Válságban az ukrán állatkertek, rengeteg lakójuk éhezik, fázik vagy elpusztult

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A több mint egy hónapja tartó orosz-ukrán háború nemcsak az emberek, az állatok életét is felforgatta, ráadásul Ukrajna állatkertjeiben és vadrezervátumaiban együtt kell túlélnie állatnak és embernek. Több állatot sikerült Lengyelországba menekíteni, számos parkhoz folynak be a pénz- és élelemadományok, míg az állatkertek európai és nemzetközi szövetségei is tartják a kapcsolatot az érintett intézményekkel. Több állatkertnek és természetvédelmi területnek azonban még így is extrém körülményekkel kell szembenéznie.

Az ország déli részén támadott városokban, Mariupolban és Odeszában az elmúlt egy hónapban számos állatpark küzdött az állatok életben tartásáért, miután a folyamatos bombázás ellehetetlenítette az eleség szállítását, a személyzet egy része katonának állt, és az intézmények a látogatói bevételektől is elestek. Az 1600 állatot (és 400, a háború kezdete óta befogadott háziállatot) gondozó odeszai állatkert végül néhány napja újra ki tudott nyitni, miután nagy sikerrel indították el azt a kampányt, amely során online támogatói jegyeket lehetett vásárolni a világ bármely pontjáról – ezt a modellt több gondban lévő állatkertnek és rezervátumnak javasolják.

Bárányetetés az újranyitott odeszai állatkertben, március 27-énFotó: YULII ZOZULIA/NurPhoto via AFP

A megostromlott Herszon közelében fekvő Askania-Nova vadrezervátumában közel 4000 állat él, köztük struccok, emuk, orrszarvúk, bölények, vadlovak, lámák, valamint olyan veszélyeztetett fajok, mint a szajga, vagy más néven tatárantilop. Az Ukrán Természetvédelmi Csoport (UNCG) nevű civilszervezet szerint a takarmányszállítás jó esetben is rendkívül korlátozott az Askania-Nova területére, és az állatokat éhhalál fenyegeti.

A közeli Mikolajiv városának állatkertjét többször érte már bombatámadás. Az intézmény vezetője nemrég közölte, hogy kifogytak a pénzből, ezért online jegyek vásárlására buzdított, ami segít az állatok etetésének finanszírozásában. Itt a zsiráfok, elefántok, tigrisek vagy jegesmedvék mellett olyan különleges állatok is találhatók, mint a nagymacskák legritkább alfaja, az amuri leopárd.

Jegesmedve a mikolajivi állatkertben, március 22-énFotó: BULENT KILIC/AFP

A Mikolajivtól északra fekvő Jelaneckij sztyeppe természetvédelmi területén 28 emlősfaj, köztük bölények, vörös rókák, őzek és vaddisznók kezd kifogyni az élelemből, de az Animal Survival International szervezet szerint itt a kerítést is sürgősen újra kell építeni, miután az oroszok többször, több helyen áttörték. „Ha az állatok elmenekülnek, a sorsuk megpecsételődik, a háború elsodorja őket” – közölte az Animal Survival. A szervezet szerint a legelésző bölények különösen fontosak a rezervátum ökoszisztémájának, mivel megvédik azt az invazív növények terjedésétől. Az UNCG jelenleg egy olyan területen tudja megközelíteni Jelaneckijt, ahol éppen sikerült feltartóztatni az oroszokat, de a helyzet bármikor változhat.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban a Feldman Ökopark állatait fenyegeti legjobban az orosz invázió. A parkot több támadás érte, és amellett, hogy a személyzet három tagja is életét vesztette, számos állat pusztult el, köztük több orangután. A sürgősségi evakuálás során azonban sikerült néhány állatot, például kengurukat kimenekíteni.

Kijev környékén is szorult helyzetről számolt be több állatkert. A 12 Hónap Állatkert (Park XII Months Zoo) humanitárius folyosót kérvényezett az állatok megmentésére, mivel a több állat már éhezik és fázik, miután az élelem elfogyott, de áram és gáz sincs a park területén. Az állatkert önkéntesek segítségét kérte az állatok evakuálásához, illetve élelem beszerzéséhez a nehezen szállítható állatoknak.

A Kijev melletti White Rock Shelter vadállatmenhelyről hét medvét már egy nyugat-ukrajnai menhelyre szállítottak, ahonnan a végső otthonuknak kiszemelt Németországba tervezik vinni őket.

Miután a február 24. óta zárva tartó kijevi állatkert március elején válsághelyzetet hirdetett, rengeteg adomány érkezett a nagyjából 3000 állatot gondozó személyzetnek, de a kapott élelem ilyen állomány mellett hamar elfogy, így további, folyamatos segítségre szorul az állatkert. A háború első napjaiban ráadásul új taggal is bővült a kijevi állatkert: makibébi született.

A lengyel határtól 70 kilométerre fekvő Lviv városában egy állatmenhely az országból kivándorlók háziállatait kezdte befogadni, így már több mint 1500 hátrahagyott állatot gondoznak az önkéntesei – kutyák, macskák és papagájok mellett tengerimalac, kecske, bagoly és még egy farkas is érkezett az országot elhagyókkal.

A becslések szerint idáig már több mint 4 millió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta.

Kivándorló ukránok által hátrahagyott kutyák a lvivi menhelyenFotó: ALEKSEY FILIPPOV/AFP

Az Animal Survival International szerint egyelőre nem ismert az élőhelyek pusztulásának teljes mértéke, valamint a háború vadvilágra gyakorolt hatása, de hozzátette: „Amint véget ér a háború, ott leszünk, hogy segítsunk Ukrajna vadon élő állatainak, köztük a vidráknak, farkasoknak, jávorszarvasoknak, őzeknek és vadmacskáknak, amik bizonyára szörnyű szenvedésen mennek keresztül, miközben orosz tankok dúlják fel az otthonukat.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: