrég meghaladta a januári csúcsot is.) A kutatás szerzői szerint ez az eddigi legátfogóbb vizsgálat, amely a természetes és a vakcinával előidézett immunitás hatásait veti össze.

Fotó: JACK GUEZ/AFP

Nussenzweig és más kutatók is meggyőzőnek tartják a vizsgálat eredményeit. „Tankönyvi példája annak, hogy a természetes immunitás mennyivel jobb, mint az oltás. Tudomásom szerint a COVID-19 kontextusában ezt először sikerült egyértelműen kimutatni” – mondta például Charlotte Thalin, a Karolinska Intézet Danderyd kórházának gyakorló orvosa és immunológus kutatója, az új koronavírusra adott immunválaszok szakértője.

Ugyanakkor Thalin és más kutatók sem győzik elégszer elmondani, hogy a beoltatlanok számára a szándékos fertőződés akár életveszélyes is lehet, vagy ha mást nem, a hosszan elhúzódó, kellemetlen tünetekkel járó „hosszú COVID” kialakulását kockáztatják. Marion Pepper, a Washingtoni Egyetem immunológusa szerint a tanulmány felvonultatja a természetes immunitás előnyeit, ugyanakkor a jelek szerint nem veszi figyelembe, hogy mit művel a vírus a szervezettel, amíg idáig eljutunk. Világszerte több mint négymillióan haltak bele a COVID-19 következményeibe, és egyáltalán nem kizárható, hogy akár a delta, akár más változatok nagyobb halálozással járnak.

Az elemzés a Maccabi Egészségügyi Szolgálat adatbázisán alapul, amely mintegy 2 és fél millió izraeliről tárol információkat. A szolgálat KSM nevű kutatási és innovációs szervezete által elvégzett vizsgálat főbb megállapításai a következők voltak:

  • A januárban és februárban beoltott személyek a nyár első két fél hónapjában 6-13-szor nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a koronavírus-fertőzésen átesett beoltatlanok.
  • Az egyik, 32 ezer ember adatait összehasonlító részelemzés arra jutott, hogy a beoltottak körében 27-szer nagyobb volt a tünetek kialakulásának valószínűsége.
  • A kórházba kerülés kockázata körükben nyolcszor nagyobb volt, mint a beoltatlan egykori fertőzötteké.

Túl kis számok a nagy mintákban

Thalin szerint ezek a különbségek hatalmasak, az immunológus ugyanakkor  arra is figyelmeztetett, hogy az összehasonlításba vont fertőzések és egyéb események száma alacsony volt. Például a 32 ezer fős analízisben a kórházi kezeléseknel úgy jött ki a nyolcszoros arányszám, hogy a beoltottak közül nyolcan kerültek kórházba, míg a fertőzést átvészelő beoltatlanok közül egyetlen személy. A megfertőződés 13-szoros valószínűségét is olyan mintára alapozták, amelyben a 16 ezer beoltott közül 238-an kapták el a vírust (tehát a minta mindössze 1,5 százaléka), míg hasonló számú egykori fertőzött közül 19-en fertőződtek meg újra. 

A valós kockázat tehát a beoltottak körében is rendkívül alacsonynak bizonyult. Ráadásul a tanulmányba bevont fertőzöttek közül senki sem halt meg, ezáltal nem is lehetett összehasonlítani a két csoport halálozási rátáját. Az viszont bebizonyosodott, hogy a vakcinák nagyszerűen védtek a súlyos megbetegedéstől, még ha nem is olyan mértékben, mint a természetes immunitás. Ráadásul a természetes immunitás korántsem tökéletes, bár ritka az újrafertőződés, és a legtöbbször aszimptomatikus, vagy enyhe tünetekkel jár, mégis elő-előfordul súlyos COVID az újrafertőződöttek körében is.

Egy másik elemzésben 14 ezer beoltatlan egykori fertőzött utóéletetét vetették össze egy hasonló számú mintával, amely azonban olyan korábbi fertőzöttekből állt, akik azóta megkapták a Pfizer-vakcina egy adagját. Az adatok szerint a beoltatlanok körében kétszer akkora volt az újrafertőződés valószínűsége.

Eric Topol, az amerikai Scripps Research orvos kutatója szerint „továbbra is alábecsüljük a természetes immunitás jelentőségét, különösen hogy a fertőzés most is jelen van. Ha pedig ezt a védelmet megfejelik egy adag vakcinával, akkor olyan szintre viszik az immunitást, amihez egyetlen jelenleg elérhető oltás sem fogható.”

Nussenzweig szerint a korábban megfertőződött és be is oltott alanyok körében mért adatok megerősítik azokat a laboratóriumi eredményeket, amelyeket az ő kutatócsoportja, valamint a Rockefeller Egyetemen dolgozó kollégája, Paul Bieniasz publikált idén nyáron a Nature és az Immunity folyóiratokban, valamint egy friss preprint tanulmány következtetéseivel is, amelyet ugyancsak Bieniasz és kollégái tettek közzé. Ezek a vizsgálatok arra jutottak, hogy a fertőzésből felgyógyult, majd beoltott páciensekben különösen sok és erős antitest képződik a vírus ellen. A preprintben például arról számoltak be, hogy a fertőzést leküzdő, majd egy adag mRNS vakcinával beoltott személyek vérében megtalálható antitestek fertőzésképtelenné tettek egy másik, laboratóriumban manipulált vírust, amely az emberekre ártalmatlan volt, ugyanakkor olyan tüskefehérjével ruházták fel, amely húsz aggasztó mutációt hordozott.

A mostani preprint tanulmánynak a fent említetteken kívül is vannak korlátai, ahogy arra Topol és más kutatók is rámutattak: a retrospektív elemzésnek van egy velejáró hátránya azokkal a prospektív vizsgálatokkal szemben, amelyek a résztvevők rendszeres ellenőrzésével, a fertőzések, tünetek, kórházi kezelések és halálesetek folyamatos nyomon követésével operálnak, és ennek alapján vonnak le következtetéseket. Így tehát fontos lenne, hogy az eredményeket meg tudják ismételni, vagy meg tudják cáfolni – mondta Natalie Dean, az atlantai Emory Egyetem biostatisztikusa.

A kutató szerint a friss tanulmány egyik legnagyobb hátulütője, hogy a rendszeres koronavírustesztelést nem tervezték bele a kutatásba, hanem a mintában szereplők önkéntesen vetették alá magukat a procedúrának. Ez pedig torzíthatja az összehasonlítást, ha például egyik vagy másik csoport tagjai enyhe tünetek esetén kevésbé hajlamosak teszteltetni, talán mert immunissnak gondolják magukat.

A Nussenzweig vezette kutatócsoport által publikált adatok szerint a SARS-CoV-2-fertőzésből felgyógyultak többféle és növekvő számú anitestet termelnek akár egy évvel az után is, hogy elkapták a vírust. Ezzel szemben a kétszer beoltottaknál már a második oltás után néhány hónappal megáll a növekedés az antitestek és memóriasejtek számában és változatosságában.

Sok fertőző betegségnél ismert, hogy a természetes immunitás erősebb a vakcinával előidézettnél, és sokszor egy életen át kitart. A SARS-ot és MERS-et okozó koronavírusok erőteljes és hosszan tartó immunválaszt váltanak ki, ugyanakkor ismertek olyan koronavírusok is, amelyek újra és újra megfertőzik az embert, igaz, alig okoznak nagyobb bajt, mint egy megfázás.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: