A leharcolt kanapé, a használt cipő és nagypapa zsebórája mellett védett amazóniai földeket is lehetett vásárolni a Facebook apróhirdetéses felületén, a Marketplace-en, a közösségi oldal pénteken jelentette be, hogy véget vet ennek a gyakorlatnak. Érdemi lépés az ügyben egyelőre nem történt, a Facebook azt ígéri, hogy fokozatosan vezetik be a változásokat, de legalább bevezetnek valamit: a BBC idén februárban tárta fel, hogy minden különösebb akadály nélkül lehetett földet venni egy, az amazóniai őslakosok által birtokolt területen.

Az Uru Eu Wau Wau rezervátum területén fekvő földet nagyjából hétmillió forintnak megfelelő összegért árulták, az ügyben a brazil legfelsőbb bíróság vizsgálatot rendelt el, a Facebook pedig akkor azt ígérte, hogy együttműködik majd a hatóságokkal, de máskülönben nem intézkedett külön az ügyben. A cég mostani bejelentése szerint azóta konzultáltak az ENSZ környezetvédelmi szakértőivel, és innentől kezdve megpróbálják kiszűrni azokat a hirdetéseket, amelyek természetvédelmi területeket bocsátanának áruba.

A bejelentés a Facebook eddigi legnagyobb leállását és legnagyobb botrányát követte: egy volt alkalmazott által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy a techcég vezetői tisztában vannak vele, hogy mekkora károkat képes okozni a szolgáltatásuk, csak éppen nem tettek ellene semmit. Frances Haugen beszámolója szerint a közösségi oldal vezetői pontosan tudják, hogy hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az Instagramot vagy a Facebookot, de a profit fontosabb, így beletörődtek az álhírek terjedésébe, a fiatalok insta-függőségébe és azokba a mentális károkba, amelyet a közösségi média okoz.

Botrányok után

A vádakra reagált a cég atyaúristene, Mark Zuckerberg is: szerinte Haugen hamis képet festett a vállalat működéséről, de abban egyetértett, hogy valamilyen módon szabályozni kell a közösségi média működését. Pontos részletek persze nem derültek ki, a techcég közleménye szerint Haugen nem is volt olyan befolyásos munkatárs, mint ahogy állította magáról, a vádjai pedig hamisak, így például a Facebook mindent megtesz azért, hogy kiszűrje az erőszakra buzdító posztokat, az álhíreket és a demokráciát aláásó propagandát.

A Facebook a védett brazil területek árusítását „fokozatosan” tiltja be, bármit is jelentsen ez: a pénteki bejelentés után azt ígérik, hogy jobban ügyelnek majd a hasonló tartalmakra, a kezdeti lépések után pedig egyre szigorúbban lépnek fel ellenük. Brenda Brito brazil jogász szerint ez önmagában kevés lesz: ha nem teszik kötelezővé az eladók számára, hogy pontosan megjelöljék az árusított föld helyét, semmi remény nincs arra, hogy sikerül kiszűrni azokat a hirdetéseket, amelyekben védett területeket bocsátanak áruba. A Facebook egy szóvivője szerint a cég a jövőben sem akarja kötelezővé tenni a területmegjelölést, de „mindent megtesznek” annak érdekében, hogy kiszűrjék az ilyen hirdetéseket.

Haugen szerint nem arról van szó, hogy a Facebooknál gonosz emberek dolgoznának, és szándékosan okoznának károkat, hanem azt állítja, hogy a cég olyan nagyra nőtt, hogy már senki nem képes kontrollálni a társadalmi hatásait. A helyzetet tovább nehezíti az, hogy a rendszerben deklaráltan vannak egyenlők és egyenlőbbek is: az XCheck-listán olyan befolyásos figurák találhatóak, akikre nem vonatkoznak az oldal közösségi szabályai, ellenük pedig még akkor is lassabban lép működésbe a cenzúra, ha egyértelműen jogsértő, amit művelnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: