Az internethozzáférés csökkenti a covid miatti halálozás kockázatát az USA-ban
Több mint két évvel a világjárvány kirobbanása után a tudósok még mindig csak találgatják, mi tesz egyeseket sérülékenyebbé a coviddal szemben. Nemrég a pandémia eddigi legmeglepőbb összefüggésére mutattak rá amerikai tudósok: az internethez való hozzáférés csökkenti a koronavírus miatti halálozási számokat. A Chicagói Egyetem kutatói márciusban tették közzé tanulmányukat a JAMA Network Open folyóiratban, miszerint az Egyesült Államokban a covidhalálozás magas kockázatának egyik tényezője az internethozzáférés hiánya, mindegy, hogy szélessávú, betárcsázós vagy telefonos elérésről van-e szó.
A világhálóhoz való hozzáférés olyan demográfiai kockázati tényezők mellett is következetesen felbukkant, mint a szocioökonómiai státusz, az iskolázottság, a kor, vagy az, hogy valaki fogyatékossággal él-e, rendelkezik-e egészségbiztosítással, fizetnie kell-e lakbért vagy bevándorló státuszban él-e az USA-ban.
A tanulmány szerzői úgy becsülték, hogy ha 1 százalékponttal növekedne az internet-elérés bármelyik megye lakóinak százalékában, akkor 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 2,4-6 további halálesetet lehetne megelőzni attól függően, hogy egy adott térségnek milyen a demográfiai összetétele. Az eredményekből az is kiderült, hogy a trend nem csupán a rurális térségekre volt igaz, ahol gyakran csak szórványos az internetelérés, hanem urbánus területeken is, ahol a legtöbb háztartás felszerelhető szélessávú internettel. Ez azt jelenti, hogy azok, akik a városokban hozzáférhetnének a világhálóhoz, de nem tudnak vagy nem akarnak, szintén jobban kitettek a koronavírus miatti halálozás kockázatának.
A szerzők a tanulmányban úgy fogalmaznak, hogy nagyobb tudatosságra lenne szükség a témában. „A korlátozott internethozzáféréssel rendelkező csoportokat alig vizsgálják, és nagyon gyakran teljesen ki vannak zárva a járványügyi kutatásokból” – írják.
A magyarázat: aki internetezik, annak eleve jobban bejött az élet
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban miért jelenthet védelmet a covid-halálozással szemben, ha valaki tudja használni a világhálót, az amerikai internetelérés egyenlőtlenségeiben rejtőzhet a válasz. 2000-ben, amikor a Pew Research Center először elkezdett adatot gyűjteni az amerikaiak internethasználati szokásairól, a kutatók óriási különbségeket találtak: az idősebbek, alacsony jövedelműek, kisebbségek, alacsonyabban képzettek, és vidéken élők körében mind-mind kevésbé volt jellemző az online jelenlét. Habár az évek során ezek a különbségek csökkentek, ez valahol még mindig nem számottevő.
Az amerikaiak több mint negyedének továbbra sincs otthon szélessávú internete, és az offline élők aránya kétszer olyan magas a felsőoktatásból kimaradók és az alacsony jövedelműek körében. A vidéki háztartások mindössze 63 százaléka rendelkezik szélessávú interneteléréssel, az őslakosok körében ez pedig mindössze mintegy 50 százalék.
A Vox szerint az egyenlőtlenségek nem véletlenül alakultak ki, az internetszolgáltatók ugyanis ott fejlesztették az infrastruktúrát, ahol az a leginkább nyereségesnek bizonyult, emiatt pedig a leginkább kirekesztett közösségek férnek hozzá a legdrágább, legrosszabb minőségű internethez és a legkevesebb szolgáltatóhoz.
Ezzel a trenddel szemben viszont az elmúlt években egyre több egészségügyi szolgáltató jelent meg az online térben. Így mindazok, akik hozzáférés nélkül maradnak, nem juthatnak hozzá a távgyógyászati szolgáltatásokhoz, vagy nem tudják egyszerűen megkérdezni Dr. Google-t egészségügyi problémáikról. Az elmúlt években, különösen a pandémia kezdetei óta pedig az orvosi szociológusok az internethez, különösen a szélessávú internethez való hozzáférést egyre inkább az egészség társadalmi determinánsának tartják. Vagyis aki nem jelenik meg az online térben, annak az egészségét ez a hiány negatívan befolyásolja.
Ennek fényében már nem meglepő, hogy akik a járvány idején nem fértek hozzá az internethez, egészségügyi ellátáshoz is rendkívül nehezen jutottak, ez pedig megnövelte a halálozás kockázatát – azzal együtt, hogy az internethozzáférés hiánya karanténidőszakban a legalapvetőbb javakhoz, az oktatáshoz, élelmiszerekhez, információhoz vagy éppen az emberi kapcsolatokhoz való hozzáférést is korlátozza.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: