Azoknak is évekig tartó védettséget nyújthat a Pfizer és a Moderna vakcinája, akik nem voltak fertőzöttek

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Néhány hete két tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus elleni védőoltás (legfőképp a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcinái) évekig, vagy akár egy életen át tartó védettséget biztosít azok számára, akik korábban átestek a fertőzésen, majd megkapták az oltóanyag mindkét dózisát.

Az egyik tanulmány szerzői, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatói most annak is utánajártak, hogy mi a helyzet azokkal, akik nem voltak fertőzöttek, így természetes immunitást nem szereztek, csak az oltást kapták meg. Az eredmények szerint az mRNS-vakcinák így is hosszú távú védettséget nyújtanak, vagyis hacsak a koronavírus mutációi nem hoznak létre a jelenlegi variánsoktól merőben eltérő vírusokat, akkor a Pfizer és a Moderna vakcináiban részesülteknek nem lesz szükségük emlékeztető (booster) oltásra a jövőben.

Ráadásul azoknak, akik a fertőzésen is átestek, és mRNS-vakcinával is beoltották őket, valószínűleg még az esetlegesen jelentősebb mutációval létrejövő vírusvariánsok ellen sem kell újabb oltást beadatniuk.

Forradalmi kutatás az emberi csíraközpontok szerepéről a hosszú távú immunitásban

A Washington Egyetem előző kutatásából kiderült, hogy a covidon átesettek szervezetét hosszú távon az immunsejtek védik: a fertőzés hatására a csontvelőben található őssejtek B-sejtekké alakulnak, amelyeknek két csoportja játszik fontos szerepet az immunitásban. A sejtek egy része bekerül a vérkeringésbe, és memória B-sejtekké alakul, amelyek a koronavírus fehérjéinek azonosításával emlékeznek hosszabb távon a kórokozóra, így képesek eltárolni a vírus ellen termelendő antitestek gyártási sémáját is. A B-sejtek egy másik csoportja ezzel egy időben plazmasejtekké alakul, amelyek a csontvelőben húzzák meg magukat, és a vírus újbóli megjelenésének esetén elkezdik az antitestek termelését.

A kutatók ebből, valamint a kísérleti alanyok vizsgálatából kapott eredmények alapján arra következtetnek, hogy azok számára, akik átestek a fertőzésen, valamint a kutatásban vizsgált mRNS-vakcinákból is megkapták a két dózist, a védettség évekig, vagy akár egy egész életre biztosított. Ahhoz, hogy kiderüljön, a vakcinák önmagukban is kiváltják-e ezt a hosszú távú immunitást, a kutatóknak a B-sejtek egyik otthonát, a nyirokcsomókat kellett tanulmányozniuk.

A vírusrészecskék és az immunsejtek találkozásaFotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library via AFP

A csontvelőből távozó sejtek először a vérkeringésbe kerülnek, majd a másodlagos nyirokszervekbe (pl. lép, mandulák, nyirokcsomók) vándorolnak, ahol egyfajta kiképzést kapnak, hogy felismerjék és felvegyék a harcot az adott vírussal szemben. A nyirokszervekben úgynevezett csíraközpontok alakulnak, vagyis olyan B-sejtekből álló struktúrák, amelyek a szervek szűrő tevékenysége révén nagyobb eséllyel találkoznak antigénekkel, így a sejtek együtt ismerkedhetnek meg a vírus génszekvenciáival. Amelyek már felismerik az antigént, osztódásnak indulnak, és plazmasejtekké alakulva megkezdik az antitestek termelését.

Minél több időt töltenek el a sejtek a nyirokszervek csíraközpontjaiban, annál jobban kitanulják a vírus tulajdonságait, így a vírus variánsaira is fel tudnak készülni. 

„Mindenki a vírus evolúciójára koncentrál, de az eredményeink azt mutatják, hogy a B-sejtek ezzel párhuzamosan szintén fejlődnek. Ez védelmet nyújt majd a vírus folyamatos evolúciója során, ami nagyon biztató” 

mondta a New York Timesnak a kutatást vezető Ali Ellebedy.

A kutatók 41 olyan alanyt vizsgáltak, akik a Pfizer és a BioNTech vakcinájából mindkét dózist megkapták – közülük nyolcan a fertőzésen is átestek. Egy részüktől aztán 3, 4, 5, 7 és 15 héttel az első oltás után mintát vettek a nyirokcsomóból. Mint megfigyelték, 15 héttel a vakcina első dózisának beadása után a csíraközpontok még mindig magas aktivitást mutattak az összes vizsgált alanynál, és ennyi idő alatt a koronavírust felismerő memóriasejtek száma sem csökkent.

„Az, hogy az immunválasz még közel négy hónappal az első oltás után is kifejtette a hatását, nagyon-nagyon jó jel” – fogalmazott Ellebedy, aki elmondta, a csíraközpontok általában az immunizáció után 1-2 hétig maradnak nagyon aktívak, majd fokozatosan eltűnnek. A New York Timesnak nyilatkozó Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa szerint a 4-6. hét végére már szinte teljesen felszámolódnak a csíraközpontok, de az mRNS-vakcinák teljesen újszerű hatást mutatnak azzal, hogy hónapokon keresztül a csúcson pörgetik a sejtstruktúrák aktivitását.

A szakértők nem győzik dicsérni a friss kutatás érdemeit. Bhattacharya megjegyezte, hogy a csíraközpontokról leginkább állatokon végzett kutatásokból vannak ismereteink, a Washington Egyetem kutatása pedig a világon elsőként mutatta meg, hogy mi történik az emberekben kialakuló csíraközpontokkal védőoltás beadása után. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa egyenesen hősies tanulmánynak nevezte a kutatók által közölt eredményeket, és elmondta: „ilyen gondosan végzett, hosszú távú analízist nagyon nehéz lefolytatni emberekkel”.

Ha nem lesz nagy mutáció, egy életre is kitarthat a védettség

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a beoltott személyek nagy része sokáig védett marad a koronavírussal szemben, legalábbis a ma létező variánsokkal szemben biztosan. Azonban elképzelhető, hogy az idősebbeknek vagy a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek később emlékeztető oltásra lesz szükségük.

Mivel egyelőre csak 15 hét után mért eredmények állnak rendelkezésre, nem lehet pontosan tudni, hogy meddig tart a védettség, de a kutatók szerint elméletben egy életre is szólhat – amennyiben nem jelennek meg az immunitást megkerülő variánsok. Egy emlékeztető oltás azonban még nagyobb löketet adhat a vírus elleni harcban, hiszen az első oltás óta keletkezett memória B-sejteknek akkorra már legalább hónapjai voltak arra, hogy fejlődjenek, így egy újabb találkozás a vírus genetikai információjával óriási immunválaszt eredményezne.

Az adatok egyébként azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinával történő oltás után keletkező memória B-sejtek sokfélesége nagyobb, mint azoké, amelyek a koronavírus-fertőzés átvészelése után jönnek létre, vagyis az immunrednszert elsősorban a védőoltással érdemes erősíteni.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: