Miért fertőződnek meg újra olyanok, akiket már teljesen beoltottak a koronavírus ellen?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A koronavírus elleni vakcinákról szóló empirikus és klinikai tanulmányokban rendre szerepel egy olyan kisebbség, amelynek tagjai hiába kapták meg valamelyik oltás mindkét adagját, mégis megfertőződnek, sőt az is előfordul, hogy meghalnak. A Conversationben Tara Hurst, a Birmingham City Egyetem orvosbiológusa magyarázta el, miért kell ennek így lennie.

Miután sikerült végrehajtani azt a bravúrt, hogy a pandémia kezdete után kevesebb mint egy évvel kifejlesszék a kórokozó ellen hatásos vakcinákat, a cél az lett, hogy az oltóanyagot minél szélesebb körben, minél gyorsabban eljuttassák az emberekhez. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy bármelyik vakcina 100 százalékig hatásos legyen a fertőzés megakadályozásában: egy kis kockázat mindig fennáll, hogy egy teljesen beoltott személy is elkapja a vírust. Ezt a fajta fertőzést nevezik (vakcina)áttörő fertőzésnek, és közismert jelenség, amire számítani kell.

Fontos általában is ismerni a védőoltások korlátait: nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A kanyaró elleni oltás például rendkívül hatékony a fertőzés megelőzésében, így több országból már szinte teljesen eltűnt a kanyaróvírus, ám még a széles körben átoltott populációban is előfordulnak fertőzések, mégpedig nemcsak azok körében, akiket nem oltottak be, hanem azoknál is, akik megkapták a védőoltást.

A nagyfokú változatosságot mutató influenzavírussal szintén az a helyzet, hogy az ellene beoltottakat is megfertőzheti, igaz, hogy kevésbé súlyos tünetekkel.

Az immunválasz különböző ágai más és más védelmet nyújtanak. Az antitestek Y alakú fehérjék, amelyek a kórokozókhoz kötődve semlegesítik azokat, míg a T-sejtek megtalálják és elpusztítják a fertőzött sejteket. Az antitesteket általában a vírusok felszínén található, változékonyabb fehérjék ellen termeli a test, míg a vírus belsejében lévő, statikusabb fehérjéket a T-sejtek veszik célba. A T-sejteknek fontos szerepük van abban, hogy a betegség ne legyen súlyos lefolyású – ezért is vizsgálják szorgalmasan a laboratóriumok a koronavírus elleni vakcinák esetében, hogy melyik milyen T-sejtes, illetve antitestes immunválaszt vált ki, és ezek mennyire tartósak.

Oltás utáni fertőzések a SARS-CoV-2-nél

Hurst szerint egyelőre anekdotikus bizonyítékok, például Seychelles-szigeteki adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltások esetében is történtek áttörő fertőzések, de egyelőre keveset publikáltak ezekből. Izraelben is előzetes adatok mutatták meg, hogy amikor még nem volt elég nagy a lakosság átoltottsága, történtek fertőzések és halálesetek olyanok körében is, akik már megkapták a Pfizer/BioNTech-vakcina mindkét adagját, de az Izraeli adatokat vizsgáló, a Lancetben májusban publikált tanulmány is arra jutott, hogy az oltás súlyos lefolyású COVID-19 elleni hatásossága 97,5 százalék, míg a halálesetek megelőzésében mutatott hatásossága 96,7 százalék volt, ugyanakkor fontos, hogy még a tünetmentes fertőzések ellen is 91,5 százalékban hatásosnak bizonyult.

A New England Journal of Medicine-ben nemrég publikált jelentés egy mRNS-vakcinákkal beoltott, több mint négyszáz fős csoportban két áttörő koronavírus-fertőzést azonosított, és mindkettő csak enyhe tünetekkel járt. A Stanford Egyetem tanulmánya, ami még nem esett át szakértő kutatók vizsgálatán, 22 729 egészségügyi dolgozó körében vizsgálódott, és 189 oltás utáni fertőzéssel találkozott, bár ezeket részben annak tulajdonította, hogy sokan még csak egy adagot kaptak a vakcinából. Hurst szerint ha történnek is áttörő fertőzések, az oltás nagy valószínűséggel kevésbé súlyos lefolyásúvá teszi őket.

Miért történik?

Az áttörő fertőzéseknek több magyarázata lehet. Az immunválasz a DNS-ben kódolódik, ezért egyénenként eltér, ugyanakkor ez a változatosság segít is legyőzni egy sor kórokozót. Az immunreakció hatékonysága ugyancsak egyénenként eltérő, és olyan tényezőktől függ, mint a kor, az egészségi állapot vagy az esetleges gyógyszeres kezelés.

Az idősödő immunrendszer nem válaszol olyan jól az új antigénekre (olyan külső anyagra, ami az immunrendszert ellene dolgozó antitestek képzésére készteti), mint a fiataloké. A Pfizer-vakcina esetében egy még nem ellenőrzött tanulmány szerint mérhető különbség volt az idősebb és a fiatalabb felnőttekben kiváltott semlegesítő antitestek mennyiségében. Ebben a vizsgálatban néhány idősebb résztvevő szervezetében egyáltalán nem is keletkeztek semlegesítő antitestek a vakcina két dózisának hatására.

Az áttörő fertőzések másik magyarázatát azok a vírusvariánsok jelentik, amelyek kijátszhatják az immunrendszer éberségét, így még a beoltott emberekben is túlélhetnek. Az RNS vírusok, mint a SARS-CoV-2, hajlamosak mutációk által új változatokban továbbélni, és ezek közül – tudjuk – némelyik fertőzőképesebb, mint a kiinduló vírus. A vírusmutációk kialakulása azt is befolyásolja, hogy mennyire eredményesen veheti fel ellenük a harcot az immunrendszer, mert a mutációk megváltoztathatják azokat a vírusrészeket, amelyek alapján az immunrendszer harcosai felismerik őket.

Az indiai vírusvariáns (B1.617) is fertőzőképesebbnek tűnik, ami igencsak aggasztó az országban kibontakozott közegészségügyi válság fényében. Bár hitelt érdemlő tanulmányok ebben a témában még nem születtek, a médiában sokszor hírt adtak már a gyakran előforduló áttörő fertőzésekről, és ezt a jelenséget általában az új variánssal magyarázzák. Ennek azonban még be is kellene bizonyosodnia Hurst szerint.

Kifejezetten az oltás utáni koronavírus-fertőzéseket vizsgáló kutatás Kaliforniában készült, és ez arra jutott, hogy a régióban cirkuláló variánsok nem jelentenek nagyobb fertőzési kockázatot. Bár arra már van bizonyíték, hogy a vakcinák a variánsok ellen is hatásosak, az Egyesült Királyságban az új fertőzéseken belül gyorsan növekszik az indiai variáns aránya a brit variánshoz (B1.1.7) képest (520 esetről 1313-ra nőtt egy hét alatt az előfordulása), ami már az Angliai Közegészségügyi Hatóság figyelmét is felkeltette – igaz, az összes fertőzés száma nem nőtt.

Ettől még oltatni kell

A minél szélesebb körű átoltottság elengedhetetlen a világjárvány lecsendesítéséhez, de fontos megemlíteni, hogy ez sem fogja megelőzni az összes fertőzést. Azonban akik az oltás után kapják el a vírust, valószínűleg enyhébb tünetekkel vészelhetik át a betegséget, így az áttörő fertőzések nem szabad, hogy bárkit is elriasszanak az oltástól – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a populáció minél nagyobb átoltottsága szorítja vissza a vírust. Érdemes az áttörő koronavírus-fertőzéseket tovább vizsgálni, hogy a kutatók tovább finomíthassák az oltóanyagokat, illetve hogy minél jobban időzítsék az emlékeztető oltásokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: