Az átoltottsági adatokon a napnál is világosabban megmutatkozik a globális egyenlőtlenség

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A delta variáns felfutása és a két adag oltás által nyújtott védelem körüli bizonytalanság miatt több magas és közepes jövedelmű ország is elkezdte a koronavírus elleni oltások harmadik adagjának beadását, vagy fontolóra vette annak bevezetését. Bár néhány esetben nagyon is indokolt lehet a harmadik adag oltás, például az alacsony antitestszámmal rendelkező 60 év felettiek vagy az immunhiányos állapotokkal küzdők esetén, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO mellett számos kutató is bírálja a gazdag államok harmadik oltásról szóló döntését. Hiszen miközben a vakcinahiány miatt számos országban még a legveszélyeztetettebbeket sem oltották be, a tehetősebbek már megkezdték immunvédelmük megerősítését. Egy kaliforniai egészségpolitikai szervezet júliusi jelentése szerint a vakcináció jelenlegi ütemével számolva az alacsony jövedelmű országoknak egészen 2023-ig kell majd várniuk arra, hogy elérhessék az átoltottság magasabb szintjeit. 

Európa a világ élvonalában

Az Our World in Data adatai alapján a két oltással beoltottak aránya az Európai Unióban a legmagasabb, ezt követi Európa többi része és az észak-amerikai térség, miközben Ázsia és Afrika a sor végén kullog. A WHO egyik belső elemzése szerint ha az a 11 gazdag ország, amely a harmadik oltást fontolgatja, vagy már el is kezdte annak beadását, az összes 50 év felettinek beadná az extra adagot, 440 millió dózist használna el a globálisan rendelkezésre álló vakcinakészletből.

Ha az összes magas jövedelmű ország követné a példájukat, könnyen megduplázódhatna ez a szám. A világszervezet szerint a járvány visszaszorításában hatékonyabb lépés lenne, ha ezeket az adagokat a fejlődő országoknak juttatnák, ahol a lakosság több mint 85 százaléka, mintegy 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott. A prioritásnak a világszervezet vezetői szerint egyértelműen annak kellene lennie, hogy világszerte csökkentsük az oltatlanok számát.

Az adatok értelmezésekor felmerülhet, hogy a tényleges számok meggyőzőbbek, mint az arányok, hiszen bár Indiában például már 116 millió embert beoltottak, az ország közel 1,4 milliárd lakosához képest ez még nagyon kevés. A 330 milliós Egyesült Államokban 167 millióan kapták meg a vakcina mindkét dózisát, de ez csak USA lakosságának felét (49,89 százalékát) jelenti.

Magyarország a két adag vakcinával beoltottak viszonylag magas, 56,91 százalékos arányával az élmezőnyben foglal helyet. Ez a védettség szempontjából kifejezetten pozitív eredmény, ugyanakkor az oltási program lelassulása az utóbbi időben azt jelzi, hogy nehéz lesz a beoltottak számát még feljebb tornázni. A 35 ezer lakosú Gibraltár pedig amiatt büszkélkedhet 117 százalékos átoltottsággal, hogy miután az összes ott lakót beoltották, a brit fennhatóság alatt álló területen munkát vállaló, a határon folyamatosan ingázó több ezer spanyolt is beoltották.

Az átoltottság szintje elsősorban az áhított nyájimmunitás szintjének elérése miatt érdekes, amit az epidemiológusok korábban 60-70 százalékos átoltottsági arányban határoztak meg. A vakcinaszkeptikusok magas száma, az új variánsok és a gyerekek oltásának valószínű elhúzódása miatt azonban sokan nem látják lehetségesnek a nyájimmunitás elérését.

A globális vakcinaegyenlőtlenség mértéke egyetlen ábrán

Hogyan alakul az összefüggés a jövedelem és az átoltottsági arány között? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nominális GDP-adatait és az Our World in Data statisztikáit egybevetve egyértelműen látszik a korreláció: a nullpont körül tömörülő pontok olyan országokat takarnak, mint Togo, Mali, Zambia, Niger, Csád, Malawi, ahol az átoltottság nem éri el az egy százalékot sem.

Ehhez képest a magas átoltottságú országok – néhány olyan kivételtől eltekintve, mint Mongólia, Bhután, Chile vagy Uruguay – jórészt a magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országok köréből származnak. Meglepő kivétel Norvégia és Finnország, ahol viszonylag alacsony a két adag vakcinával oltottak aránya, valamint Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea. Utóbbiak azonban később kezdték az oltási programjukat, részben azért, hogy le tudják vonni a következtetéseket más országok vakcinációs programjából, részben pedig azért, mert kevesebb fertőzöttel vészelték át az első hullámokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: